Kínai kaland

2013-11-16 10:00:57

"Tetszik" ez a nagy felzúdulás, ami azért van mert debreceni notabilitások Floridába ruccantak ki tanulmányozni a hőszolgáltatás problémáit és úgy általában az energiaszolgáltatás mikéntjét. Semmit sem tudnánk az egészről persze, ha nem olyan lüke az egyikük, hogy a Facén meg is osztja krokodilsimogató élményeit.

Az utcai suskus szerint úgy került állítólag Veszprémbe is a kínai gránit, hogy előzőleg "egyesek" elmentek Kínába tesztelni a térköveket. S erről azért nem lehet tudni szinte semmit, mert pl. a Facebookon bölcsen hallgattak róla. Ez így persze valóban egy jó nagy butaság. Veszprém polgármestere a 2013. júniusi közgyűlésen Hartmann Ferenc kérdésre válaszolva  azt mondta, tájékozatlanságra utal ez a "kínai térkövezés", másrészt senki sem járt Kínában a városvezetésből. (Szerintem csak a figyelem elterelésére koncentrált, jó szokása szerint.)

„Hartmann Ferenc (MSZP) kérdést tett fel arról, hogy a Kossuth utca rehabilitációja kapcsán ki járt korábban a városvezetés részéről Kínában, és ki finanszírozta ennek költségeit?

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) szerint alapvető félreértésről van szó, Veszprémben NINCS kínai térkő. Meglepőnek tartja, hogy a képviselők sem tudnak különbséget tenni a természetes és mesterséges kő között még azután sem, hogy a terveket látták, ismerik. A gránit, mint természetes képződmény nem „terem” akárhol, onnan kell beszereznünk, ahol megtalálható. Európában csak Skandinávia és Spanyolország rendelkezik a nyersanyaggal, azonban Kínából lényegesen olcsóbban lehet beszerezni. Nem Veszprém az egyetlen magyar város, amely kínai gránitot használ. Egészen más a térkő, ami egy mesterségesen létrehozott beton alapú tárgy. A polgármester tegnap sajtótájékoztatón számolt be a térkő-ügy fejleményeiről. Egyébként senki nem járt Kínában.” (Forrás: Vehir.hu)

Az persze nem derült ki, hogy mikor nem járt „senki sem” Kínában és ha mégis, akkor ki, mikor, milyen okból és ki finanszírozta az utat.

Nos, az az igazság, hogy 2011 végén járt városi vezető Kínában.

Brányi Mária alpolgármester a veszprémi kereskedelmi kapcsolatok élénkítése érdekében utazott el Kínába és a harmincezer fős ningboi egyetemre is ellátogatott az általa vezetett veszprémi delegáció. A konferencia-központban mutatták be Veszprémet és Magyarországot. Ellátogattak a ningboi üzleti negyedbe és a kikötőbe is. (Az üzleti negyedben biztosan nem térkőboltokat látogattak. :)) A delegáció tagjai által elmondottak szerint alap és középfokú oktatási intézményekkel is ismerkedtek. Szóval a közoktatást is tanulmányozták. Ha ez is valóban fontos része volt a programjuknak, igazán nem értem miért Brányi Mária vezette a delegációt. Nem az ő „területe az oktatás felügyelete a városban. Az a másik alpolgármesteré, Némedi Lajosé, de legyünk jóindulatúak és gondoljuk azt, Némedi ekkoriban biztosan nem ért rá a delegációvezetésre. Arról meg lassan szót ejteni is kár, hogy azóta Veszprémben is visszaállamosították a közoktatást és a napi működtetésen kívül semmiféle feladata és beleszólása nincs Veszprém városának a közoktatási intézményei életébe. Ha az "egyetemünk" népszerűsítése volt a cél, az sem tűnt fel, hogy jelentősen megnőtt volna a Pannon Egyetem a Kínából itt tanuló diákok száma. Ha valakinek sikerült észrevenni, hogy élénkült Veszprém és Kína gazdasági és kereskedelmi kapcsolata és ennek látható jelei is vannak azon kívül, hogy a Kossuth utcát milyen járólap borítja, kérem tegye közkinccsé! (Az előző ciklusban Debreczenyi polgármester (Fidesz) arab luxusszálloda építéséről álmodozott. Azóta a kapcsolatot szorgalmazó szintén fideszes képviselő előzetes letartóztatásban van. Kétségtelen, hogy nem a szállodaépítési ötlet miatt.)

Kínában járt a veszprémi delegáció

Az oktatási és kereskedelmi kapcsolatok erősödését remélik a látogatástól. Ningbo városával 1998-ben kötött együttműködési megállapodást Veszprém.

Brányi Mária alpolgármester, a delegáció vezetője sajtótájékoztatójukon elmondta, az idők folyamán ez a kapcsolat kulturális téren és a megyei kereskedelmi és iparkamara révén gazdasági területen kibővült és fejlődött. A kínai, hatmillió lakossal rendelkező város képviselői többször jártak már Veszprémben, legutóbb szeptemberben vették fel például a szakmai kapcsolatot a vöröskereszttel. Brányi Mária kiemelte, céljuk az együttműködés kibővítése, ezért a négynapos programra velük tartott a Pannon Egyetem rektori megbízottja, Hartung Ferenc is.

Józsa Tamás kabinetfőnök az október eleji látogatás kapcsán kifejtette, az első nap szakmai programjaik között ellátogattak az üzleti negyedbe és a kikötőbe is, amely egyébként Kína második és a világ ötödik legnagyobb ilyen létesítménye és ahol több százezren dolgoznak. Itt esett szó a kereskedelmi együttműködésről, mely elsősorban az élelmiszer-beszállítás terén valósulhatna meg, például hústermékek és magyar borok esetén.

Másnap alap- és középfokú iskolákat ismertek meg, ahol felmerült annak a lehetősége, hogy felvegyék a kapcsolatot veszprémi oktatási intézménnyel. A harmadik napon a harmincezres ningboi egyetemre látogattak el és az ottani konferencia-központban. Ekkor másfél órást előadás keretében bemutathatták Magyarországot és Veszprémet is. Az utolsó napon pedig kulturális programokon vehettek részt.

Vissza...