MĂg az erĹ‘forrás tárca egyik államtitkárságán – a felsĹ‘oktatásin – bemeneti követelmĂ©nykĂ©nt akarják elĹ‘Ărni a nyelvvizsgát a felsĹ‘oktatásba lĂ©pĂ©skor, addig a másikon – a közoktatásin – ellehetetlenĂtik azokat az iskolákat, amelyek leghatĂ©konyabban juttatják közĂ©pfokĂş nyelvvizsgához tanulĂłikat. SzakĂ©rtĹ‘k szerint a kĂ©t terĂĽlet vagy nem kommunikál egymással, vagy Ă©ppen az a cĂ©l, hogy szűnjön meg ez az iskolatĂpus, Ă©s csak az a diák jusson Ă©rettsĂ©gi mellĂ© nyelvvizsgához, akinek a szĂĽlei ki tudják fizetni a kĂĽlön nyelvtanárt. ĂŤgy viszont csak az elit családok gyerekei juthatnak majd be a felsĹ‘oktatásba.
Â
OktĂłber vĂ©gĂ©n jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben egy miniszteri rendelet, amely komoly csapást mĂ©r a kĂ©t tanĂtási nyelvű oktatást nyĂşjtĂł iskolákra. Ezek azok az intĂ©zmĂ©nyek, amelyek valĂłdi esĂ©lyt teremtettek azoknak a gyerekeknek is, akiknek a szĂĽlei nem tudtak kĂĽlön nyelvtanárt fizetni. Sikeres formárĂłl van szĂł, ahogy azt lapunknak SzĂĽdi János oktatási jogász elmondta, a kĂ©t tanĂtási nyelvű közĂ©piskolák belĂ©pĂ©sĂ©vel egy korosztály közel fele szerez az Ă©rettsĂ©gi mellĂ© nyelvvizsgát. Korábban ez az arány tĂz százalĂ©k volt. Az, hogy Orbán Viktor Ăşgymond kilövĂ©si engedĂ©lyt adott a kĂ©t tannyelvű kĂ©pzĂ©sre, már a 2011-es köznevelĂ©si törvĂ©nybĹ‘l is kiolvashatĂł. E jogszabályban az áll: csak azok az intĂ©zmĂ©nyek működhetnek a jövĹ‘ben, amelyek a 2016-2017-es tanĂ©v vĂ©gĂ©ig teljesĂtik a „kĂĽlön jogszabályban meghatározott feltĂ©teleket". A kĂĽlön jogszabály a most megjelent miniszteri rendelet, amely pĂ©ldául azt tartalmazza, hogy „a kĂ©pzĂ©s indulásának tanĂ©vĂ©re beiratkozott tanulĂłk legalább nyolcvan százalĂ©ka" maradjon az adott intĂ©zmĂ©nyben Ă©rettsĂ©gikor is. Ezt a követelmĂ©nyt 2017 Ĺ‘szĂ©ig teljesĂteni kell, vagyis olyan Ă©vfolyamokra is vonatkozik, amelyek már megkezdtĂ©k tanulmányaikat.
– Igazságtalan olyan követelmĂ©nyt állĂtani, amelyet nem felmenĹ‘ rendszerben vezetnek be, márpedig most ez törtĂ©nt – mondta lapunknak az egyik Ă©rintett iskola igazgatĂłja, akitĹ‘l megkĂ©rdeztĂĽk, miĂ©rt morzsolĂłdhatnak le a diákok a belĂ©pĂ©s Ă©s az Ă©rettsĂ©gi között.
– Számos oka lehet ennek: elköltözik a család, vagy az egyik szĂĽlĹ‘ állást kap kĂĽlföldön Ă©s a család is vele tart. Emellett van egy szakmai ok is. A kĂ©t tanĂtási nyelvű kĂ©pzĂ©s egy nyelvi elĹ‘kĂ©szĂtĹ‘ Ă©vfolyammal kezdĹ‘dik, ekkor csak az adott nyelvet tanulják a diákok. Ennek az Ă©vnek a vĂ©gĂ©n van egy vizsga, amikor megmĂ©rjĂĽk a diákok tudását, Ă©s megnĂ©zzĂĽk, alkalmasak-e arra, hogy a következĹ‘ Ă©vtĹ‘l a tantárgyakat idegen nyelven tanulják. Ilyenkor 2-4 diákot általában eltanácsolunk, vagy Ĺ‘k maguk ijednek meg, ami termĂ©szetes dolog. Ha a jogalkotĂł a lemorzsolĂłdást szabályozni kĂvánja, akkor e felmĂ©rĹ‘ után kellene százalĂ©kos arányt elĹ‘Ărnia az Ă©rettsĂ©gihez, nem a belĂ©pĂ©skor. A nyelvi elĹ‘kĂ©szĂtĹ‘ Ă©v tulajdonkĂ©ppen prĂłbaĂ©v – mondta lapunknak az intĂ©zmĂ©nyvezetĹ‘.
A minisztĂ©riumi rendelet azt is elĹ‘Ărja, hogy az ilyen iskolákba járĂł tanulĂłk kilencven százalĂ©kának az Ă©rettsĂ©gi mellett közĂ©pfokĂş nyelvvizsgát is kell tenniĂĽk. – Csakhogy az Ă©rettsĂ©gi vizsgaszabály szerint a tanulĂł nem köteles a cĂ©lnyelvbĹ‘l emelt szintű Ă©rettsĂ©git tenni (ez felel meg a közĂ©pszintű nyelvvizsgának – a szerk.), ha a továbbtanulási stratĂ©giái, pontszámĂtási kalkuláciĂłi miatt Ăşgy dönt, neki elĂ©g a közĂ©pszintű Ă©rettsĂ©gi (ami nem felel meg nyelvvizsgának – a szerk.). Ez pedig veszĂ©lyezteti azt, hogy az adott Ă©vfolyam elĂ©rje a kilencven százalĂ©kot – világĂt rá a problĂ©mára az igazgatĂł, aki azt sĂ©relmezi a leginkább, hogy a felsorolt okok mind-mind olyanok, amelyek a pedagĂłgus munkájátĂłl, a kĂ©pzĂ©s minĹ‘sĂ©gĂ©tĹ‘l fĂĽggetlen tĂ©nyezĹ‘k. AttĂłl pĂ©ldául nem ijedtek meg, hogy a miniszteri rendelet szerint a kĂ©t tanĂtási nyelvű oktatásban rĂ©szt vevĹ‘ tanulĂłk ötven százalĂ©ka a tizedik Ă©vfolyam vĂ©gĂ©re rendelkezzen közĂ©pfokĂş nyelvvizsgának megfelelĹ‘ tudással. Ez ugyanis szakmai kĂ©rdĂ©s, amit teljesĂteni lehet. A jogszabályalkotĂł – ahogy az már az elmĂşlt Ă©vekben megszokottá vált – ezĂşttal sem egyeztetett a kĂ©t tannyelvű iskolákat kĂ©pviselĹ‘ szakmai szervezetekkel.
Ónody Molnár Dóra
Forrás: Nol.hu
 |