A devizahitelesek helyzetĂ©nek rendezĂ©sĂ©t sĂĽrgette Surányi György, aki szerint a kialakult helyzetĂ©rt az elsĹ‘ Orbán-kormányt, az akkori ellenzĂ©ket, a jegybank akkori vezetĹ‘it, a pĂ©nzĂĽgyi felĂĽgyeletet, a kereskedelmi bankokat Ă©s a hitelt felvevĹ‘ket is felelĹ‘ssĂ©g terheli. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerdán NyĂregyházán, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetĂ©nek felkĂ©rĂ©sĂ©re a helyi fĹ‘iskolán tartott elĹ‘adásában Ăşgy vĂ©lte, hogy a devizahitelesek helyzetĂ©nek gyors rendezĂ©sĂ©re van szĂĽksĂ©g, hiszen minĂ©l tovább hĂşzĂłdik a teljes megoldás, annál mĂ©lyebb sebeket kap a magyar gazdaság Ă©s a pĂ©nzĂĽgyi rendszer.
|
Â
Különösen "fájónak" nevezte, hogy az eddigi intézkedések nem térnek ki annak a 120 ezer családnak a "sorsára", amelyek évek óta nem tudják a felvett kölcsönüket törleszteni.
Hangsúlyozta, hogy "minden késedelem jelentős költségekkel, kiadásokkal jár", egyre drágábban lehet kezelni - ahogy fogalmazott - a súlyos gazdasági és társadalmi problémát.
A devizahitelezést 2001. júniusában az első Orbán-kormány idején, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére, a kabinet támogatásával, az akkori parlament döntésével vezették be.
"És persze az ellenzék asszisztálásával", amelynek 2002-es kormányra kerülése után lett volna lehetősége a beavatkozásra, a jelentősen növekvő hitelállomány korlátozására. Az ügyfeleket pedig azért terheli felelősség, mert, mint mondta sokan vettek fel devizahitelt fedezet nélkül, holott az ilyen hiteleket csak azoknak lett volna szabad elérhetővé tenni, akik devizabevétellel rendelkeztek.
Surányi György kijelentette: Ăgy 2001 Ă©s 2007 között olyan pályára lĂ©pett a magyar gazdaság, amely fenntarthatatlan volt Ă©s amely kĂĽlsĹ‘, illetve belsĹ‘ eladĂłsodást eredmĂ©nyezett. Szerinte a helyzet kezelĂ©se sem volt megfelelĹ‘, pedig a 2010-es kormányváltás után sokan bĂztak a megoldásban. Miután ez kĂ©sett, a szakemberek 2011-ben javaslatokkal álltak elĹ‘, szorgalmazták a hitelek forintosĂtását, amelynek költsĂ©geit nagyobb rĂ©szben a bankoknak, kisebb hányadban az államnak Ă©s az ĂĽgyfeleknek kellett volna állniuk - idĂ©zte fel. Akkor 210 forint volt a svájci frank árfolyama, Ăgy a törlesztĹ‘rĂ©szletek 40-45 százalĂ©kkal csökkenhettek volna. A bankoknak - a számĂtások szerint - 400, mĂg a költsĂ©gvetĂ©snek Ă©vi 40-45 milliárd forintjába kerĂĽlt volna a "kölcsönmentĂ©s", de a javaslatot nem fogadták be - mondta. Ehelyett 2011 Ĺ‘szĂ©n jött elsĹ‘ intĂ©zkedĂ©skĂ©nt a vĂ©gtörlesztĂ©s, ami nem a bajban lĂ©vĹ‘ket cĂ©lozta meg, a gazdagabb rĂ©tegnek jelentett "hatalmas nyeresĂ©get". Aztán az árfolyamgát enyhĂtett a feszĂĽltsĂ©gen, de a nem fizetĹ‘kkel az sem foglalkozott. Surányi György a 2014. nyarán hozott intĂ©zkedĂ©sekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az igazságtalanul a bankokat teszi egyedĂĽl felelĹ‘ssĂ© a kialakult helyzetĂ©rt, Ă©s mintegy 1000 milliárd forint terhet jelent számukra. A legnagyobb bajban lĂ©vĹ‘, 120 ezer devizahitelessel kapcsolatban - akik családtagjaikkal egyĂĽtt mintegy fĂ©lmilliĂłan vannak - a közgazdász szerint Ăşgy lehetne segĂteni, ha a szakemberek 2011-es javaslatát elfogadnák. Azaz házuk utáni törlesztĂ©sĂĽkhöz az állam adna kamattámogatást, a fizetni Ăgy sem tudĂłknál kezessĂ©get vállalna, Ĺ‘k pedig a bentlakásĂ©rt fizetnĂ©nek bĂ©rleti dĂjat, Ăgy lakhatási joguk megmaradna, mĂg ingatlanjukra jelzálog kerĂĽlne.
Forrás:Index.hu
Â
Â
 |