Hajba Ferenc: Értelmes dolgok

2014-08-21 22:03:47

Na, most már meghalhatok, örvendezett egy hölgy, miután sikerült kezet fognia Orbán Viktorral Sopronpusztán. Nagyjából hasonlóan lelkes emberek alkották azt a közönséget, amely előtt beszélgetésnek álcázott színpadi műfajban fejtette ki nézeteit Magyarország miniszterelnöke a 25 évvel ezelőtti páneurópai pikniket ünneplő rendezvény konferenciasátrában.

A szomszédos osztrák falvakból is érkeztek, főleg idősebb hölgyek és urak, ők szinkrontolmácsolással hallgatták a magyar kormányfő szavait, bólogattak és tapsoltak neki. Orbán karizmatikus szerepléseivel, az adott közönségnek célzott, szinte személyre szabott mondataival kétségtelenül tud babonázni. Hozzátartozik persze ehhez az is, hogy Rákay Philip nem volt beszélgetőtárs, pláne vitapartner, hanem csak mondatokba bővített végszavakat adott föl Orbán Viktornak.

A tusványosi beszéd és annak zajos nemzetközi visszhangja után óhatatlanul is arra figyelt az ember, kikerekedik, színesedik vagy esetleg szürkül, rejtőzködik az ott fölvázolt világkép. A miniszterelnök több válaszából össze lehet illeszteni azt a víziót, amely a Tusványoson elmondottakat még inkább egyértelművé teszi.

Mindenekelőtt azt, hogy Orbán rettenthetetlenül egy magyar modellben, harmadik útban gondolkodik. Ezt ki is mondta: „Minden gondolat, Csurka István harmadik út, magyar modell meg ezek a gondolatok akkor (a rendszerváltás környékén – a szerk.) teljesen értelmetlennek tűntek. Ezek ma mind értelmes dolgok.”

S hogy a kitalált magyar modell társadalmi, gazdasági berendezkedése, demokráciája illiberális alapokon nyugszik-e, azt csak érintette, s az illiberális fogalmat Sopronpusztán egyáltalán nem használta, kimondását érzékelhetően kerülte. Mintegy mellékesen fölvetette azonban: „...mi értelme van annak, hogy a demokrácia elé jelzőt teszünk? Liberális demokrácia...”

Orbán ezt a kérdést nyelvpolitikai küzdelemmé értékelte le, mintha nem tudná, hogy a liberális demokrácia a hatalomgyakorlásnak egy kipróbált modellen alapuló átfogó rendszere, amely az Európai Unió nyugati felének megkérdőjelezhetetlen értékeként hatékonyan működteti a társadalmi folyamatokat. A liberális tartozékától, jelzőjétől, szinte előtagjától megfosztott demokrácia nyilván sokféle lehet. Illiberális is. Orbán tehát ebben a kérdésben Tusványoshoz képest nem lépett vissza.

A magyar modell lényegéhez tartozik, hogy „nem akarunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai gondolkodási irányhoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el tartalékait, talán már fel is élte”.

Volt még egy árulkodó okfejtése a liberális demokrácia értékéhez tartozó alkotmányosságról. Szerinte a vértelen rendszerváltás következtében felállított alkotmányos korlátokon zúzta szét magát az első kormány, s ezért nem tudott forradalmi változásokat végrehajtani.

2010-ben azonban a Fidesznek forradalmat tetszett csinálni. Meg négy év múlva is. (Ne akadjunk fenn azon, hogy másodszorra vajon ki ellen, ha éppen ők voltak hatalmon.) A Fidesznek most kétharmada van a forradalmi változásokhoz. Orbán eszmefuttatásának logikájából adódóan alkotmányos korlátok most már aligha kellenek. Feleslegesek, akár a liberális jelző a demokrácia fogalma előtt.

Forrás: Nol.hu

Vissza...