Próbálok lazítani

2015-01-16 20:04:57

Még 800, nem millió, hanem látogató kell a honlapomon és egy kis időre biztosan leállok. Fogjuk fel úgy, hogy elmegyek „szabadságra”. Az elmúlt jó néhány évben igyekeztem az oldalamon sok olyan hírt megosztani, amit nagyon szerettem volna, ha sokakhoz eljut.

Írtam blogbejegyzéseket is bőven. Hol sűrűbben, hol ritkábban. Néhányért fel is akartak jelenteni és meg is fenyegettek egyes bejegyzéseimért. (Amire a legbüszkébb vagyok, hogy a megyei napilap ügyvezetése is perrel fenyegetett az Obersovszkys írásom miatt.) Volt, hogy szélsőségesek azt ígérték, megtanítanak véreset vizelni. Vendégszerzők is megjelentek rajta, akik más módon nem tudtak nyilvánossághoz jutni. Néhányan elismerték ezt a munkámat, mások nem értékelték semmire. Volt, aki úgy gondolta, a nehéz időkben csak ebbe kapaszkodhatott és azt tettem szerinte a média munkatársai helyett, ami valójában nekik lett volna a dolguk. Mások árgus szemekkel figyelték tetteim, s bár azon az „oldalon” harcoltak elvileg, ahol én, segíteni nem segítettek, de ha olyat írtam, ami sérthette a vélt érdekeiket, azonnal kikérték maguknak.

Egyszer már próbálkoztam vele, akkor nem jött be, így most újra felvetem, hátha. Aki az egymilliomodik látogató lesz az oldalamon, s ezt tudja igazolni egy mentéssel, fényképpel, azt meghívom egy belvárosi étterembe vacsorázni egy másik általa kiválasztott személlyel együtt (amennyiben ő is örömmel fogadja).  Azért is, hogy elbeszélgessünk az általa, általuk érdekesnek vélt dolgokról. Ígérem, őszinte leszek, mint mindig.

(Fröhlich András barátomnak szeretettel.)

Vissza...