„Orbán nem bolond” – A külföldi sajtó Magyarországról

2014-05-20 17:54:11

A kormányfő beiktatási beszédének a kárpátaljai magyarságról szóló része körüli diplomáciai fejleményeket ismertetve úgy vélte, hogy a keleti nyitás kifejezésben a kelet „általában” Oroszországot jelenti, és Orbán ebben az összefüggésben beszélt kettős állampolgárságról és „autonómiáról, illetve önkormányzatról”, ami „figyelemre méltó”.
Orbán beszéde „a nemzeti pátosz, a választási győztes magabiztossága és helyenként a baloldali ellenzék elleni szarkasztikus oldalvágások keverékét árasztja magából”, ugyanakkor a külhoni magyarok ügyét „nem csak súrolja” – fejtette ki a FAZ szerzője, idézve a beszédnek azt a szakaszát, amely szerint az Országgyűlés joggal érezheti magát a magyar nemzet Országgyűlésének, a kormány pedig a magyar nemzet kormányának.

Hozzátette: „nagyon kérdéses”, hogy ez a hozzáállás alkalmas-e arra, hogy előremozdítsa például a székelyek autonómiájának ügyét, hiszen „kevés fővárosban fogadják örömmel”, ha egy szomszédos ország kormánya a másik ország lakossága egy jelentős részének kormányaként határozza meg magát.

Ugyanakkor „Orbán nem bolond, nem álmodozik titkon a Szent István-i Magyarország elvesztett területeinek visszaszerzéséről”. A tudósító szerint Orbán eddigi politikájának fényében a kijelentésnek más indoka van. Nevezetesen: míg általánosságban elutasítja, hogy a demográfiai problémát bevándorlással oldják meg, a határon túli magyarokat illetően azonban ezt másként gondolja.

Orbán Viktor félelmet kelt Ukrajnában címmel jelent meg írás a Tages-Anzeiger című svájci napilapban. Orbán Viktor beiktatási beszédének a kárpátaljai magyarságról szóló részére utalva a szerző rámutat: elsősorban az autonómiakövetelés zavarja az ukrán vezetést, de Donald Tusk lengyel miniszterelnök is nyugtalanítónak nevezte Orbán kijelentését. A szerző szerint míg a Jobbik a történelmi Magyarország visszaállítását követeli, a Fidesz politikusai ezt az igényt ilyen nyíltan nem fogalmazzák meg. Azonban ha szimbolikáról van szó, a Fidesz előzékeny a szélsőjobb irányába.

A kárpátaljai magyar kisebbség autonómiatörekvéseiről és a magyar kormány támogató hozzáállásáról közöl elemzést a Financial Times feltörekvő térségi blogrovata (Beyondbrics). Szergej Kuznyecov tudósító szerint miközben a kijevi kormány eredménytelenül próbál békét teremteni az „oroszpárti katonai felkelés” sújtotta keleti országrészben, új kihívásokkal kell szembenéznie a nyugati széleken, ahol a 150 ezer kárpátaljai magyar nagyobb autonómiát és kettős állampolgárságot követel, Budapest pedig – Kijev ellenében – őket támogatja.

A szerző szerint egyértelmű, hogy az ukrán kormány nem hajlik a magyar kisebbség követeléseinek teljesítésére. Az írás felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támogató nyilatkozatait az ukrán külügyminisztérium „hevesen bírálta”, és Lengyelország is elítélte – írja az MTI.

Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Financial Times tudósítójának ugyanakkor azt mondta: a kettős állampolgárság lehetővé tétele csak a már előállt helyzet törvényesítése lenne, hiszen valójában több tízezer kárpátaljai lakosnak van magyar útlevele.

„A cinizmus politikai kategóriáját” tesztelték a múlt héten Pozsonyban a Globsec konferencián a V4-ek miniszterelnökei. A „mester” Orbán Viktor volt, aki védelmébe vette a kárpátaljai magyarok autonómiájával kapcsolatos korábbi nyilatkozatát – írja Magyar játék a tűzzel című jegyzetében kedden a Hospodářské noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

Az újság rámutat: a magyar hivatalnokok azzal próbálták védeni Orbánt, hogy nyilatkozata a kárpátaljai magyarok autonómiájáról a magyarországi közvéleménynek szól. Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője szerint viszont éppen ez az a veszély, amely ma Európát az EP-választáson fenyegeti. Mindenki csak a hazai problémákra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a szélesebb összefüggéseket, a szomszédos országok és egész Európa stabilitását.

„Orbán esetében ráadásul felmerülhet az a gyanú is, hogy a tízmilliárdos kölcsönön kívül a paksi atomerőmű két új blokkjának felépítésére Vlagyimir Putyin orosz elnökkel más dolgokban is megállapodott – például az ukrajnai káosz fenntartásában” – záródik a jegyzet.

Orbán Viktor azzal, hogy beiktatási beszédében és utána is kiállt a kárpátaljai magyarok önrendelkezése, autonómiája mellett, nem tett semmi újat, a magyar kormányok ugyanis 1991 óta lényegében ugyanezen az állásponton voltak – írta keddi számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az írást jegyző Tóth Viktor, a lap munkatársa úgy véli, Orbán Viktor üzenete elsősorban a külhoni magyaroknak szólt, Ukrajna esetében pedig a lehető legjobb pillanatban hangzott el. Mikor kell felvetni a kárpátaljai magyarság önrendelkezését, területi autonómiáját, ha nem akkor, amikor elindult egyfajta diskurzus az állam berendezkedéséről, amikor Kijev is egyre inkább belátja, elkerülhetetlen a decentralizáció, a régiók megerősödése, vagy amikor mind többen ismerik fel, hogy az Ukrajnához tartozó területek egyben tartása föderalizmus nélkül nem lehetséges? – kérdi a szerző.

Ukrajna esetében nincs szó újdonságról, hiszen az 1991-es helyi népszavazáson a választók elsöprő többsége támogatta Kárpátalja autonómiáját és a Magyar Autonóm Körzet létrehozását. „Magyarán szólva a végrehajtást illetően Kijev van 23 éve folyamatos mulasztásban” – írta az ungvári magyar lap.

Vissza...