Végleg kivéreztetik az önkormányzatiságot

2015-01-08 18:57:18

A 3200 település közül 2900-nak nincs szabadon felhasználható forrása, így a többségnek a vegetálás éve jön. Az érdek-képviseleti szervezetek szerint csupán a helyhatóságok tíz százalékánál beszélhetünk egyáltalán önkormányzatiságról.A teljes önkormányzati szektor az idén körülbelül 2500 milliárd forintot költhet el, és ebből hozzávetőleg háromszázmilliárd forint felhasználásáról dönthetnek szabadon a helyhatóságok. A települések kilencven százalékának tehát legfeljebb annyi pénze van, hogy a napi működést képes legyen finanszírozni: a 3200 településből

2900-nak nincsenek szabadon felhasználható forrásai, azaz lényegében csak kötelező feladatokra költhet. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ezekkel az adatokkal érzékelteti a szektor kivéreztetését. A szervezet álláspontja szerint mindennek fényében legfeljebb a helyhatóságok tíz százalékánál beszélhetünk önkormányzatiságról.A helyhatóságok 2013-ban valamivel több mint 636 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, ami tavaly csaknem 716 milliárdra nőtt. Az idei költségvetésben viszont már csak 690 milliárd szerepel, és a csökkenés magyarázata főként az, hogy kikerült a rendszerből a helyi önkormányzatok által felhasználható 94 milliárdos központosított előirányzat és a 7,7 milliárdos vis maior támogatás.„A települések meghatározó része helyben jár, vegetál” – mondja Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) vezetője, Mecseknádasd polgármestere. Állítja: az önkormányzatiság lényege veszett el azzal, hogy jó ideje megfosztották az önálló döntéshozatal lehetőségétől a helyhatóságokat. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban arra: amikor a kormány átvállalta a helyhatóságok adósságállományát, elvitte oktatási, valamint az egészségügyi intézmények többségét, azt ígérték, hogy a kötelező feladatokat teljes egészében állami támogatásból fedezik. Ez azonban szerinte nem valósult meg, és a településeknek a saját bevételeik egy részét továbbra is központilag meghatározott célokra kell fordítaniuk.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere elmondta, a feladatfinanszírozás elve legfeljebb csak részlegesen valósult meg, amiből az következik, hogy az önkormányzatoknak a saját iparűzésiadó-bevételükből kell fedezniük például egyes szociális támogatásokat, ahelyett, hogy a közterületek fenntartására, az úthálózat fejlesztésére vagy munkahelyteremtésre költenének. A TÖOSZ álláspontja is hasonló, mert a szövetség számításai szerint az önkormányzatok mozgástere bizonyosan kisebb lesz, mint az elmúlt évben.

Százmilliós nagyságrendű összeget veszít Gödöllő azon, hogy a korábban az állam által finanszírozott szociális segélyek egy részét, így például a lakásfenntartási támogatást vagy a méltányossági alapon járó ápolási díjat és közgyógyellátást a város büdzséjéből kell fedezni –mondta Gémesi. Ezt meglehetősen igazságtalannak tartja, hiszen a cégek által fizetett adóból elsősorban arra kellene fordítani, hogy elősegítsék a helyi vállalkozások működését, amire egyébként korábban a miniszterelnök maga is utalt.

Ha valahol a segélyek folyósítására saját bevételek híján nincs fedezet, akkor a helyhatóságok az erre a célra elkülönített, harmincmilliárdot meghaladó keretből igényelhetnek támogatást. Ám Wekler úgy véli, ez aggályos lehet, hiszen nem világos, milyen feltételekkel lehet hozzájutni ilyen kiegészítő forráshoz. A KÖSZ elnöke emellett felhívta a figyelmet arra: csaknem hetven település már tavaly kapott plusz 18 milliárdot, de a kormányhatározatból nem derül ki, milyen szempontok alapján osztották el a pénzt. Wekler különösnek tartja, hogy például Debrecennek kétmilliárdot, Miskolcnak és Nyíregyházának egymilliárdot, néhány más megyei jogú városnak pedig hét-nyolcszázmillió forintot juttattak – így tízmilliárdon mindössze 14 nagyváros osztozik –, miközben ezek a települések jelentős saját bevétellel rendelkeznek.Ezzel kapcsolatban Wekler utalt arra, hogy 1990 előtt tanácselnökként is dolgozott, és a rendszerváltozástól azt remélte, a települések maguk dönthetnek majd a helyi lakosság életviszonyait meghatározó ügyekben. De nem ez történt –jelentette ki –, mert a finanszírozás rendszere átláthatatlan. Gémesi álláspontja is hasonló: az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény még a helyi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ma viszont ismét a központi kormányzati akarat a meghatározó.

Lencsés Károly

Forrás: Nol.hu

Vissza...