Hatalmas hadsereggé duzzadt Orbán bürokráciája

2014-07-03 17:01:21

Összesen 100 helyettes államtitkár dolgozik jelenleg a harmadik Orbán-kormányban, amely az elmúlt hetekben duzzadt ekkorára. Szerdán a miniszterelnök újabb kormányzati vezetőket nevezett meg: többek között előbbre lépett a sajtót támadó volt bécsi nagykövet, a Heti Válasz főszerkesztőjének felesége és Áder János húga is.

Minden eddiginél több helyettes államtitkár segíti majd a minisztériumok működését a harmadik Orbán-kormányban – derül ki az állam hivatalos lapjából, a szerdán megjelent Magyar Közlönyből (pdf). A miniszterek kérésére Orbán Viktor 24 új helyettes államtitkárt nevezett ki: számuk a már kinevezett és a hivatalban hagyott kollégáikkal együtt eléri a 100-at.

A harmadik Orbán-kabinet június 6-án alakult meg, a miniszterelnök június 10-én 41 államtitkár kinevezését kérte Áder János államfőtől. Június 6-án adta ki a kormány azt a rendeletét, amely a miniszterek feladatköreit szabályozza, amely alapján megnevezték a helyettes államtitkárokat.

Előbb a Lázár János vezette Miniszterelnökség 19 új államtitkárát nevezték meg, amely hatalmas növekedés a tárcánál a 2010-es júniusi állapothoz képest, amikor mindösszesen 2 helyettes államtitkárral indult a ciklus. Szerdán a minisztériumok új helyettes államtitkárait nevezte ki Orbán Viktor.

Áder húga

Feljebb lépett a ranglétrán Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főosztályvezetője, Áder János húga. A hvg.hu minisztériumi forrásokból úgy értesült, a jó szakembernek tartott Pölöskeinének korábban is nagy befolyása volt a tárcánál.

Forrásaink szerint ő készítheti elő az iskolákat felügyelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítását, és a személyi változásokra is ő tesz majd javaslatokat – a tárcánál biztosra veszik a jelenlegi elnök, Marekné Pintér Aranka menesztését. Korábban az Index arról írt, hogy Pölöskeiné a Kliket fogja vezetni, de szerdán kiderült, még ennél is magasabb posztot kapott. Bár a közlönyben nem jelölték meg, hogy milyen feladatot kap az új helyettes államtitkár, a minisztériumban úgy tudják, a köznevelésért felelős államtitkárságon fog dolgozni, a Hoffmann Rózsát váltó Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz.

Még mindig nem nevezték ki viszont a felsőoktatásért felelős államtitkárt. Pedig Palkovics Lászlót már megnevezték mint a poszt várományosát, a kormány honlapján már több nyilatkozata is megjelent, de hivatalosan a köztársasági elnök még nem iktatta be hivatalába.

Az új vezetők közül ketten visszatérőnek számítanak az Emmiben: Langerné Victor Katalin a felzárkóztatásért volt felelős ugyanilyen rangban 2012 és 2013 között, Nyitrai Imre pedig már 2000-2002-ben és 2010-2012-ben is volt szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Marad továbbá az Emmiben Hammerstein Judit, noha a sajtó korábban az ő távozásáról írt. A helyettes államtitkárok úgynevezett közszolgálati tisztviselők, tehát nem politikai vezetők, így az ő megbízatásuk nem ér véget a régi kormány mandátumának lejártával, addig maradnak, amíg a miniszterelnök fel nem menti őket.

Borókai felesége, Latorcai fia

Marad a kormányzatban Borókainé Vajdovits Éva, a Heti Válasz főszerkesztőjének, Borókai Gábornak a felesége. Ő csak minisztériumot vált, az igazságügyből az Emmibe igazol. Borókainé 2011-től a Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője volt, ám az új miniszter, Trócsányi László kedden felmentette.

A KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba még június 25-én átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumából a Miniszterelnökségre. Ő az Emmiben korábban a nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelt. Szintén tárcát vált Prőhle Gergely: ő Balog Zoltán minisztériumába igazolt, előtte a Külügyminisztériumban a kulturális diplomáciáért, sajtókapcsolatokért felelt. Továbbra is marad a hasonló feladattal megbízott Kumin Ferenc a Miniszterelnökségen, az ő esetleges távozásáról korábban szintén cikkezett a sajtó.

Nem maradt állás nélkül a 2006-2014 közti volt képviselő, a fidelitaszos Koszorús László. Őt sem az országos listájára nem tette fel a párt, de egyéni képviselőjelöltként sem indította – állítólag ebben az is közrejátszott, hogy a pártelnök nagyon elégedetlen volt a Fidesz ifjúsági szervezetével.

Előléptették a zűrös nagykövetet

Megjutalmazták viszont Magyarországi bécsi nagykövetét, Szalay-Bobrovniczky Vincét, aki a külügyben fog ezentúl helyettes államtitkárként dolgozni. Ő korábban többször is összetűzésbe keveredett a sajtóval. 2013 decemberében azon háborodott fel, hogy osztrák humoristák a magyar koronával viccelődtek és provokálták.

Egy évvel korábban pedig hivatalos levélben győzködte a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság díj zsűrielnökét, hogy hibás döntés volt két – szerinte – „balliberális” újságírót kitüntetni. Ráadásul a nagykövet indiszkrét módon a levelében még azt is elárulta, hogy a médiahatóság – 2013 áprilisában elhunyt – vezetője, Szalai Annamária halálos beteg (ugyanis ezzel érvelt a Magyar Narancs újságírójának kitüntetése ellen: szerinte nem illendő egy beteg embert bírálni). Testvére, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a milliárdos kormányzati megrendelésekkel bíró tanácsadó cég, a Századvég egyik vezetője.

Visszatér ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba Becsey Zsolt, aki 2010-2011-ben a tárca külgazdasági államtitkára volt. Őt korábban Fellegi Tamás „emberének” tartották, aki a Fidesz gazdasági hátországával került összetűzésbe, majd távozott a posztjáról. A Figyelő egy hónapja azt írta, Seszták Miklós miniszteri kinevezése a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett holdudvar háttérbe szorítását célozta.

Hadsereg a szabadságharcban

Több mint két tucattal nőtt az új kinevezéseknek köszönhetően a helyettes államtitkárok száma, igaz, közben 6-tal csökkent az államtitkárok száma az áprilisi állapotokhoz képest. A második Orbán-kormány félidejében a kormányzati vezetők (miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok) létszáma 108 főre nőtt – most csak a helyettes államtitkárok száma megközelíti ezt a számot. A két legnagyobb minisztérium a Miniszterelnökség (26) és az Emmi (21 helyettes államtitkár) lesz.

A vagyonnyilatkozataik alapján egy államtitkár fizetése bruttó 997 ezer, a helyettes államtitkároké 748 ezer forint. A Blikk tavaly kikérte a fizetési listákat, amikből kiderült: ha a miniszter elégedett a munkájukkal, akár 30 százalékkal megemelheti a fizetésüket. A napilap szerint akkor a helyettes államtitkárok szinte mindegyike kapott 70-150 ezres emelést. Ha csak az alapfizetésüket vesszük figyelembe, akkor a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok fizetése évente több mint 1,5 milliárdot teszi ki, amire rájön még a prémium is.

A második Orbán kormány ugyanis 80 helyettes államtitkárral és 47 államtitkárral fejezte be a tevékenységét – legalábbis a kormány honlapja szerint. A kormányzati vezetők száma 2010 óta folyamatosan növekszik. Mint a hvg.hu 2012 végén – félidőben – kimutatta: az apparátus évről évre növekedett, holott 2010-ben úgy alakult meg a második Orbán-kormány, hogy megígérték: lefaragják a bürokrácia költségeit.

A Bajnai-kormány leköszönésekor a miniszterelnök mellett 15 miniszter és 20 államtitkár volt hivatalban, akik alatt 49 úgynevezett szakállamtitkár dolgozott, vagyis a legfelsőbb szinten 85 vezetője volt a kormányzatnak. Az új rendszerben 2010-ben csak 9 miniszter lépett hivatalba (a nyolc minisztérium élén, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként, tárca nélkül), de őket 8 közigazgatási államtitkár, 34 államtitkár és 56 helyettes államtitkár segítette.

2012 végén már 10 miniszter, 34 államtitkár és 78 helyettes államtitkár volt hivatalban, vagyis a közigazgatási államtitkárokkal együtt 133-ra nőtt a kormányzati vezetők száma, ami másfélszerese volt a Bajnai-kormányénak, de ötödével meghaladta a második Orbán-kormány induló létszámát is.

M. László Ferenc

(A cikk megírásában közreműködött Domány András.)

Forrás: HVG.hu

Vissza...