A jegybankelnök a napi.hu konferenciáján elárulta, hogy az MNB-nek nincs se árfolyamcélja, se kamatcélja, és egyedül a külpiaci folyamatok alakulása határozza meg a lépéseit. Gyakorlatilag a rekordmélységben lévő infláció sem befolyásolja a kamatpolitikáját, az MNB-t nem túlzottan érdekli, hogy az árindex mennyire szakad el a 3 százalékos jegybanki inflációs céltól.
A befektetők vették az üzenetet, amit a további kamatcsökkentések mellett szóló egyértelmű szándéknyilatkozatként értelmeztek – mondta kérdésünkre Pálffy Gergely, a Buda-Cash Zrt. devizapiaci szakértője, aki szerint a piac megértette, hogy bármi is történjen, az MNB nem áll le a kamatcsökkentésekkel, és már a 2,60-2,80 százalékos szint elérése sem látszik lehetetlennek.
Csakhogy ezzel a forinteszközök kamatelĹ‘nye szinte teljesen elolvad, a magyar fizetĹ‘eszköz Ă©s a hazai állampapĂrok vonzereje számottevĹ‘en csökken. Az eurĂł/forint árfolyam hĂ©tfĹ‘ reggel már áttörte a 302-es szintet, a következĹ‘ komolyabb ellenállást a 307-308-as, majd a 315-ös szint jelenti számára, s ha ott is elbukik, akkor 320 forintos eurĂłra kĂ©szĂĽlhetĂĽnk – vázolta fel a legrosszabb forgatĂłkönyvet az elemzĹ‘.
A forint a dollárhoz, az eurĂłhoz Ă©s fonthoz kĂ©pest egy Ă©vvel ezelĹ‘tt mĂ©g 4-4,50 százalĂ©kos kamatkĂĽlönbözetet nyĂşjtott, mára ez másfĂ©l százalĂ©k környĂ©kĂ©re esett, miközben a magyar eszközök kockázatosságában nem állt be olyan fordulat, ami ezt igazolná. Az állampapĂr-piaci hozamok is emelkedĂ©snek indultak, a tĂzĂ©ves lejáratĂş kötvĂ©ny visszatĂ©rt a hat százalĂ©k feletti hozamtartományba.
Pálffy hangsĂşlyozta, hogy ezĂşttal országspecifikus tĂ©nyezĹ‘k gyengĂtik a forintot, a többi rĂ©giĂłs deviza ugyanis vagy erĹ‘södik, vagy tartja az árfolyamát az eurĂłhoz kĂ©pest. A forint visszaerĹ‘södĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezĹ‘ hĂrre vagy bejelentĂ©sre egyelĹ‘re nem nagyon számĂtanak a befektetĹ‘k, a Buda-Cash elemzĹ‘je pedig nem tudott megnevezni olyan árfolyamszintet, ami a decemberi következĹ‘ kamatcsökkentĂ©stĹ‘l eltántorĂthatná a monetáris tanácsot.
FelvetĹ‘dött, hogy a kormányellenes ukrajnai tĂĽntetĂ©sek okozta bizonytalanság is közrejátszik a forint gyengĂĽlĂ©sĂ©ben, de ezt Pálffy Gergely nem tartja valĂłszĂnűnek, Ă©pp a rĂ©giĂłs mozgásokra hivatkozva. Azt sem látja reálisnak, hogy az ötmilliárd dolláros állampapĂr-állományával Kijev legnagyobb kĂĽlföldi hitelezĹ‘jĂ©nek számĂtĂł Templeton befektetĂ©si alapkezelĹ‘ is visszavonulĂłt fĂşjna a tĂ©rsĂ©gĂĽnkĹ‘l, Ă©s ez is közrejátszana a forint gyengĂĽlĂ©sĂ©ben.
Mint ismert, a Templeton egyben a magyar állam legnagyobb egyĂ©ni hitelezĹ‘je is, Ă©s ha a kivonulásának jelĂ©t adná, az azonnal Ă©s drasztikusan meglátszana a magyar országkockázati feláron (CDS). Ilyen azonban most nem tapasztalhatĂł – tette hozzá az elemzĹ‘, aki egy lehetsĂ©ges hazai tĂ©nyezĹ‘t is kizárt, nevezetesen azt, hogy a kormány pĂ©nteken jogĂ©rtelmezĂ©si cĂ©llal az AlkotmánybĂrĂłsághoz fordult a devizahitelesek ĂĽgyĂ©ben. Itt a legrosszabb, forintgyengĂtĹ‘ forgatĂłkönyvek már a sĂĽllyesztĹ‘be kerĂĽltek – Ă©rvelt Pálffy Gergely.Â
Forrás: Nol.hu |