Nem az Ă–nök által 2010-tĹ‘l bevezetett „ultramodern” tekintĂ©lyuralmi rendszer meghonosĂtása adja az akkori „vád” aktualitását, hiszen e rendszert, ne sĂ©rtĹ‘djön meg, de Ă–n nĂ©lkĂĽl is bevezettĂ©k volna. Itt arra gondolok, ahogyan Ă–n egy szűk tanácsadĂłi testĂĽlet fogságába kerĂĽlt, amely Boross ĂşrtĂłl KerĂ©nyi Ăşrig egyre inkább elveszĂti kapcsolatát a valĂłsággal, nem Ă©rti azt a világot, amelynek egy talpalatnyi, de számunkra fontos terĂĽletĂ©n Ă–nök uralkodnak.
A biztosĂtĂ©kot a szobor-ĂĽgy verte ki, Ă©s Ă–n mĂ©g csak nem is Ă©rti, hogy miĂ©rt Ă©s hogyan. Igaz, nem könnyű megĂ©rteni. Gondoljon csak arra, hogy DĂ©ry Tibor A befejezetlen mondat cĂmű regĂ©nyĂ©ben az internálĂł tábor lakĂłja, a tipikus „kis zsidó” akkor lázad fel, amikor a barakkban a kĂĽbli tĂşlcsordul. A lázadás az Ĺ‘ Ă©lete szempontjábĂłl ugyan kĂ©sĹ‘i volt, de a dolgok egĂ©sz törtĂ©neti vonalát tekintve az eset máig fennmaradĂł mĂłdon az erkölcsi ellenállás pĂ©ldájává szublimálĂłdott.
A szobor: a kĂĽbli. A fideszes mĂ©diaemberek igen bĂĽszkĂ©k arra, hogy mindent el tudnak intĂ©zni a mĂ©diában, csak „kezelni kell a dolgokat” Ă©s azok mennek maguktĂłl, hiszen minden a „mi kezĂĽnkben van”. Most elĹ‘ször kiborult az a bizonyos kĂĽbli, miniszterelnök Ăşr. De ez nem minden, mert Ă–nökre ömlik vissza. És itt van az Ă–n mĂ©diamestereinek második nagy veresĂ©ge. Nem sikerĂĽlt a szoborellenzĹ‘ket „a magyarokkal szemben állĂł zsidĂłk táborába” bekĂ©nyszerĂteni. Nem bizony, Ă©ppen ellenkezĹ‘leg, azokat az embereket sikerĂĽlt közös zászlĂł alatt egyesĂteni, akik ellenzik a magyar törtĂ©nelem meghamisĂtását, akik ellenzik a holokauszt, a zsidĂłság kiirtásának elbagatellizálását, akik ellenzik az egĂ©sz horthysta, árvalányhajas romantikát, a kakastollas Horthy-kultuszt, a kisantanttal valĂł riogatást, az egĂ©sz Ăłcska kirekesztĹ‘ gondolkodást. Ez utĂłbbi egyik gyöngyszeme volt a szegĂ©nyeket megvetĹ‘, mindig a gazdagok, az Ăşj privilegizáltak Ă©rdekĂ©ben megszĂłlalĂł Lázár Ăşr közlĂ©se az Ăşn. zsidĂł kerekasztal után, hogy tájĂ©koztatni fogja Orbán Viktort, aki „minden magyar honfitársunknak Ă©s zsidĂł polgártársunknak” kĂván válaszolni.
Hát nem, miniszterelnök Ăşr, ilyen megkĂĽlönböztetĂ©st a magyar társadalom nagyobbik fele már nem fogad el, Eötvös Ăłta – a Horthy-rendszer Ă©vtizedeit kivĂ©ve – törvĂ©nytelen az ilyesfajta megkĂĽlönböztetĂ©s, sĹ‘t ma már világszerte sĂ©relmes az ilyesmi. Sok a világot látott fiatal, ennek már nem dĹ‘lnek be idehaza: romák Ă©s zsidĂłk, svábok Ă©s szlovákok, melegek Ă©s máskĂ©nt gondolkodĂłk, liberálisok Ă©s kommunisták, marxisták Ă©s a kisegyházak hĂvei, humanisták Ă©s hajlĂ©ktalanok mind magyarok, miniszterelnök Ăşr, pontosan Ăşgy, ahogyan Lázár Ăşr vagy Ă–n.
A Mazsihisz mostani döntĂ©se, amely rengeteg szervezet Ă©s egyĂ©n tiltakozásának is perspektĂvát nyitott, világos jelzĂ©s, hogy Ă–nök, miniszterelnök Ăşr, megbuktak legalábbis erkölcsileg. Levelem vĂ©gĂ©n szeretnĂ©m levonni a tanulságot is, bĂzván abban, hogy nemcsak a mĂşlt igazolásába belefeledkezett, belebĂłdult tanácsadĂłk szavára figyel. Csak olyan emlĂ©kmű állĂthatĂł fel, amely kĂĽlönbsĂ©get tud tenni a hĂłhĂ©r Ă©s az áldozat között. Közel egymilliĂł ember halt meg a háborĂş során: ártatlan gyermekek, nĹ‘k, fiatalemberek, öregek Ă©s nyomorĂ©kok, a Don-kanyarba kikĂ©nyszerĂtett fiatal Ă©s egĂ©szsĂ©ges magyar katonák mind-mind az áldozatok listáján szerepelnek, noha tudjuk, mĂ©g az áldozatok között is van bizonyos kĂĽlönbsĂ©g, ha arra gondolunk, hogy mĂ©gsem mindegy fegyverrel a kĂ©zben elesni vagy egy gázkamrában elpusztulni.
Miniszterelnök Ăşr, a Horthy-rendszer bűnben fogant Ă©s bűnben pusztult el, a horthysta állam Ă©s apparátusai, beleĂ©rtve mindenekelĹ‘tt Ă©s elsĹ‘sorban a csendĹ‘rsĂ©get, felelĹ‘ssĂ©ggel tartoznak a felsorolt áldozatok haláláért. Miniszterelnök Ăşr, vĂ©gre tudomásul kellene venniĂĽk azt is, hogy Horthy kormányzĂł Ă©s kormánya kettĹ‘s nĂ©pirtásban bűnös, a horthysta megszállĂł erĹ‘k nemcsak magyar földön, hanem a szovjet nĂ©pek elleni három Ă©vig tartĂł náci genocĂdiumban, hadifoglyok, nĹ‘k Ă©s gyermekek tĂzezreinek elpusztĂtásában vĂ©tkesek, tehát nemcsak magyar, hanem szovjet terĂĽleten is rĂ©szt vettek a holokausztban.
Miniszterelnök úr, olyan emlékmű nem lehet nemzeti emlékmű, nem lehet a nemzet emlékműve, amely nem ezeken a felismeréseken alapszik.
Krausz Tamás
Forrás: attac.hu |