Emlékjel a veszprémi zsidóságnak

2014-03-04 19:56:51

Azért nem tudom szó nélkül megállni, miközben a miniszterelnök-helyettesének veszprémi szócsöve már második napja vegzál párunkat amiatt, hogy nem fogadtuk el a helyi költségvetési rendeletet, arról egy kukkot sem szól, hogy a nyár elején a II. világháború idején városunkból elhurcolt veszprémi zsidóság előtt tisztelgésül felállítani tervezett emlékjel állítást a közgyűlés egyik tagja nem támogatta.

Kitalálják ki volt az? Igencsak tudathasadásos lehet számukra egyébként ez az állapot. Miközben a szélsőjobb szavazóira gyúrnak és időnként lelkesen hajbókolnak a Polgármesteri Hivatal aulájában immár 3 éve ideiglenesen ott állomásozó Wass Albert szobor előtt, most- a választások előtt- a ma zsidóságának igyekeztek gesztust gyakorolni.

Akik nem átallották a veszprémi vasútállomás előtt nem is olyan régen előadni, hogy „torkig vannak a holokauszttal”, most nem indokolva nyomtak tartózkodom gombot a testületi ülésen. Mi az oka, hogy emiatt nem tart sajtótájékoztatót a Fidesz veszprémi szócsöve? A kérdés költői volt.

Így ír erről a Vehir: Emléket állítanának a hajdan volt veszprémi zsidó közösségnek is. A XVIII. század első harmadában, püspöki engedéllyel Veszprémbe betelepült zsidó közösség, a XIX. század második felében élte fénykorát, ekkor (1862 -1886) épült az 1500 fő befogadására alkalmas zsinagóga is. A zsinagóga a mai OTP és bányatröszt  épületei helyén állt, nyugati bejárata a Brusznyai (akkor Szabadi) útra, keleti része a mai Szent Imre (akkor Búzapiac) térre nézett. 

1944 májusában a zsinagóga környékét jelölték ki a veszprémi zsidók tartózkodási helyének. A gettó területéről 1944. június 19-én mintegy hatszáz zsidó származású veszprémi polgárt indítottak el a sárvári gyűjtőtáborba, ahonnan július 7-én marhavagonokba zsúfolva az auschwitzi haláltáborba vitték őket. A transzport zömében idősekből, nőkből és gyerekekből állt.  Az Auschwitzba és más haláltáborokba került, valamint a munkaszolgálatra kötelezettekből nagyságrendileg hétszáz fő esett áldozatául a pusztító eszmének. A Veszprémbe hazatértek kis csoportja már nem tudta fenntartani a zsinagóga nagy épületét, és az állam részére felajánlották. Az épület ezután különböző funkciókat töltött be, raktár, buszpályaudvar volt. Majd az 1960-as években a Szénbányászati Tröszt irodaházába beépítették.

A Holokauszt 70. évfordulója alkalmából 2014 júniusában a hajdan volt zsidó közösség mementójaként állítanának emlékművet a mellékelt látványterv szerint. Az egykori veszprémi zsidó közösség iskolájának és zsinagógájának bejáratánál állt kapu jelenleg az Iskola utcában található. Nyáron az Érsekség együttműködésének köszönhetően visszakerülhet az egykori zsinagóga területére,  emléket állítva a hajdan volt veszprémi zsidó közösségnek. Az emlékműre kétmillió forintos támogatást nyert a pályázat, elkészítésével Dienes Attilát bízták meg. 

Halmay György jelezte, hogy a kapu jelenleg a Szilágyi iskola kapujaként működik, az iskola korábbi igazgatója mentette meg az enyészettől, és építtette be az iskola udvarára. Értelemszerűen a kapu visszaadása után az iskolánál pótolni kell a hiányosságot.

Magamban azért jót mosolyogtam. Már lassan egy éve, hogy egy hasonló javaslatról írtam a honlapomon. Tuti, hogy olvassa a helyi Fidesz, amiről írok és időnként igyekszik ez az itt olvasható ötleteket a magáévá tenni.  Kár, hogy mást nem szível meg az itt olvashatóakból.

Vissza...