A múlt szerdai európai parlamenti meghallgatása után pótkérdéseket kapott, hétfőn pedig az EP kulturális és oktatási szakbizottsága szavazott az alkalmasságáról. A szabályok szerint két kérdésről kellett voksolni: alkalmas-e a magyar jelölt EU-biztosnak (15 igen, 10 nem, 2 tartózkodás), illetve alkalmas-e a kulturális és oktatási tárca felügyeletére (12 igen, 14 nem, egy tartózkodás).
Mivel a parlamenti bizottság csak „félig" buktatta meg Navracsicsot, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker előtt két lehetőség áll: új portfoliót ad a Fidesz-kormány jelöltjének, vagy megkéri Orbán Viktort, hogy jelöljön valaki mást. Az elégedetlenkedés Navracsiccsal nagyobb politikai játszma része, függőben van ugyanis négy pártcsalád összesen öt biztosjelöltjének sorsa.
PĂłtkĂ©rdĂ©seket kapott – a nĂ©ppárti Navracsicson tĂşl – a francia szocialista Pierre Moscovici, a cseh liberális Vera Jourová Ă©s a brit konzervatĂv Jonathan Hill (a brit „versenyzĹ‘nek" kedden mĂ©g pĂłtmeghallgatásra is mennie kell). A spanyol nĂ©ppárti Miguel Arias Canete esetĂ©ben a jogi ĂĽgyek bizottságának szakvĂ©lemĂ©nyĂ©re várnak: nála az olajipari Ă©rdekeltsĂ©gei miatt az összefĂ©rhetetlensĂ©g gyanĂşja merĂĽlt fel.
– Jó döntést hoztunk – nyilatkozta lapunknak Petra Kammerevert német szociáldemokrata EP-képviselő (a szocialista frakció koordinátora a kulturális bizottságban). Sokan úgy érezték: az oktatás és a kultúra olyan szorosan kötődik az alapvető európai értékekhez, hogy nem ez a megfelelő tárca Navracsicsnak. Mint Kammerevert fogalmazott, ellentmondás van a magyar politikus önéletrajza és az európai értékek melletti elkötelezettség között, amely a válaszait jellemzi.
Nemcsak a magyar biztosjelölt, hanem a teljes EurĂłpai Bizottság megalakulása a vártnál rázĂłsabbra sikeredett. Jean-Claude Juncker a hĂrek szerint telefonon egyeztetett a hĂ©t vĂ©gĂ©n EP-frakciĂłvezetĹ‘kkel Ă©s magával a parlament elnökĂ©vel, Martin Schulzcal. A fĹ‘ cĂ©l megmenteni a kĂ©t legnagyobb frakciĂł, az EurĂłpai NĂ©ppárt Ă©s a szocialisták háttĂ©ralkuját, miszerint egymás jelöltjeit nem „golyĂłzzák ki", hiszen ez dominĂłhatást váltana ki, Ă©s a teljes EurĂłpai Bizottság sorsát veszĂ©lybe sodorná.
Nem segĂtett a volt igazságĂĽgyi Ă©s kĂĽlĂĽgyminiszteren, miniszterelnök-helyettesen az sem, hogy az EP-szakbizottság pĂłtkĂ©rdĂ©seire adott válaszokban elhatárolĂłdott az Orbán-kormánytĂłl. A mĂ©diaszabályozás kapcsán pĂ©ldául ezt Ărta: „A mĂ©dia szabadsága Ă©s sokszĂnűsĂ©ge kulcsfontosságĂş a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a mĂşltban nĂ©ha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonĂtott kellĹ‘ fontosságot ennek a jelentĹ‘s szempontnak."
Ugyancsak tanulságos, amit a média- és igazságszolgáltatási reform kapcsán közölt az EP-képviselőkkel: „Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban."
Nem meglepĹ‘, hogy – az EP-testĂĽlet kedvezĹ‘tlen vĂ©lemĂ©nye ellenĂ©re – sikernek minĹ‘sĂti Navracsics szereplĂ©sĂ©t a Fidesz eurĂłpai parlamenti delegáciĂłja. KözlemĂ©nyĂĽk szerint a magyar jelölt „felkĂ©szĂĽltsĂ©gĂ©t Ă©rdemben senki nem tudta megkĂ©rdĹ‘jelezni, alkalmassága mindenki számára világosság vált". Bár elismerik, hogy „a parlamenti szakbizottság baloldali többsĂ©ge" a portfoliĂł mĂłdosĂtását javasolta, azt jĂłsolják, hogy „ez várhatĂłan más biztosok esetĂ©ben is bekövetkezik".
Ami a folytatást illeti, kedd este vélhetően a néppárti, a szocialista és a liberális EP-frakcióvezető konzultál Junckerrel és Schulzcal. Szerdán a parlamenti szakbizottságok elnökei ülnek össze, csütörtökön pedig eredményt hirdet az EP-elnökök konferenciája (az elnök és a tizennégy alelnök). A záróakkord a parlament plenáris ülésén október 22-re tervezett voksolás lesz: itt már az egész Európai Bizottságot kell majd jóváhagyni vagy leszavazni. |