Mit gondol, miért nem került fel az EP-listára?
NyilvánvalĂłan több tĂ©nyezĹ‘ játszott szerepet. Hosszabb távon az a kontraszelekciĂł, amely az MSZP választási veresĂ©geinek is fĹ‘ oka: a kiválasztásnál nem a politikai teljesĂtmĂ©ny a legfĹ‘bb szempont az emberi tisztessĂ©g mellett. A Magyar Szocialista Párt az ellenfĂ©l kĂ©pĂ©re formálta magát, megszűnt a fĂ©kek Ă©s ellensĂşlyok intĂ©zmĂ©nyĂ©nek demokratikus rendszere, a pártvezetĂ©s rákĂ©nyszerĂt döntĂ©seket a tagságra. A tĂ©nyleges Ă©s átláthatĂł pályáztatási rendszer helyett „listamutyi” döntött az országgyűlĂ©si Ă©s EP-listárĂłl. A pártelnök a saját döntĂ©sĂ©t követĹ‘en, a velem folytatott rövid beszĂ©lgetĂ©se során semmilyen Ă©rdemi politikai kifogást nem fogalmazott meg delegáciĂłvezetĹ‘i munkámmal kapcsolatosan.
Az MSZP vezetĂ©se a párt megĂşjĂtását tűzte ki cĂ©lul, amelynek rĂ©sze a szemĂ©lyi megĂşjulás is. Ă–n ezt nem Ăgy látja?
Az MSZP „megĂşjulása” mögött egy nemzedĂ©ki puccs zajlott le. Ennek legbeszĂ©desebb tanĂşbizonysága, hogy az MSZP országgyűlĂ©si Ă©s EP-listáján nincs egyetlen nyugdĂjas korĂş sem, miközben a nyugdĂjas választĂłk szavazataira számĂt a párt. Sajnálatos, hogy mĂ©g a fiatalok közĂĽl sem az igazán tehetsĂ©gesek vagy autonĂłm mĂłdon gondolkodĂłk kerĂĽltek elĹ‘tĂ©rbe.
Mit gondol az MSZP esélyeiről az EP-választáson? Milyen eredmény lenne az, amit sikerként lehetne elkönyvelni?
Az MSZP számára a mostani helyzetben sajnos csak egyetlen „eredmĂ©ny” fogadhatĂł el, ha kĂ©pes lesz több EP-kĂ©pviselĹ‘i mandátumot szerezni, mint a Jobbik. EllenkezĹ‘ esetben erĹ‘sen kockáztatja esĂ©lyĂ©t, hogy a Fideszt 2018-ban leváltani kĂ©pes politikai erĹ‘ legyen. Ezzel párhuzamosan az EurĂłpai Szocialista frakciĂł számára is sĂşlytalanná válik. UniĂłs Ă©rdekĂ©rvĂ©nyesĂtĹ‘ kĂ©pessĂ©ge minimális lesz, mivel nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az EurĂłpai Szocialisták frakciĂłja legyen a legerĹ‘sebb az EurĂłpai Parlamentben.
Mi a vĂ©lemĂ©nye Szanyi TiborrĂłl? PrĂłbálja-e elĹ‘kĂ©szĂteni neki a terepet BrĂĽsszelben?
Nem tisztem Szanyi Tibor Ă©rtĂ©kelĂ©se: megmĂ©rettetik majd jövĹ‘beni eurĂłpai tevĂ©kenysĂ©ge alapján. Az elmĂşlt háromnegyed Ă©vben Szanyi számos lekicsinylĹ‘, sĹ‘t alantas nyilatkozatot tett a jelenlegi MSZP EP-delegáciĂłjának munkájárĂłl, mindezt nem kommentáltam, most sem teszem azt. Szanyi Ă©s társai számára a „terep” elĹ‘ van kĂ©szĂtve: a mĂ©rce elĹ‘deinek kiválĂł teljesĂtmĂ©nye Ă©s megbecsĂĽltsĂ©ge. Talán szerĂ©nytelensĂ©g nĂ©lkĂĽl a magam eredmĂ©nyeit is ide sorolhatom.
Ă–n tĂz Ă©ve EP-kĂ©pviselĹ‘ Ă©s a szocialisták delegáciĂłvezetĹ‘je BrĂĽsszelben, ezĂ©rt meghatározĂł szerepe volt az MSZP EurĂłpa-politikájának alakĂtásában. Milyen EurĂłpai UniĂłt szeretne az MSZP?
MegĂtĂ©lĂ©sem szerint a megĂşjult MSZP-nek nincs kiĂ©rlelt, dokumentumban rögzĂtett, hivatalos álláspontja az EurĂłpai UniĂł jövĹ‘jĂ©rĹ‘l. Az uniĂł az eurĂłpai nemzetállamok föderáciĂłja irányába halad, amelyben több terĂĽleten valĂłsul meg közössĂ©gi politika, Ă©s a tagállamok közötti koordináciĂł mindinkább szorosabbá válik. KĂĽlönösen Ă©rvĂ©nyes ez az iparpolitikára, a kutatás-fejlesztĂ©sre, a felsĹ‘oktatásra Ă©s az energiapolitikára. MeggyĹ‘zĹ‘dĂ©sem, hogy a több EurĂłpai UniĂł több Magyarországot jelent.
A közeli évtizedekben az EU még nem válik valódi föderációvá. Ennek előfeltétele az európai népek támogató akarata, az érdemi közös költségvetés, az uniós intézmények tagállami és európai parlamenti demokratikus ellenőrzése. Az EU-nak emellett égetően szüksége van új kommunikációs stratégiára, új „önmarketingre”, az életszerűtlen euroblablától való megszabadulásra.
Az elmúlt évek során kiéleződött a magyar kormány és az európai intézmények viszonya. Ebben része volt az EP-ben készülő Tavares-jelentésnek is. Mit gondol a jelentésben foglaltakról, illetve a magyar kormány reakciójáról?
A magyar kormány minden állami Ă©s pártközi diplomáciai eszközt bevetett, hogy a jelentĂ©s elfogadását megakadályozzák, Ă©s annak kritikai Ă©lĂ©t lĂ©nyegesen csökkentsĂ©k. Az Orbán-kormány jelentĹ‘s tekintĂ©lyvesztĂ©snek fogta föl a három EP-állásfoglalást Ă©s a Tavares-jelentĂ©st. Maga a miniszterelnök is aktĂvan bekapcsolĂłdott a diplomáciai offenzĂvába. Ez azonban eredmĂ©ny nĂ©lkĂĽl vĂ©gzĹ‘dött. Az EP vĂ©gszavazása során kulcskĂ©rdĂ©sekben a nĂ©ppárti kĂ©pviselĹ‘k egyharmada nem követte a frakciĂł szavazĂłlistáját, nem vállalt szolidaritást a Fidesz politikájával.
A kormány totális kommunikáciĂłs háborĂşba lendĂĽlt. Igyekeztek felkorbácsolni a magyar sĂ©relmi nacionalizmust, „bántják Ă©des hazánkat”, Ă©s bĹ‘szen hazaárulĂłztak. Odáig menĹ‘en, hogy az OrszággyűlĂ©sben a Fidesz frakciĂłvezetĹ‘je Ă©s maga a miniszterelnök követelte az MSZP-tĹ‘l, hogy ezeket a szocialista EP-kĂ©pviselĹ‘ket ne kĂĽldjĂ©k vissza BrĂĽsszelbe. Orbán e kĂ©rĂ©sĂ©t az MSZP elnöksĂ©ge, választmánya Ă©s kongresszusa három hĂ©ten belĂĽl teljesĂtette is.
Herczog Edit kĂ©pviselĹ‘társa szerint a Tavares-jelentĂ©s "kĂ©telyeket Ă©bresztett itthoni – párton belĂĽli – megĂtĂ©lĂ©sĂĽnkben". Ă–n is Ăgy Ă©rezte? Milyen szerepĂĽk volt a jelentĂ©s kĂ©szĂtĂ©sĂ©ben?
A Tavares-jelentĂ©s a teljes eurĂłpai nyilvánosság elĹ‘tt kĂ©szĂĽlt az EP állampolgári, Ă©s jogi bizottságának másfĂ©l Ă©ves munkája során. Ă–t olyan elĹ‘zetes jelentĂ©sen, munkadokumentumon alapult, amelyeket Rui Tavares mellett a kĂĽlönbözĹ‘ frakciĂłk, a nĂ©ppárti, a szocialista, a liberális, a konzervatĂv Ă©s a baloldali frakciĂł illetĂ©kes kĂ©pviselĹ‘je közösen kĂ©szĂtett, Ă©s fogadta el azokat a szakbizottság.
RendkĂvĂĽl sajnálatos, hogy Herczog Edit hitelt adott az MSZP-n belĂĽli alantas aknamunkának. A háttĂ©rben nyilvánvalĂłan folyt a hatalmi harc, a furkálĂłdás az MSZP EP-lista összeállĂtása elĹ‘tt.
SzeretnĂ©m egyĂ©rtelművĂ© tenni az MSZP EP-delegáciĂłja vĂ©gig fegyelmezetten követte a pártvezetĂ©s iránymutatásait. Herczog Edit kĂ©pviselĹ‘társamat ezek a fenti körĂĽlmĂ©nyek vezettĂ©k ahhoz a megfontolatlan lĂ©pĂ©sĂ©hez, hogy önmagát mentve pályázatában valĂłtlanságot állĂtott, amikor a Tavares-jelentĂ©s „összeállĂtĂłjakĂ©nt” tĂĽntette fel Göncz Kingát Ă©s szemĂ©lyemet. Nagy kárt okozott ezzel az MSZP-nek, a demokratikus ellenzĂ©knek. A kettĹ‘nk szemĂ©lye elleni jobboldali lejáratĂł kampányt, gyalázkodást semmi nem teheti jĂłvá, mĂ©g az Ĺ‘, azĂłta elhangzott szemĂ©lyes bocsánatkĂ©rĂ©se sem. JĂł lenne, ha ezt megtennĂ© a nyilvánosság elĹ‘tt is.
KĂĽlön sajnálatos, hogy a demokratikus ellenzĂ©k egyetlen szemĂ©lyisĂ©ge sem vette Ă©szre Ă©s nem lĂ©pett fel a mĂ©ltatlan rágalmazások ellen: nem Göncz Kingát Ă©s Tabajdi Csabát kellett volna szemĂ©lyesen megvĂ©deni, hanem az ĂĽgyet. Tisztázni kellett volna vĂ©gre azt az elvi kĂ©rdĂ©st, amit egyetlen alkalommal sem tett meg egyetlen balliberális politikus, ĂşjságĂrĂł Ă©s vĂ©lemĂ©nyformálĂł Ă©rtelmisĂ©gi, hogy BrĂĽsszel nem kĂĽlföld. A magyar Ă©rdekĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©snek Ă©ppĂşgy terepe az OrszággyűlĂ©s, mint az EurĂłpai Parlament. Fontos kĂĽlönbsĂ©get tennĂĽnk a magyar társadalom többsĂ©gĂ©nek javát szolgálĂł tĂ©nyleges nemzeti Ă©rdek Ă©s azon nemzetinek cĂmkĂ©zett Ă©rdekek között, amelyek pártpolitikai vagy kormányzati hatalmi Ă©rdekeket takarnak.
Ha egy mondatban össze kellene foglalnia, hogy ön szerint miről szólt ez a jelentés, az hogy hangzana?
A Tavares-jelentés a magyar emberek jogbiztonsága érdekében született, azért, hogy egy a Szent István által kijelölt nyugatos, modern Magyarországon élhessenek. Azon fideszes érvelésnek, miszerint a jelentés a rezsicsökkentés ellenében, a magyar bankok védelmében született, semmilyen valóság tartalma nincsen.
A magyar kormány Ă©s az uniĂłs intĂ©zmĂ©nyek konfliktusa miatt felmerĂĽlt, hogy az EU kialakĂt egy mechanizmust, amivel fegyelmezni tudná a jogállamiság alapvetĹ‘ szabályai ellen vĂ©tĹ‘ tagokat. Ă–n ezt reális lehetĹ‘sĂ©gnek tartja a következĹ‘ öt Ă©vben?
EltĂ©rĹ‘en a magyarországi Ă©rtelmezĂ©sektĹ‘l a Tavares-jelentĂ©s legfĹ‘bb vĂvmánya az EurĂłpai UniĂł szempontjábĂłl az, hogy javaslatot tett egy közössĂ©gi szintű demokrácia-ellenĹ‘rzĹ‘ mechanizmus lĂ©trehozására. Reálisnak tartom, hogy ez a következĹ‘ öt Ă©vben lĂ©tre is jöjjön, bár nagymĂ©rtĂ©kben fĂĽgg attĂłl is, kialakulnak-e Ăşjabb demokratikus deficitek az EU-ban.
Valóban szükség van ilyen európai eszközre? Nem inkább arról van szó, hogy az MSZP politikai lehetőséget látott, és azt igyekezett kihasználni?
Fontos, hogy az EU képes legyen nemcsak a költségvetési, de a demokratikus deficiteket is kezelni, sőt azokat meg is előzni. A folytatásra reményt ad, hogy az Európai Bizottság márciusban közzétett közleményében kötelezte el magát a demokrácia-ellenőrző mechanizmus létrehozása mellett, illetve négy ország – Németország, Finnország, Hollandia és Dánia – is támogatja az elképzelést. Az Európai Parlament a mostani ciklus vége előtt a Fidesz EP-delegáció által is támogatott Michel-jelentéssel fejlesztette tovább az elképzelést. Nekünk, magyaroknak nemcsak belpolitikai okokból, de az uniós kisebbségvédelem hiányosságai miatt is elemi érdekünk egy ilyen mechanizmus létrehozása.
Milyen mĂ©rleget vonna a magyar uniĂłs tagságrĂłl tĂz Ă©vvel a csatlakozás után? Melyek voltak a legnagyobb sikerek Ă©s kudarcok?
Magyarország tĂzĂ©ves tagságának egyik legfĹ‘bb vĂvmánya, hogy megtanultunk „eurĂłpaiul”. Nevezetesen azt, hogy egyedĂĽl nem megy: állandĂłan szövetsĂ©geseket kell keresnĂĽnk, Ăşj Ă©s Ăşj koalĂciĂłkat kell kötnĂĽnk. Magyarország az elmĂşlt 15 Ă©v elhibázott gazdaságpolitikája miatt az uniĂłs tagság által teremtett esĂ©lyeknek csak a töredĂ©kĂ©t használta ki. Az EU-támogatások nĂ©lkĂĽl lĂ©nyegĂ©ben nem kerĂĽlt volna sor közpĂ©nzbĹ‘l Ă©rdemi fejlesztĂ©sre, beruházásra az országban. Fel kell tennĂĽnk a kĂ©rdĂ©st: mire mennĂ©nk az eurĂłpai uniĂłs tagság nĂ©lkĂĽl?
Az elmaradt haszon kategĂłriájába tartozik az is, hogy Magyarország „nem találta ki uniĂłs önmagát”. Nem dolgozott ki ugyanis egy nemzeti fejlesztĂ©si stratĂ©giát, amelyhez lehetett Ă©s kellett volna rendelni az unĂłs támogatásokat. Nem a kabáthoz varrtuk a gombot, hanem fordĂtva. Egyetlen Ă©rdemi kĂsĂ©rlet volt egy nemzetgazdasági fejlesztĂ©si koncepciĂłra 2006-ban, amikor Gyurcsány Ferenc meghirdette az Ăšj Magyarország Programot, amelybĹ‘l sajnálatos mĂłdon alig valĂłsult meg valami.
A kudarcok közĂ© sorolhatĂł, hogy a magyar politika tĂz Ă©v alatt nem találta meg a megfelelĹ‘ Ă©s hatĂ©kony magatartásformát az uniĂłs döntĂ©shozatalban. Hazánk számára Ă©ppĂşgy zsákutca a „gyarmatosĂtó” EurĂłpai UniĂłval szembeni fideszes-jobbikos szabadságharc, EU-ellenessĂ©g, a kuruckodás, mint a balliberális eleve megfelelni akarás, a Nyugat elĹ‘tti hajbĂłkolás, a labanc behĂłdolás. A demokrata hazafiság Ă©s az eurĂłpaiság egymást kölcsönösen feltĂ©telezĹ‘ Ă©s kiegĂ©szĂtĹ‘ magatartás: egyik sem helyettesĂtheti a másikat.
Hogyan kĂ©ne elkĂ©pzelni az MSZP által követelt uniĂłs minimumbĂ©rt Ă©s minimálnyugdĂjat?
Az uniĂłs „minimálbĂ©r” Ă©s „minimálnyugdĂj” egysĂ©ges bevezetĂ©se ez EU-ban felelĹ‘tlen ĂgĂ©rgetĂ©s, populista politikai ábránd. KĂ©rdĂ©ses Ă©s tisztázatlan, hogy mi legyen a tagállamok közötti minimálbĂ©r megállapĂtásának rendezĹ‘ elve. TĂ©ny, hogy sem a bĂ©rpolitika, sem a nyugdĂjpolitika nem közössĂ©gi hatáskör.
Az európai minimálbérrel szemben ellenérvként fogalmazódik meg, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok elhelyezkedési esélyét csökkenti. Önnek mi a vélemény erről?
A magyar szocialistáknak és a többi új tagállami politikusoknak észen kell lenniük. Minden csalogató vonzása ellenére az uniós minimálbér bevezetése mögött sanda szándék is van néhány nyugat-európai politikus részéről. Amikor a „szociális dömpinget” emlegetik, annak egyértelműen az a mozgatója, hogy az új tagállamok munkavállalói kevésbé jelentsenek konkurenciát alacsonyabb bérigényükkel a nyugat-európai munkaerő piacon.
Igaz az, hogy az EP-ben dolgozó magyar képviselők gyakran félreteszik a politikai küzdelmet, és a magyar érdekek szempontjából fontos szakpolitikai kérdésekben együttműködnek? Ez mennyire változott meg az elmúlt három évben, különösen a Tavares-jelentés körüli politikai csaták következtében? Szóba állnak még egymással?
Az elmĂşlt tĂz Ă©v során egyetlen fontos szakpolitikai kĂ©rdĂ©sben sem sĂ©rĂĽlt a nemzeti Ă©rdek az MSZP Ă©s a Fidesz eurĂłpai összehasonlĂtásban is páratlanul feszĂĽlt Ă©s rossz viszonya miatt. Az eurĂłpai parlamenti viszonyok ugyanis eddig is egyĂ©rtelmű egyĂĽttműködĂ©si kĂ©nyszert jelentettek Ă©s mĂ©g inkább jelentenek a jövĹ‘ben a szocialista Ă©s fideszes EP-kĂ©pviselĹ‘k között. KizárĂłlag egyĂĽttműködve lehetett esĂ©lyĂĽnk a mögöttĂĽnk lĂ©vĹ‘ kĂ©t legnagyobb pártfrakciĂł támogatásának megnyerĂ©sĂ©vel, a szĂĽksĂ©ges parlamenti többsĂ©g megszerzĂ©sĂ©re. A Tavares-jelentĂ©s körĂĽli szembenállás a szakpolitikai egyeztetĂ©st nem akadályozta meg.
Mit fog csinálni a mandátum kitöltése után, mennyire marad politika közelében?
A politikai fordulatokat tudomásul kell venni, Ă©n is ezt teszem. JĂşliustĂłl egy Ă©v munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g jön, majd nyugdĂj. Semmilyen konkrĂ©t ajánlatom nincs. Az eltelt háromnegyed Ă©vben az MSZP vezetĂ©se rĂ©szĂ©rĹ‘l semmilyen jelzĂ©s nem Ă©rkezett, miszerint bármilyen formában is számĂtanának több Ă©vtizedes kĂĽlpolitikai, kisebbsĂ©gĂĽgyi, eurĂłpai uniĂłs Ă©s vidĂ©kpolitikai tapasztalatomra.
JĂşnius 10-Ă©n befejezĂ©skĂ©nt mĂ©g rĂ©szt veszek egy ĂĽnnepsĂ©gen: kezdemĂ©nyezĂ©semre Ă©s a nĂ©met Szociáldemokrata Párt delegáciĂłvezetĹ‘jĂ©nek támogatásával termet neveznek el Horn GyulárĂłl az EurĂłpai Parlamentben. Hornnak mĂşlhatatlan Ă©rdemei vannak a nĂ©met ĂşjraegyesĂtĂ©sben, az NDK-s menekĂĽltek kiengedĂ©sĂ©ben, EurĂłpa ĂşjraegyesĂtĂ©sĂ©ben Ă©s Magyarország euroatlanti integráciĂłjában. Erre minden magyar demokrata bĂĽszke lehet, ahogy arra is, hogy Antall JĂłzsefrĹ‘l, volt magyar miniszterelnökrĹ‘l Ă©pĂĽletszárnyat neveztek el BrĂĽsszelben. MindkettĹ‘jĂĽknek – akárcsak Pozsgay ImrĂ©nek, NĂ©meth MiklĂłsnak, Szűrös Mátyásnak – egyĂ©rtelműen a közös nemzeti törtĂ©nelmi emlĂ©kezetben van a helyĂĽk. AmikĂ©nt majd Gyurcsány Ferencnek Ă©s Orbán Viktornak is egyszer. A törtetĹ‘ politikai törpĂ©ket pedig betemeti a törtĂ©nelem.
Forrás: Index.hu