Lehet, hogy velem esett meg az eset, lehet, hogy nem. Azért vagyok ilyen titokzatos, mert akaratom ellenére beleléptettek a Nemzeti Pedagógus Karba. S ha már benne van az ember, tudja jól, mit vár el tőle a „Kar”. S az ember fia hiába képviselő ”másodállásban”, tanulja meg, a közoktatás ügyeivel jobb, ha csak szőr mentén foglalkozik!
|
Mert ha nem, ebben a szabad országban könnyen etikai vizsgálat zúdulhat manapság a nyakába. Egyre több olyan példa akad, amelyből okulva tanácsos az ilyen dolgokat nem észrevenni még akkor sem, ha történetesen 30 éve foglalkozik valaki a közoktatással. Mit lehet tenni, azért vagy én, vagy egy velem baráti kapcsolatban lévő kolléga mégis észrevette, ami ma az iskolákban alaphelyzetként jelen "van".
Szóval, amiről mesélni akarok, az megtörtént. (Velem, vagy mással, ez most lényegtelen.)
Nem tudom milyen lehetett az iskolák működĂ©se Rákosi Mátyás korában, de talán akkoriban fordulhatott elĹ‘ ilyesmi utoljára. EmlĂ©kszem a Kádár korszak iskoláira, hiszen Ă©n akkoriban jártam oda. Akkor viszont olyan egĂ©szen biztosan nem volt, hogy szĂĽksĂ©gĂ©t szenvedtĂĽk a krĂ©tának. KĂ©t Ă©ve, amikor gondolt egyet az állam Ă©s elrekvirálta az önkormányzatoktĂłl -ha kĂ©rtĂ©k ezt, ha nem- az iskolákat, a napi működtetĂ©sĂĽket a megfelelĹ‘ források biztosĂtása nĂ©lkĂĽl, azĂ©rt az önkormányzatokra hagyta. (Arra hivatkozva, hogy van Ă©ppen elĂ©g bevĂ©tele a telepĂĽlĂ©seknek, tehát van mibĹ‘l fenntartani azokat.) S közben azt hangoztatta, a tanárok bĂ©rĂ©nek az elĹ‘teremtĂ©se immár nem az önkormányzatokra hárul, a többit oldja meg mindenki, ahogyan tudja. Nosza, meg is oldották, ki ahogyan tudta. VeszprĂ©mben lĂ©trehoztak jĂł drágán az önállĂłan vagy rĂ©szben önállĂłan gazdálkodĂł iskolák helyĂ©n egy Ăşn. intĂ©zmĂ©nyszolgáltatĂł hivatalt. Az, hogy ez a hivatal mikĂ©nt szolgáltat, azt most inkább ne rĂ©szletezzĂĽk! Most csak annyirĂłl szĂłljon a fáma, hogy Ăgy az Ă©v vĂ©ge felĂ© nálunk komoly krĂ©taválság van kibontakozĂłban.
Nem mondanám mindezt, ha nem láttam volna magam, vagy igen megbĂzhatĂł kollĂ©gám ezt nem mesĂ©lte volna el lĂ©nyegre törĹ‘ pontossággal. Az ország egyik legjobb vidĂ©ki közĂ©piskolájában az van ráĂrva a krĂ©tás dobozra, hogy egyszerre csak egy fĂ©l krĂ©ta vihetĹ‘ el a tanĂłrára. MegállapĂtották ugyanis, hogy tĂşl gyorsan fogy a krĂ©ta. Igaz ennek a krĂ©ta gyatra minĹ‘sĂ©g a leginkább az oka. MegĂ©rnĂ© –ha mĂ©g merne egyáltalán valaki ilyesmit szorgalmazni- kivizsgáltatni, hogy ki Ă©s milyen mĂłdon közbeszereztette meg ezt a pocsĂ©k minĹ‘sĂ©gű krĂ©tát a város összes iskolájába. Erre talán majd akkor kerĂĽlhet legelĹ‘ször sor, ha a Polgármesteri Hivatalban az lesz az elĹ‘Ărás, hogy egy nap csak egy A4-es oldalnyi polgármesteri levĂ©l fogalmazhatĂł meg Ă©s nyomtathatĂł ki majd.
Az biztos, amiĂłta használatban van ez a -mondjuk ki, sz@r- minĹ‘sĂ©gű krĂ©ta, a hĂrek szerint azon háborog mindenki, hogy több darabra törik, mĂ©g mielĹ‘tt a táblára rendesen rá lenne az nyomva. Ki gondolta volna, hogy ez a fajta zĂşgolĂłdás nem a jobb minĹ‘sĂ©g beszerzĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezi majd? KiderĂĽlt ugyanis mára, hogy a pocsĂ©k állagĂş krĂ©ta már csak erĹ‘sen korlátozott formában használtatĂł a következĹ‘ hetekben, hĂłnapokban.
EgyĂ©bkĂ©nt meg törĹ‘dik bárki mĂ©g effĂ©le rĂ©szletkĂ©rdĂ©sekkel, amikor a helyhatĂłsági választások után kĂ©t hĂ©ttel is az megy az adĂłfizetĹ‘k pĂ©nzĂ©bĹ‘l rendĂĽletlenĂĽl a TV reklámokban, hogy „Magyarország jobban teljesĂt”!? Egy biztos, jobban teljesĂt, de szerintem pĂ©ldául nem a krĂ©taellátottságban, hanem a szemĂ©rmetlen Ă©s gátlástalan hazudozásban. |