POLITIKÁT AZ ISKOLÁKBA! |
2015-03-18 19:28:21 |
|
Nem csoda, ha aztán összekeverik az állampolgári jogot a minden ellen vagdalkozás jogával, a demokráciát a többség uralmával. Ahogyan azt a KDNP-s Rubovszky képviselő büszkén a szemünkbe vágta, bizonyítván, hogy ő aztán megtanulta a lenini demokrácia-ismérveket Igenis, nagyon fontos lenne, ha a tanórákon szó esne arról, egyáltalán mi az a politika, mi a szó eredeti jelentése, mi az a plurális demokrácia, és mit keresnek ebben a pártok. Főként pedig, hogy milyen eszközei vannak az egyes állampolgárnak ahhoz, hogy egy társadalmi rendszerben érvényre tudja juttatni érdekeit, nézeteit. Már azon kívül, hogy hangosabban kiabál, vagy erősebb az ökle. Esetleg hallana arról, hogy a kompromisszum, a megegyezés nem megvetnivaló alkudozás, hanem annak elismerése, hogy nem vagyunk egyformák. Tán még arra is rányílna a szeme, hogy egy valóban összetartó közösségnek – na jó, nevezzük nemzetnek – felelőssége is van szegényebb, rosszabb eséllyel induló tagjai iránt. Nem szívjóságból, hanem azért, mert az egész közösség sikere múlik tagjainak egyéni sorsán, képességein (amik fejleszthetők, ha van hol és miből), boldogulásán. Nem véletlen, hogy nem politikai ismereteket vettek a tanrendbe a ner kicsinyes, szűkkeblű (az illiberális magyar jelentései) vezetői, hanem a hit tanítását. Mindegy, hogy milyen hit – a lényeg, hogy megölje a kételyt, elnyomja a gondolkodást. Ha a diákoknak, esetleg a mai tanárok némelyikének is lenne fogalmuk a politika, mint rendszer működéséről, eszükbe nem jutna egy sima propaganda-toborzást „politikának” hívni. Igaz, ezek az eszközök is a politika részei, bármennyire átlátszó hatalmi céllal. De talán, ha a közügyek intézésének különböző módjairól is szó esne a „politikaórákon”, megtanulná a polgár szétválasztani a befolyásolására törő politikusok hazug ámításait és a megnyerésére törekvő agitációt és propagandát. Merthogy ez a két fogalom se ördögtől való: mindközönségesen arról szól, hogy az általam jónak tartott megoldásokat „propagálom”, vagyis ismertetem, és arra buzdítok másokat is, vagyis agitálom, hogy értsen velem egyet. Előfordulhat, hogy némelyekben még az a botrányos gondolat is fölmerül, hogy a politikusok nem henye tolvajok. Igaz, ehhez néhány politikából élőnek sem ártana némi politikatudományi jártasság… rátesi Forrás: gepnarancs.hu |
A hócipőm van már tele a mindenoldali siránkozásokkal, hogy „az iskola nem politizálásra való”, a „diákoknak nem kellene politizálniuk”, meg a hasonló bornírt marhaságokkal. Főként, hogy ugyanezekből a szájakból hallhatjuk azt a szívfájdalmat is, hogy „a fiatalokat nem érdekli a politika”.Pedig éppen azért lehet „autista” Magyarországról beszélni, beadni minden silány közhelyet a választóknak, mert fiatalon nem ismerhetik meg a politika eszközeit, struktúráját.