Kedves Fiam, Viktor!
Megkaptam leveledet, melyet már nagyon vártam, hiszen jĂł ideje beszĂ©ltek rĂłla. Igaz, kicsit belegondoltam a levĂ©l árába, Ă©s bizony elkedvetlenĂtett az egĂ©sz. Mert ha valami fontos dolgot Ărtál volna, az talán megĂ©rte volna a költsĂ©geket. Kiszámoltátok már, hogy az egymilliĂł-hĂ©tszázezer nyugdĂjasnak 80 forintjával feladott levĂ©l 136.000.000,- azaz százharminchatmilliĂłba kerĂĽlt? Ha ehhez hozzáveszem a beĂgĂ©rt válaszborĂtĂ©kot, akkor pont a duplája, kĂ©tszázhetvenkĂ©tmilliĂł! (És a nyomdaköltsĂ©grĹ‘l mĂ©g nem is szĂłltam, pedig az sem lehetett kĂ©t fillĂ©r!) VálaszborĂtĂ©k persze nem volt a levĂ©lben, Ăgy aztán most nem tudom: megint becsaptál minket, Ă©s megrövidĂtettĂ©l bennĂĽnket, vagy csak egy esztelen pazarlás árát mĂ©rsĂ©keltĂ©tek? Te nyilván majd a költsĂ©gek mĂ©rsĂ©klĂ©sĂ©rĹ‘l fogsz beszĂ©lni, de nekem azĂ©rt rosszul esett: minek folyton olyasmit ĂgĂ©rgetni, amit aztán nem tartasz be? Mivel nálam minden fillĂ©r számĂt - hiszen tudod, mĂ©g egy borĂtĂ©k Ă©s meg a bĂ©lyeg ára is -, kĂ©nytelen vagyok nyĂlt levĂ©lben válaszolni, Ăgy legalább meg is kapod!
Hadd kezdjem a leveled szöveges rĂ©szĂ©vel. Bizony igazad van, kedves fiam, valĂłban adĂłsaink vagytok! De nem ám a sĂĽket mellĂ©beszĂ©lĂ©ssel, hanem azzal a pĂ©nzzel, amit mĂ©g 1998-ban vettetek el tĹ‘lĂĽnk, mikor megtagadtátok a nyugdĂjunk törvĂ©nyes emelĂ©sĂ©t! Medgyessy ugyan kifizette - utĂłlag! -, de kamatok nĂ©lkĂĽl, Ă©s egyĂ©bkĂ©nt sem szĂ©p dolog ám hagyni, hogy mások rendezzĂ©k a ti adĂłsságotokat. (KĂĽlönösen most, amikor ti is ezzel kĂĽrtölitek tele a világot, pedig azt az adĂłsságot, amit ti kaptatok, legalább jĂł rĂ©szben ránk költöttĂ©k!) SzĂłval tĂ©nyleg tartoztok nekĂĽnk, Ă©s ezt nem felejtjĂĽk el, mert az csak legenda, hogy az öreg korral mindig egyĂĽtt jár a szenilitás is. Na. Hol tartottam? Ja igen. Az adĂłsság.
Más tartozásotok is van, édes fiam!
EmlĂ©kszel mĂ©g erre a gyönyörű beszĂ©dedre? Ide idĂ©zem neked: "Az Ăşj munkahelyek lĂ©trehozása Ă©s az aktĂv keresĹ‘k számának növekedĂ©se nyomán 2006 Ă©s 2010 között a 14. havi nyugdĂjat is be lehet vezetni " No, hát - ahogy ti mondtátok a választási kampányban -, "itt az idĹ‘"! Megvan hozzá minden, amit akartatok! Megvan a kĂ©tharmad, kezetekben az Ăşj munkahely-teremtĂ©s minden lehetĹ‘sĂ©ge, hát gyerĂĽnk! A szocik kitalálták Ă©s bevezettĂ©k a 13-ik havi nyugdĂjunkat, ti erre licitáltatok rá. Igaz, a legvĂ©gĂ©n - az utolsĂł Ă©vben - megvonták tĹ‘lĂĽnk, de ti visszaadhatjátok, ha annyira szĂĽksĂ©gtelen volt az az elvonás, mint ahogy azt akkoriban mondtátok! GyerĂĽnk, Viktor! Ide a 13-ik havi nyugdĂjunkkal. És aztán jöhet a 14-ik havi is, ahogy ĂgĂ©rtĂ©tek. Látod Viktor, milyen könnyű szĂłt Ă©rteni velĂĽnk? Hiszen mi már semmi egyebet nem akarunk, mint emberhez mĂ©ltĂł Ă©letet, nyugalmat Ă©s biztonságot, Ă©s ha lehet mĂ©g hozzátenni valamit, akkor vegyĂĽk hozzá a normális egĂ©szsĂ©gĂĽgyi ellátást, Ă©s a megfizethetĹ‘ gyĂłgyszereket. Nincs ebben semmi Ăşj, kedves Viktor, csak amiket ti is megĂgĂ©rtetek most tavasszal, Ă©s ĂgĂ©rtetek minden választás alkalmával! Én szĂvesen megosztom veled a gondjaimat, ha netán mĂ©g nem ismernĂ©d azokat. Tudod kedves fiam - ugye nem haragszol, ha Ăgy szĂłlĂtalak, hiszen valĂłban az lehetnĂ©l -, nekem nincs kĹ‘bányám, Ă©s az ismerĹ‘seimnek sincs, Ăgy aztán a mi gondunk kicsit eltĂ©r a te szĂĽleidĂ©tĹ‘l. Tudod, kedves Viktor, Ă©n nem Ă©rtek az ilyen kĂ©rdĹ‘Ăves dolgokhoz, de minket egyáltalán nem Ă©rdekel a politikusok lĂ©tszáma, meg az állami vĂ©gkielĂ©gĂtĂ©s, meg ilyenek. Ha csak ennyit tettetek az elmĂşlt 100 napban, hát az bizony elĂ©g kevĂ©s a mi szemszögĂĽnkbĹ‘l nĂ©zve! Mondjuk ki nyĂltan: semmi! A második kĂ©rdĂ©skörnĂ©l viszont bátran ikszeld be az összest, Ă©s Ărd mĂ©g hozzá, hogy esĹ‘s idĹ‘ben rettenetesen szaggat a derekam, meg kĂ©ne már egy Ăşj cipĹ‘ is, ami nem ázik át, mert a járda mifelĂ©nk elĂ©g pocsolyás, megáll rajta a vĂz. És hogy mi a kormány legfĹ‘bb teendĹ‘je?! TĹ‘lem kĂ©rded, Ă©des fiam?! Hát nem azĂ©rt ĂĽltök ott, hogy Ă©ppen ti mondjátok meg, hogyan lehet nekĂĽnk jobb? Nem azĂ©rt szavaztam rátok, hogy aztán nekem kelljen kitalálnom, hogy mit hogyan kell csinálni?!
Amikor a házadat Ă©pĂtetted, megkĂ©rdezte tĹ‘led a kĹ‘műves, hogy hogyan kell falazni? És ha megkĂ©rdezte volna, nem kĂĽldted volna azonnal haza? Nekem ne tegyĂ©l fel ilyen kĂ©rdĂ©seket, Ă©des fiam! Én nem Ă©rtek a miniszterelnöksĂ©ghez, te mondtad állandĂłan, hogy "kĂ©szen állsz a feladatra", meg hogy "tudom a dolgom", meg ilyenek. Hát már megint becsaptál, Ă©des fiam! Én mondjam meg neked, hogy mik a legfĹ‘bb bajok, hogy azokat milyen sorrendben kell megoldani? Hát mit tudom Ă©n! Tudod Viktor, ´98-ban, mikor már elegĂĽnk lett a Bokros fĂ©le megszorĂtĂłsdibĂłl, elhittĂĽk neked, hogy te majd jobban fogod csinálni. Megbocsáss az Ĺ‘szintesĂ©gemĂ©rt, de nem csináltad jobban, sĹ‘t, rosszabbul csináltad. EzĂ©rt aztán 2002-ben már nem is szavaztunk rád. Aztán mĂ©g 2006 is tĂşl közel volt, meg olyan hĂĽlyesĂ©geket mondtál, hogy "rosszabbul Ă©lĂĽnk, mint nĂ©gy Ă©ve", meg ilyeneket, Ă©s mi nem Ă©ltĂĽnk rosszabbul. És ha valaki nem tudja, hogy mi hogy Ă©lĂĽnk, akkor arra nem szavazunk, mert attĂłl jĂłt nem várhat az ember.
Most is csak azĂ©rt szavaztunk rád, mert elegĂĽnk volt már az örökös "megszorĂtásokbĂłl", te pedig azt mondtad, azt ĂgĂ©rted, hogy változtatni fogsz ezen. Hát Ă©des fiam, Viktor, eddig semmi sem változott, erre most idejössz nekem, Ă©s százmilliĂłkĂ©rt Ărogatsz ilyen kĂ©rdĹ‘Ăveket, ahelyett, hogy visszaadnád a 13-ik havi nyugdĂjunkat. Hát nem, Ă©des fiam, ez Ăgy nem fog menni! Tudod mit? Akkor sem mondanám meg, hogy mit kell csinálni Ă©s milyen fontossági sorrendben, ha tudnám! Mert ha te nem tudod, akkor mirĹ‘l beszĂ©ltĂ©l nekem nyolc Ă©ven keresztĂĽl? Akkor miĂ©rt kapartál annyira a miniszterelnöksĂ©gĂ©rt nyolc Ă©ven keresztĂĽl?! Akkor miĂ©rt szidtad nyolc Ă©ven keresztĂĽl olyan engesztelhetetlenĂĽl azokat, akik legalább tenni akartak valamit? Hát azt hiszed, hogy a miniszterelnöksĂ©g csak ennyi? Csak egy cĂm, csak a hatalom, Ă©s nem kell hozzá tudni semmit?! Hát azt hitted, hogy kapkodhatsz fűhöz-fához, beszĂ©lhetsz össze-vissza, majd csak akad valaki, aki kihĂşz a bajbĂłl, Ă©s megmondja, hogy mikor mit csinálj?! Hát te megint becsaptál minket, Viktor! Elhitetted velĂĽnk, hogy tĂ©nyleg kĂ©szen állsz, hogy jobb leszel, mint voltál akkor, az elsĹ‘ alkalommal, aztán lám, kiderĂĽl, hogy szĂł sincs rĂłla! Nem tudsz te semmit! neked nem az ország Ă©lĂ©n lenne a helyed, hanem az iskolapadban! Hát akkor mars vissza! Tanuld meg szĂ©pen a leckĂ©t, Ă©s csak akkor gyere Ăşjra ide, ha már tudod is!
Egy nyugdĂjas
|