MSZP – a baloldali fidesz

2013-11-13 20:32:48

Persze érthető, hogy megpróbálják átvenni a Fidesz karaktergyilkos módszerét, ha nem tudnak lépést tartani Gyurcsány tempójával.

Az MSZP mindig is irigyelte az Orbán összekalapálta „Egy a tábor, egy a zászló”-t, csak nem volt hozzá intellektuális ereje, hogy megcsinálja. Nem csoda, hiszen ez megoldhatatlan szellemi feladat egy olyan pártnak, amely olykor az elemi algebrai ismereteknek is híján van. Megmutatkozott ez már 2005-ben is, amikor önhitt magabiztossággal gyalogoltak a pofon felé –  Szili Katalin elnökválasztási kudarcáig.

Ugyanilyen rosszul mérték föl másfél évvel ezelőtt is a politikai helyzetet és esélyeiket, amikor egészen 2012. október 23-ig foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz az alaptalan föltevéshez, hogy egyedül is képesek legyőzni a Fideszt. Egy lórúgás (Bajnai Gordon föllépése és az új formáció azonnali tizennégy százaléka) kellett ahhoz, hogy „átszámolják” esélyeiket. Akkor váltottak, elkezdtek „összefogni”, és ennek eredményeképpen sikerült bedarálniuk a „második legnagyobb ellenzéki pártnak” kinevezett Együtt-PM 2014 nevű alakulatot. (Micsoda szellemes, jól megjegyezhető és agitatív erejű név!) De ez is csak azért sikerülhetett, mert akadt egy politikai remény, aki tavaly október óta tanácstalanul csetlik-botlik a politika színpadán. Számító ismeretlenek meggyőzték, hogy ő az Orbán-kormány leváltásának záloga. És ki tudna ellenállni egy ilyen méretes hízelgésnek? Egy ego túl nagyra növekedésének vagyunk tanúi, aminek tulajdonosa már azt sem veszi észre, hogy egyre több embert győzött meg: nem ő a megfelelő ember.

Az MSZP tehát összefogott. Elégedetten hátradőlt, most már senki nem vádolhatja  összefogás-ellenességgel. Sőt, szívesen összefog a DK-val is, ha az hajlandó alávetni magát az egységüknek. A befogadás feltételei: (1) a DK a kampányban nem képviselheti saját politikai programját; (2) kap két listás helyet és négy biztosan vesztes körzetet; (3) az MSZP-nek vétójoga van a DK-s jelöltek kiválasztásában; (4) a DK nem indíthatja Gyurcsány Ferencet, Molnár Csabát, Varju Lászlót és Vadai Ágnest.

Csakhogy megint elszámolták magukat. Ezek az egyszerű számtani alapműveletek mindig kifognak az MSZP-n. És mindig egy Gyurcsány-a-hibás nevű alak köp bele a levesükbe. A párt, amelyet alapított, gőzerővel dolgozni kezdett. (Micsoda furcsa passzió ez egy párttól!) Eleinte nem vették komolyan, azt hitték, hogy néhány szóval lejárathatják. Például azzal, ha a pártépítő munkát nyomulásnak nevezik, vagy sűrűn ismételgetik: megosztó személyiség, megosztó személyiség. Ezt a badarságot meglepő módon még politikai elemzők is fölkapták, mintha létezne olyan politikus, aki nem megosztó személyiség. Orbán Viktorról például nem szokták mondani, pedig ő aztán alaposan két részre szakította az országot. Mesterházy Attiláról vagy Bajnai Gordonról sem szokták mondani, pedig ők is megosztják az ellenzék sorait.   

Persze érthető, hogy megpróbálják átvenni a Fidesz karaktergyilkos módszerét, ha nem tudnak lépést tartani Gyurcsány tempójával. Mert mi is történt? 2011 novemberében megalakult a Demokratikus Koalíció, és az első perctől kezdve elkezdte hirdetni, hogy a demokratikus pártok összefogása nélkül nem lehet leváltani az Orbán-kormányt. És ami még kínosabb: nem változtatták havonta a véleményüket, 2011 óta ugyanazt mondják.

Ráadásul Gyurcsány nem nyugodott, és az MSZP kénytelen volt mindig utána kullogni. 2012 szeptemberében negyedmagával egyhetes éhségsztrájkot tartott a Kossuth téren. Az eset bekerült a sajtóba, a televíziós hírműsorokba. Foglalkozott vele a Bayerische Rundfunk, a ZDF, a Liberation, a BBC, az ORF, a cseh Pravo, a The New York Times, a Die Welt, a Neue Zürcher Zeitung, a Washington Post, a CBS News, a Global Times Peking, a Turkish Weekly, a Boston.com, az AFP, az AP, a Reuters, a Kleine Zeitung és a Die Presse. Amikor már nyilvánvaló volt a demonstráció „világsikere”, akkor az MSZP gyorsan csatlakozott az éhségsztrájkot lezáró nagygyűléshez

2013-ban SMS-ben tett visszautasíthatatlan javaslatot Mesterházynak és Bajnainak: a demokratikus ellenzék ünnepelje együtt október 23-dikát. És 23-án sem mondott mást, mint amit két éve hajtogat. Pedig az MSZP és Együtték olyan jól megállapodtak előre, hogy az összefogásért tartott nagygyűlésen mindenről lehet beszélni, csak az összefogásról nem. És akkor ez a Gyurcsány-a-hibás mégis. Ezen aztán jól megsértődtek. Érthető, hiszen úgy mentek 23-án összefogni, hogy egy nappal előtte már aláírták a többieket kirekesztő megállapodásukat. Legjobban akkor tud az ember megsértődni, ha tisztában van azzal, hogy nincs igaza.

Egy dologra azonban nem számítottak: az emberekre, akiket képviselni akarnak. Pedig kívülről nézve az eseményeket, még a politikában nem túl jártas emberek is észrevették, hogy hamis az összefogás, és egyre többen kezdtek átpártolni a DK-hoz. A két összecsimpaszkodott párt erre, ahelyett, hogy számolt volna az új helyzettel, hisztizni kezdett.

Szanyi, a Tibor végre elengedhette magát: „Orbán és Gyurcsány a nemzet két legnagyobb kártevője”; „…azt javaslom Gyurcsány Ferencnek, hogy üljön fel a Fidesz listájára, ott a helye.”; „Az MSZP nem taxi, nem úgy van, hogy leintem, aztán majd elvisz valahová. Ilyen nincs, hogy valaki beint, beszól, és majd a hátunkon bevisszük a parlamentbe. A szavazatmaximálásnak nem az az egyetlen módja, hogy ha valaki ordibál, akkor azt a hónom alá veszem.”

Kormos Kata szóvivő szerint „Nehéz valakiben úgy megbízni, vele bármilyen szinten és fronton együttműködni, ha mindig felrúg minden megállapodást. Egy ilyen emberre nemcsak nem lehet, de nem is szabad számítani, mert az első adandó alkalommal támad hátba, ha épp aktuális érdeke úgy kívánja. Forog, mint a napraforgó. Nem okoz gondot, hogy ma ezt, holnap meg azt mondja/ tegye!”

Gúr Nándor, az MSZP alelnöke szerint Gyurcsány előbb tönkretette, majd aljas módon elárulta az MSZP-t. Török Zsolt szóvivő még a bajai videó készítésével is meggyanúsította. Szigetvári Viktor kijelentette, hogy Gyurcsány Ferencnek „nincs helye köztünk”. Bajnai Gordon bocsánatkérésre szólította föl Gyurcsányt. Mesterházy Attila minden lehetséges fórumon azt ismételgette, milyen méltányos ajánlatot tettek a DK-nak, de ezek elutasították. A méltányos ajánlat tartalmára egyik mikrofonállvány sem kérdezett rá.

Aztán Bajnai Gordon – vagy a tanácsadói – megérezte, hogy a kategorikus elutasítás nem nyerő, ezért meglebegtette, hogy beveszik a DK-t. Mindössze két feltételük van: helyre kell állítani az október 23-i tüntetés után elveszett bizalmat, és Orbán leváltása fontosabb legyen, mint a parlamenti bejutás. Két kontúros és pontosan meghatározott feltétel. Az elsőt könnyű megvalósítani: megfogják a bizalmat – a hóna alatt –, és visszaállítják a helyére, ahonnan leverték. A porcelán huszár és a libapásztor lány közé. A második nehezebb, és csak félig megvalósítható. Úgy kellene Orbánt leváltani, hogy ne törekedjenek a parlamentbe jutásra. Ha a be nem jutás sikerül, de Orbán marad, akkor a feladat felét már el is végezték.

Hát így állunk most.

Andor Mihály

Forrás: Gépnarancs

Vissza...