Ilyen az, amikor Lázár János jót akar

2015-01-07 19:18:21

Lázár János talán először életében úgy viselkedett, ahogy egy ország egyik felelős vezetőjének viselkednie kell: kifogástalanul foglalt állást egy ügyben. Hogy aztán a következő mozdulatával nyomban szájon is csapja magát. Nem bírta ugyanis megállni, és kieresztette magából a rossz Fidesz-politikust, aki jó Fidesz-módra nem ügyeket lát, csak eltaposandó ellenfeleket. És ebben az sem zavarja, ha az ő magatartása és az eltaposandóé pontosan ugyanolyan és pontosan ugyanazt szolgálja. Lázár Jánosnak ismét sikerült zéró összegű játszmát játszania. Azaz fölösleges volt megszólalnia.

Mint ismert, a magyar szélsőjobboldali rasszista párt egyik vezető politikusa, bizonyos Novák Előd (aki saját fényképei tanúsága szerint három jobb sorsra érdemes kisgyereket nevel) lecigányozta és születése pillanatában kirekesztette a „magyarok” közül 2015 első újszülöttjét, a Rácz Péter Rikárdó nevű kisfiút („Rikárdó mellett azért persze szaporodik a magyar is néhol”, írta, majd később: „ha a cigány szaporulatot nem számítjuk bele a magyarba” az „nem rasszizmus”).

Erre az aljasságra elsőként a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc reagált, ugyanazzal a módszerrel, amellyel épp egy éve a Fidesz-székház előtt a másik vérrasszista, Bayer Zsolt ellen tüntettek. „Én is cigány vagyok”, írták akkor a táblákra. „Én is Rikárdó vagyok”, írta most Gyurcsány a Facebookon.

Némi gondolkodási idő után, kedden Lázár János, a nagyhatalmú miniszter is megszólalt az ügyben. „Ne hagyjuk szó nélkül”, ha valaki – különösen egy politikus – újszülötteket bélyegez meg, mondta. „Egy újszülött megbélyegzése ugyanis nemcsak gyáva dolog, de gazemberség is. Olyan, mint egy köztörvényes bűncselekmény.” És: aki egy gyereket rekeszt ki, az valójában az egyetlen lehetőségétől vagy „vagyonától” fosztja meg: az esélytől, hogy tisztességes emberré váljon. „Az állam dolga pedig az, hogy a gazemberekkel szemben megvédje a gyerekeinket. Minden gyereket.”

Kifogástalan. Novák Előd legazemberezése is az. De aztán, mint említettem, Lázár nem bírt magával, folytatta. Így: elítéli azokat is, akik ennek a gyalázatos ügynek a „katasztrófaturistái”, és ebből a támadásból akarnak politikai hasznot húzni. Azzal ugyanis, hogy „Gy. Ferenc és társai” politikai cirkuszt csináltak Rikárdó ügyéből, arra kényszerítették a magyar társadalmat, hogy pártpolitikai törésvonalak szerint viszonyuljon a történtekhez. Pedig ebben az ügyben nem lett volna szabad árukapcsolást létrehozni, ebben ugyanis pártok feletti konszenzusnak kell lennie, amely úgy hangzik: „minden új élet ártatlan, mint a ma született bárány. Újszülöttet nem bélyegezhet meg senki”.

Vagyis az újszülöttel és a családjával szolidaritást vállaló „Gy. Ferenc és társai” „katasztrófaturisták”, nekik kuss van, mert ha véleményt mondanak egy tragikus társadalmi ügyről, az „politikai cirkusz”, sőt, a társadalom megosztása, mert ha ők mondják, a zsigeri gyűlölködésre szoktatott magyar már csak dafke is cigányozni fog.

Szemben Lázár Jánossal, akinek köze sincs párthoz, aki a hatalomra ácsingózó ellenzéki pártok és a kisszerű társadalmi megosztottságok fölött áll, hiszen ő maga az állam, az ő szava Isten szava, így aztán felsorakozni is csak mögé lehet, holmi politikai haszonlesők mögé nem. Értsd: senkinek és egyetlen pártnak sem lehet saját meggyőződése és értékrendje, sőt saját döntésen alapuló cselekvése sem, ilyenje csak Lázár Jánosnak lehet. Sőt, ezeknek a korcs pártoknak előre ki kell találniuk azt is, hogy Lázár János pártfüggetlen államképviselő vajon megszólal-e majd ebben az ügyben, mert ha igen, akkor a társadalmi konszenzust is csak ő diktálhatja érvényesen, ha meg nem, akkor nincs társadalmi konszenzus, akkor a rasszizmus elleni tiltakozás nem más, mint árukapcsolásos politikai haszonszerzés.

Sohasem gyógyulnak már meg. Sohasem lesz már tiszta sem az agyuk, sem az ítéleteik, sem az erkölcseik, sem a politikájuk. Eddig is mérgezték ezt az országot, ezután is fogják. Még akkor is, amikor ritka kivételként jót akarnak.

Mihancsik ZsĂłfia

Forrás: Galamus.hu

Vissza...