A legújabb sikersztori |
2014-02-12 18:24:09 |
"A Magyarországon szerzett diplomákat nem fogadják majd el külföldön."
|
Ez azt jelenti, hogy visszasorolták a „full member under review” kategóriába. Ha két éven belül külső értékelések segítségével nem bizonyítja be, hogy méltó a tagságra, akkor végérvényesen kikerül a körből. A magyar felsőoktatást súlyosan leminősítő levél dátuma 2014. január 17., de csak most vált nyilvánossá. A hozzáértők már régen tudták, hogy az ENQA nem fogja tűrni a külön magyar utat. Mint Bazsa György, a MAB korábbi elnöke már 2012 februárjában elmondta, az ENQA elnöke figyelmeztető levelet küldött az oktatási kormányzatnak. E szerint a 2012-es év elején életbe lépő új felsőoktatási törvény olyan mértékben szűkíti a magyar akkreditációs testület jogkörét, hogy az az európai testületből való kizáráshoz vezet. Bazsa professzor már akkor figyelmeztetett, hogy az ENQA mostani lépése elkerülhetetlenül be fog következni. Megkérdezték tőle, mikor, azt mondta, 2013 végére biztosan. Két hetet tévedett. Ám az illetékesek az ENQA levelét állítólag még válaszra sem méltatták. A felsőoktatás minőségbiztosítási testületét – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, a MAB-ot – a tudományos minősítési rendszer és a felsőoktatás átalakításának érdekében hozták létre 1993-ban. A MAB jól végezte munkáját, az elmúlt csaknem két évtizedben a magyar felsőoktatás minőségének megbízható őre volt. Az európai minőségügyi szervezet, az ENQA is elismerte a tevékenységét, felvette tagjai sorába. Ezt a felelős és színvonalas grémiumot tette tönkre a 2012-es felsőoktatási törvény. Míg korábban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak csupán elismert tudós lehetett a tagja, az új törvény alapján helyet kaptak benne a felsőoktatás és a tudományos élet képviselőin kívül az egyházak, a hallgató önkormányzatok, a doktoranduszok országos szövetsége, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák küldöttei is. A MAB-nak az új törvény szerint nincsen önálló költségvetése sem, a szaktárca finanszírozza. Az új törvény megszüntette a felsőoktatási intézmények belső minőségellenőrzési kötelezettségét, ez pedig szintén feltétele az ENQA-tagságnak. A MAB tagjainak megbízása eredetileg 2013. január 31-ig szólt volna. A Fidesz-KDNP-s oktatási kormányzat azonban nagy sietve már 2012. február 29-én felmentette őket. Az új testületi tagokat február 15-ig delegálták az illetékes szervezetek. A tagok felét, s magát az elnököt is a miniszter jelölte. Ezzel véglegesen elsúlytalanodott a testület, s a szakmai döntések miniszteri-államtitkári hatáskörbe kerültek. Ezzel megvalósult a magyar felsőoktatás KLIK-esedése, teljes központosítása. A MAB feladatkörében lényegében csak az egyetemi tanári pályázatok elbírálása maradt. Az eddigi feladatok ellátását – szakindítások szakmai ellenőrzése, jóváhagyása, intézmények akkreditációja – a minisztérium Oktatási Hivatala végzi. Gyakorlatilag a felsőoktatásért felelős államtitkár, illetve a miniszter akarata érvényesül. Ennek jelei a személyi döntésekben nyilvánulnak meg a legmarkánsabban. Csak egy példa: 2012. november 1-jén Balog Zoltán EMMI-miniszter a MAB felülvizsgálati tanácsának tagjává nevezte ki Szabó Andrást, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárát, akinek a doktori adatbázis szerint mind a mai napig nincsen egyetlen sikeresen védett doktorandusza, tehát még kari doktori iskola törzstagja sem lehetne. A MAB honlapja korábban csak egyetlen doktori cselekményekkel kapcsolatos ténykedéséről tud: neki mint a KRE BTK dékánjának és az Egyetemi Doktori Habilitációs Tanács (EDHT) elnökének komoly szerepe volt abban, hogy a kari Irodalomtudományi Doktori Iskola a sorozatos törvénytelenségek miatt elveszítette az akkreditációját. A fideszes-KNDP-s oktatási kormányzat új lapot nyitott a magyar felsőoktatás történetében. Unortodox törvénykezésük következtében a MAB visszaminősült másodosztályú ENQA-taggá. Nem vagyok biztos benne, hogy a döntéshozók tisztában vannak ennek a következményeivel. Egyszerűen szólva: a Magyarországon szerzett diplomákat nem fogadják majd el külföldön. Lehet erre azt mondani, ez még jó is, a mi pénzünkön tanult mérnök, orvos építsen, gyógyítson idehaza. De Magyarországon az orvos-, közgazdász- és mérnökképzésben számos külföldi hallgató vesz részt, az általuk fizetett képzési költségek nemzetgazdasági szempontból is jelentős összeget képviselnek. Ha a magyarországi diplomákat – a minőségbiztosítási rendszer meggyöngítésének következtében – nem fogadják el külföldön, ők mind máshova fognak menni. Miért is tanulnának Magyarországon egy csak magyar földön érvényes diplomáért? Bazsa György 2012 februárjában arról is beszélt, milyen érzékenyen érintené ez az orvosképzést, amelynek a finanszírozását eddig is jelentős mértékben az angol és német nyelven folytatott oktatás oldotta meg. Ha ez megszűnik, a magyar felsőoktatás menthetetlenül provinciálissá züllik. Egy jó hír azonban van. A MAB mostani bukása még nem végleges. Mintha pótvizsgára bocsátották volna. Ha megszületnek az anyagi és szakmai függetlenséget korrigáló törvénymódosítások, még visszakerülhetünk az európai felsőoktatás elit klubjába. Ha nem, akkor ebből a szempontból is bezáródnak előttünk Európa kapui. Huszár Ágnes Forrás:Galamus.hu |
Megbukott a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). Az európai felsőoktatás minőségéért felelős szervezet, az ENQA