Nekem az a pad jutott, amelyikbe a Ricsi nevet vĂ©stĂ©k a gyerekek. A falon, a tábla fölött kötelessĂ©gtudĂłan a magyar cĂmer, a SzĂłzat Ă©s a Himnusz lĂłgott.
Le lehetett olvasni a falról az aktuális két hetes nevét is, egy parafa táblán pedig a pergő, barna levelű fa alatt négy lány vagy hóember (?) kézen fogva táncolt. A lelkész maga is meglepődött azon, hogy Veszprémben, a belvárosi Kossuth iskolában odaengedték a katedrához, még ha felnőttekből verbuválták is a közönségét. Megjegyzése szerint eddig még soha nem tarthatott előadást osztályteremben. Eljött hát ennek is az ideje.
A hallgatóság körében a Szebb jövőt! köszönés volt használatban. Sokan ismerték egymást. Talán mindenkinél volt mobiltelefon, mert ezek rendre meg is szólaltak. Volt, akinél kétszer is. Az egyik telefon a Kossuth rádió régi szignáljával csöngetett. A szomszéd padban az őt foglalkoztató kft. nevével feltüntetett kék munkásruhában ült egy férfi. Nem sokkal előttem egy széles hátú ember. Fekete pólójára Nagy-Magyarország fehér kontúrjait festették.
Ifjabb Hegedűs kĂĽlön köszöntötte CsetĂ©nybĹ‘l Ă©rkezĹ‘ lelkĂ©sztársát, aki Ĺ‘t is helyettesĂtette nĂ©hányszor az istentiszteleteken. De mĂ©g nála nagyobb egyházi embert is pĂłtolt már, ám Hegedűs ezt nem tartotta szerencsĂ©snek pontosĂtani Ă©s rĂ©szletezni. Ifjabb Hegedűs a jobbikos házigazdák kĂ©rĂ©sĂ©re a hit, a haza Ă©s az erkölcs hármasárĂłl beszĂ©lt.
A hitet a „remĂ©nylett dolgok valĂłságakĂ©nt” Ă©rtelmezte, hosszan szĂłlt a Biblia emberszemlĂ©letĂ©rĹ‘l, az örökkĂ©valĂłságrĂłl, mint a legvalĂłságosabb lĂ©tformárĂłl. TeolĂłgiai kĂ©rdĂ©sekben is magabiztosan fogalmazott, egyszer meg is jegyezte, hogy bár Ĺ‘ sem tĂ©vedhetetlen, de „az egĂ©sz egyház nem birtokolja annyira a bölcsek kövĂ©t, mint Ă©n birtoklom”. Az egyházakat Ă©s vezetĹ‘iket egyáltalán nem kĂmĂ©lte, mert mĂ©g „a TĂzparancsolatot is relativizálják”, s azt állĂtotta a törtĂ©nelmiekrĹ‘l, hogy „judaizálĂł törekvĂ©seket” folytatnak, csak a vak nem látja, mi zajlik itt.
Aztán vĂ©gre megtudtuk, hogy a kiválasztott, sĹ‘t a „soktálentumos” nĂ©p a magyar, nem pedig a zsidĂł, ahogy azt állĂtja magárĂłl. A magyar eredeti termĹ‘ nĂ©p, a zsidĂł meg csak ĂĽgyesen elsajátĂtja az Ă©rtĂ©keket, állĂtotta SzabĂł DezsĹ‘ nyomdokain, majd kiállt Hoffmann RĂłzsa államtitkár mellett, aki beengedte az iskolákba Wass Albert, Tormay CĂ©cile Ă©s SzabĂł DezsĹ‘ műveinek fakultatĂv tanĂtását, ezĂ©rt aztán kĂgyĂłt-bĂ©kát kiabálnak rá.
A református lelkĂ©sz Ĺ‘szintĂ©n sajnálta, hogy temploma közelĂ©ben eddig csak Horthy MiklĂłsnak tudtak szobrot állĂtani – azt a szertartást is megzavarta „a csĂĽrhe” –, pedig elĹ‘ször Wass Albertnek akartak. Tárgyaltak is rĂłla az V. kerĂĽleti önkormányzattal, bár Ĺ‘k ezt már nem ismerik el. Az önkormányzat hĂşzta az idĹ‘t, aztán nem adott engedĂ©lyt, mert az alkotás „nem illett a városkĂ©pbe”. Ăšgyhogy szegĂ©ny Wass Albert Ă©s SzabĂł DezsĹ‘ szobrát vissza kellett adni az alkotĂłnak, de Horthy MiklĂłs legalább ott áll az Ĺ‘t megilletĹ‘ helyĂ©n.
Egy váratlan fordulattal azt is megtudtuk ifjabb Hegedűs LĂłránttĂłl, hogy Hollywoodban csak zsidĂłk lehetnek szĂnĂ©szek, a magyar zsidĂł szĂnművĂ©szek között azonban voltak tehetsĂ©gesek, Ăgy pĂ©ldául Básti Lajos. A mindinkább belemelegedĹ‘ szĂłnok saját versmondĂł kĂ©pessĂ©gĂ©t is sokszor megvillantotta. KöltemĂ©nyeket szavalt Ady EndrĂ©tĹ‘l – olyan verseket, amelyekben zsidĂłk szerepeltek –, s a költĹ‘nek „többszöri eltĂ©velyedĂ©sĂ©t, sĹ‘t szerzett vĂ©rbaját” is megbocsátotta, mert az általa idĂ©zett összegzĹ‘ versekben Ady a vĂ©gsĹ‘ ĂĽzenetĂ©t fogalmazta meg. Márpedig ez a hiteles: az utolsĂł ĂĽzenet.
Szavalt Batsányit Ă©s Szilágyi Domokost, PetĹ‘fit, idĂ©zte Youngot, Wass Albertet Ă©s SzabĂł DezsĹ‘t. Leggyakrabban azonban talán saját, SzabĂł DezsĹ‘ mellett az örökkĂ©valĂłságban nyugvĂł Ă©desapja gondolatait. Ifjabb Hegedűs elĹ‘adásának az erkölcsöt Ă©s a hazát Ă©rtelmezĹ‘ rĂ©szĂ©ben fájlalta, hogy Budapest után London a legnagyobb magyar város, már amennyire Budapestet magyarnak lehet tekinteni, tette hozzá. A Fidesz-kormány a Londonban dolgozĂłkat is beszámĂtja a foglalkoztatási statisztikákba – ezt már igazán haragosan mondta. Aztán a lelkĂ©sznek elborult a tekintete, s magasra tartott kĂ©zzel, emelt hangon átkozĂłdott: – A magasságos Ă©g rohassza rá az eget az összes törvĂ©nyhozĂłra. ValĂłszĂnűleg azĂ©rt a hátsĂł padban helyet foglalĂł felesĂ©gĂ©t a lelkĂ©sz nem Ă©rtette közĂ©jĂĽk.
Forrás: Nol.hu |