Finn lap–Csernok Attila: Fejezd be a trianoni könnyfolyamokon való hajókázást |
2014-06-10 18:58:10 |
Az antiszemitizmus kovásza erjeszti Magyarországot „Valószínűleg zsidó” áll Csernok Attila portréja alatt abban a képgalériában, amelyet a magyar antiszemita újfasiszták tettek ki a netre. |
Csernok azonban nem zsidó, csupán ékesszóló és kertelés nélküli bírálója annak, amit a történelemmel való, veszélyes következményekkel járó visszaélésnek lát a hazájában. Külsőre Csernok Attila (1929) békés és törékeny öregúr. Ám nyilvánvalóan csökönyös és nem is félős. – Rajtam tartják a szemüket Magyarországon, azok pedig, akik antiszemita nézeteket táplálnak, felháborodtak. Megtámadtak, de csak írásban. Neveztek hazaárulónak, zsidóbérencnek és magyarfalónak. Fizikailag sohasem ért támadás. De ki tudja, valami izgága személy rászánhatja magát arra, hogy megtegye, vagy kárt okozzon a magyarországi házunkban, mondja Csernok. Az év legnagyobb részét az 1980-as évek óta Brazíliában tölti, de májustól októberig Magyarországon lakik. Történelemkritikus A beszélgetés az EU-választás előtt készült, amikor Csernok ellátogatott Helsinkibe, „A világ a faluban” nevű fesztiválra, hogy beszéljen a könyvéről, amely finn fordításban jelent meg (Katkennut silta. Unkarin unohdettu historia – kb. A megroggyant híd. Magyarország, az elfeledett történet*). Az alkotás a memoár, a vitakönyv és esszéisztikus történeti áttekintés keveréke. Ervin Rosenberg,** a magyar nyelvű irodalom (egyebek között Kertész Imre, Nádas Péter, Esterházy Péter és Márai Sándor) svéd fordítója személyesen ismeri Csernokot, akit így jellemez: „Erőteljes és csökönyös álláspont Csernoké. Történelemszemlélete láthatóan kritikus a hagyományos jobboldali történetírással szemben, és szögesen ellentétes azzal, amelynek az érvényesülését a kormány látni akarja. Egyértelműen felelőssé teszi Magyarország uralkodó osztályait (nemesség, mind a fő-, mind az alsó), az egyházat (a katolikust) az ország, pontosabban az elnyomottak szerencsétlenségéért. A könyveit kemény bírálatok, tényleg heves támadások érték, mindenekelőtt az úgynevezett ’nemzeti beállítottságú’ oldalról. Csernok Attila láthatóan elszánt ellenálló a mai magyar államvezetéssel és azzal az ideológiával szemben, amelyet hatalom képvisel.” A könyv a Kádár Jánosról (a magyar kommunista párt főtitkára és kormányfő a magyarországi felkelés után, 1956-tól 1988-ig) alkotott képe miatt is ellentmondásos. Azt olvasták ki belőle, mintha Csernok idealizálta volna Kádárt, amit ő határozottan tagad. Ám éppenséggel Kádár rezsimje alatt vált Magyarország „a szovjet láger legvidámabb barakkjává”, emlékeztet. Beszélgetésünknek a mai Magyarország, a szélsőjobb, a történelemhamisítás, a szegénység és az antiszemitizmus is tárgya. Az EU-választás eredménye – ugyanezen a napon lépett fel Csernok Helsinkiben – nem változtat a keserű képen, amely az emberben kialakul a könyve olvasásakor. Orbán Viktor konzervatív Fidesze a szavazatok 51,49 százalékát kapta. A szélsőjobboldali Jobbik 14,8 százalékot kapott. A jobbik nyíltan antiszemita, rasszista és újfasiszta párt, a tavaszi parlamenti választásokon pedig a szavazatok kb. ötödét kapta. Sovén nacionalizmus – Igyekezem mindig tapintatos lenni, hogy ne essem a becsületsértés bűnébe, de megállapítom, nemzeti szégyen, hogy egy nyíltan rasszista és antiszemita párt képviselve van a magyar parlamentben. A helyzet annyira hajmeresztő, hogy a Jobbik egyik képviselője a parlamentben zsidó származású állampolgárok listázását követelte, különösen olyanokét, akik a politikai intézményekben dolgoznak, mivel szerinte „Magyarországon nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek – mondja Csernok. De nem csupán a Jobbik a gond, hanem az egész ideológia, amelynek „nemzeti-keresztény jobb[oldal]” a neve, és amely az eltelt évtizedek alatt végzetes frazeológiát vezetett be, amely az ezeréves Nagy-Magyarországról szóló történeti mitológiát elegyíti „a magyar faj” felsőbbségének ábrázolásaival. A történelemnek ez az újraírása az, amely a nyugdíjas pénzügyi szakemberrel és kiadóvezetővel, Csernok Attilával tollat ragadtatott a 2000-es évek első évtizedében. – Dühömben kezdtem írni. Láttam, hogyan használják Magyarországon a történelem érzelmi, romanticizált és hibás értelmezését a valóságos gondok eltakarására. A magyar gazdaság válságban van, hárommillió magyar él a szegénységi küszöb alatt. És ahelyett, hogy ezzel kezdenének valamit, sovén nacionalizmust kínálnak és ezeréves országról szóló meséket. A legrosszabb az, hogy magasan képzett emberek is hagyják magukat megvezetni. Igen képzett embereket hallottam, amint ültek és panaszkodtak „a borzalmas trianoni szerződésre, amely elvette tőlünk hazánk legszebb részeit”! Trianon könnyfolyamai Az 1920. évi trianoni szerződés azt jelentette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az pedig, amelyik a magyar rész volt, területe jelentős darabjait veszítette el Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia javára. Ebbe a veszteségbe, amelyet nemzeti sérelemként értelmeztek, a mostani rezsim új életet lehelt hazafias retorikája révén. Ez az, amiben a Jobbik propagandistái tobzódnak, amikor, mint néhány hete a Kifelé Európából című tévéműsorban láthattuk, azt mondják, hogy „tesznek a évtizedes vagy évszázados egyezségekre” és helyettük egy „ezeréves Magyarországot” hirdetnek, „amely a Kárpát-medencén nyugszik”. – Az üzenet együgyű, már csak azért is, mert a régi Nagy-Magyarország sohasem volt egységesen magyar. Az elveszített területeken a magyarok a lakosság 47 százalékát tették ki, miközben 53 százalék román volt, szlovák, szerb. A trianoni tárgyalások csupán történelmi és katonai tények elismerései voltak. Együgyűség azért is, mert ma bizonyosan nem létezik egyetlen állam sem, amelyik vissza akarná állítani Nagy-Magyarország határait – mondja Csernok. – Néhány éve készült egy felmérés, amely azt mutatta, hogy a magyaroknak csak a tíz százaléka van tudatában annak, mennyire töredezett és nemzeti konfliktusokkal telt volt Magyarország az első világháború előtt. Rémisztő volt, nem hittem, hogy ilyen sok embernek ilyen abszurd a történelemfelfogása! Csernok intése így hangzik: figyelj a jelen gazdasági gondjaira, fejezd be a trianoni könnyfolyamokon való hajókázást – ez utóbbi célzás az 1920-as évekből származó gyászretorikára. – E tekintetben igen pesszimista vagyok, mert Magyarországon nincs erős, ütőképes baloldal. Nem hiszem azt sem, hogy létezik még egy európai ország, amelyben ennyire torz módon szemlélik a történelmet, mint Magyarországon. Pogromok a szegénység ellen? Honnan jön az az antiszemitizmus, amely ma fontos propagandaeszköz a magyar jobboldal kezében, olyan nagy mértékben, hogy az értékkonzervatív iszlám világ a maga anticionizmusával ideológiai szövetségesnek látszik inkább, mintsem ellenségnek? A gyökerek éppoly messzire nyúlnak, mint Európa többi részében, de Csernok szerint e téren is utalhatunk Trianonra, ahol is a zsidókat tették meg az eredmény bűnbakjának. – A szegénység és más társadalmi problémák leküzdése pogromokkal – ez az új Magyarország régi receptje? – Ma nincs erről szó, legalábbis nem abban a keretben, mint korábban. Sőt a miniszterelnök egyik beszédben oltalmat ígért a zsidó népességnek. A Jobbik azonban, úgy tűnik, pogromok nélkül is több követőt szerez. A roma népesség pedig vidéken tényleges erőszak-fenyegetettség alatt él. Csernok Attila könyvének finn kiadása a szerző első három kötetének szerkesztett válogatása. A nyáron Magyarországon már az ötödik kötet jön ki. Amikor 2008-ban ki akarta adni az első részt Magyarországon, nem akadt kiadó, aki belevágott volna a könyv megjelentetésébe. Ő adta ki saját kiadásban, és azt gondolta, talán 600 példányban elkel. – Amikor ötezer példányban kelt el, két kiadó is érdeklődést mutatott a folytatás iránt, de azt gondoltam, magam is boldogulok. Most 16 ezernél járunk; ahhoz képest, hogy a könyv saját kiadás, bestsellernek nevezhető. Továbbra is elmegy havi néhány tíz az első részből, az ötödik rész a napokban jön ki. Létezik tehát érdeklődés a tárgy iránt – de ne feledje, hogy vidéken nagy a nélkülözés és alacsony a képzettség szintje. – A könyve önéletrajzi részéből az embernek az a benyomása támad, hogy az Ön gyermekkori környezete bizonyos értelemben védőoltást jelentett a túl sok történelmi romantika ellen. Ön is így látja? – Ez helyes megállapítás. Apámat a Ludovikán képezték ki, később pedig állatorvos volt, őrnagyi rangban, a sereg bántapusztai méntelepén. Nyolc-tízéves gyerekként nagyon jól éreztem magam ott, és játszottam a cselédek gyerekeivel. Nem vontam le politikai következtetéseket, de láttam, hogyan laknak, földpadlós viskókban és több család egyazon szobában, ki-ki a maga sarkában. A lovak jobban és egészségesebben laktak! Láttam a különbségeket és az igazságtalanságot, a háború és a földreform után pedig, amikor a nagybirtokokat felosztották a szegények között, nem tudtam ezt másnak, mint igazságosnak felfogni. – És az antiszemitizmus, amely változó erősséggel, de körülvette Önt az évtizedek során különböző rezsimek alatt – Ön miért nem fertőződött meg? – Amikor gyerek voltam, apám baráti köre havonta egyszer nálunk gyűlt össze estebédre és beszélgetni az aktuális témákról. Hallgattam őket, amint ott ültek. Lutheránusok voltunk, a vendégek a helyi katolikus pap és a zsidó körorvos. Ha beteg lettem, mindig Heissler körorvos volt az, akit kihívtak, pedig apámnak joga volt hívni a sereg orvosát is. Heissler doktor ezen kívül fiatal korában tette a szépet anyámnak, ami senkit sem zavart. Így nézett ki a világom, ilyen egyszerű volt az egész. * A Helsinkiben folytatott beszélgetés tolmácsa Juhani Huotari volt, a magyar irodalom finn fordítója. „A megroggyant híd” című könyvet az Into adja ki, Juha Suoristi fordította. ** Ervin Rosenberg 1935-ben született Magyarországon, tanár, fordító, egyebek között az irodalmi Nobel-díjat is adományozó Svenska Akademien kitüntetettje (Wikipedia). Csernok Attila könyvei és írása a Galamusban: O Globo: Vegytiszta nácizmus (Nagy Gábor fordítása) Forrás: Galamus.hu |
Pia Ingström írását a hivatalosan kétnyelvű Finnország vezető svéd napilapja, a