Kedden publikálta az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat az egyes tagállamok régióira vonatkozó 2013-as munkanélküliségi adatait. A statisztikából az látszik, hogy a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiók majdnem mind Németországban helyezkednek el – van egy osztrák is –, a legmagasabb mutatókat produkáló régiók pedig mind délen, Spanyolországban, illetve Görögországban találhatóak (és van egy francia tengerentúli megye is).
A 272 rĂ©giĂłbĂłl 49-ben figyelhetĹ‘ meg az uniĂłs átlag felĂ©nĂ©l, 5,4 százalĂ©knál alacsonyabb munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g – ezen rĂ©giĂłk NĂ©metországban, Ausztriában, az EgyesĂĽlt Királyságban, Csehországban, Romániában, Belgiumban, Hollandiában Ă©s Olaszországban találhatĂłak. Emellett 27 rĂ©giĂłban figyelhetĹ‘ meg 21,6 százalĂ©knál nagyobb munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g, ezek a rĂ©giĂłk Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban Ă©s Franciaországban találhatĂłak (a már emlĂtett tengerentĂşli megye a franciák esetĂ©ben).
A fiatalok, 25 Ă©v alattiak munkanĂ©lkĂĽlisĂ©gi mutatĂłi is hasonlĂł mintát mutatnak, itt is a nĂ©met, osztrák, holland rĂ©giĂłk muzsikálnak a legjobban, Ă©s a spanyol, görög rĂ©giĂłk teljesĂtenek a legrosszabbul. Van olyan spanyol rĂ©giĂł, ahol a fiatalok majdnem 73 százalĂ©kának nincs munkája.
Magyarországon 2013-ban 2012-höz képest az EU statisztikai hivatal szerint 10,9-ről 10,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Közép-Magyarországon a mutató 9,2 százalékról 8,7 százalékra esett, hasonló csökkenés volt megfigyelhető még Közép-Dunántúlon is (9,8-ról 8,8 százalékra). A Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor 7,4 százalékról 7,8 százalékra nőtt a mutató, Dél-Dunántúlon viszont 12-ről 9,1 százalékra csökkent a ráta.
Bár Alföld és Észak összességét tekintve javulás látható, 13,5-ről 12,9 százalékra csökkent a ráta, ám Dél-, Észak-Alföldön romlás tapasztalható. Előbbi régióban 10,5-ről 11,3 százalékra ugrott a ráta, utóbbiban pedig 13,9-ről 14,4 százalékra emelkedett. Észak-Magyarországon azonban az igen durva 16,6 százalékról 12,9-re csökkent a mutató.
Az ország munkanĂ©lkĂĽlisĂ©gi ráta – Ă©s gazdasági fejlettsĂ©g – szempontjábĂłl törtĂ©nĹ‘ kettĂ©szakadása nem Ăşjkeletű, ám az adatok azt mutatják, hogy a kormány munkaerĹ‘piacot Ă©lĂ©nkĂtĹ‘ programjai – pĂ©ldául a közmunka, vagy a munkahelyvĂ©delmi akciĂłterv (piaci munkahelyek ugyanis mindeközben nem igazán teremtĹ‘dnek) – egyes rĂ©giĂłkban az uniĂłs statisztika szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött remĂ©nyeket. Az ország munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g szempontjábĂłl legjobban, illetve legrosszabbul állĂł rĂ©giĂłja között majdnem kĂ©tszeres a kĂĽlönbsĂ©g, Ăşgy fest, hogy a 11-14 százalĂ©kos munkanĂ©lkĂĽlisĂ©get produkálĂł rĂ©giĂłkban más megoldásokkal is kell prĂłbálkozni az állástalanok számának csökkentĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
Forrás: HVG.hu |