Nyéki Roland sorai Györgyiről egy veszprémi portálon. 8200
A helyhatósági választáson képviselőjelöltként indult. A VENÖKE rendezvényén történtekről itt olvashat.
Györgyi egy régebbi írása a honlapomról.
Találkozás Béci bácsival ( 2011. június 12.)
Szombaton a belvárosban sétálva a barátnőm oldalba bök, nézd ott van Béci bácsi! Már nagyon kíváncsi voltam az öregre, hisz minden héten olvashatok róla a helyi lapban, gondoltam váltok vele néhány szót én is.
-
Jó napot kívánok Béci bácsi! Igaz személyesen nem ismerjük még egymást, de sokat olvastam már magáról.
-
Tényleg – lelkendezik az öreg – ilyen népszerű lettem?
-
Bizony, bizony! Első dolgom, ha megérkezik a lap, hogy elolvassam mi foglalkoztatja Béci bácsit.
-
Jaj kedveském, ennek nagyon örülök.
-
Csak egy baj van kedves Béci bácsi.
-
Mi lenne az?
-
Olyan sokszor hagyja magát félrevezetni. Tudja Béci bácsi, mióta az internet ennyire elterjedt, nagyon gyorsan lehet ám információhoz jutni. Egy-két kattintás és hamar kiderül a turpisság.
-
Jaj lányom, nem értek én ahhoz, én csak a Naplót meg a helyi újságot olvasom, meg néha megnézem a híradót a TV-ben.
-
Tudom-tudom, az én szüleim is idegenkednek a modern technikától. Őket viszont nem lehet félrevezetni, mert én el tudom mesélni nekik, hogy valójában mit jelentenek a hírek, amit hallanak.
-
Irigylem őket!
-
Hát lehet is! Őket egy „szerkesztő” nem tudná átverni, az biztos! Pont tegnap olvastam, milyen tévesen értelmezi Béci bácsi is az egykulcsos adót.
-
Ugyan már, hiszen így igazságos!
-
Béci bácsi mit gondol, miért nincs Európában szinte sehol egykulcsos adó?
-
Hát, nem is tudom…
-
Azért, mert ők tudják mit jelent a szolidaritás. Aki többet keres, nagyobb mértékben járul hozzá a közös kiadásokhoz.
-
És azt tudja-e Béci bácsi, hogy miért drágul minden a boltokban, miért lett sok gyógyszer drágább, miért nem emelik a fizetéseket, nyugdíjakat a megfelelő mértékben?
-
Hát miért, miért, mert válság van.
-
Nem Béci bácsi, azért, mert ezzel az egykulcsos adóval több százmilliárddal csökkent az állam bevétele, amivel a közös kiadásokat fedezni lehetne.
-
Ezt nem mondja komolyan, hú az olyan rengeteg pénz, el sem tudom képzelni.
-
De bizony! Tudja Béci bácsi nem véletlenül tüntetnek az emberek nap, mint nap, sokaknak már a megélhetése is veszélyben van, egyre több gyermek is éhezik.
-
Ezen még nem gondolkodtam, de jó hogy ezt elmesélte. Akkor talán mégis a másik barátomnak lehetett igaza, nem a „szerkesztőnek”?
-
Így van. No, de megyek már, mert vár a barátnőm. Remélem Béci bácsi legközelebb nem hisz el mindent a „szerkesztőnek”, sokan vagyunk ám akik szívesen elmagyarázzuk, ha nem ért valami.
-
Köszönöm kedveském, majd élek vele.
-
Viszlát Béci bácsi, jó egészséget!
-
Isten áldja!
A történetet lejegyezte: Janicsekné Ádám Györgyi |