Kihúzzák a gyufát?

2010-11-08 22:18:22

A Költségvetési Tanács semmit sem okult az Alkotmányíróság megregulázásából? Olvasva az alábbiakat azt sejtem, a Költségvetési Tanács is átalakulás előtt áll.  "A tanács úgy látja, hogy 113 milliárd forinttal több adó-, járulék- és illetékbevételre tesz szert az állam jövőre, mint amennyit a kormány beírt a költségvetési törvényjavaslatba."

A kiadási oldalon viszont vastagon fogott a kormány ceruzája, ott 45 milliárd forint megmaradhat ahhoz képest, amit a büdzséterv jelenleg tartalmaz. Vagyis összességében 160 milliárd forinttal kisebb hiányszámnak kellene szerepelnie a dokumentumban a 800 milliárdos célnál. Így pedig nem csak éppen csúsznánk be a 3 százalékos GDP-arányos hiányküszöb alá, hanem 2,4 százalékos lenne a deficit. Ez alapján úgy tűnhet, hogy óvatosan járt el a kabinet, mégsem lehetünk maradéktalanul boldogok. Egyrészt azért, mert a kormány úgy érné el ezt a 3 (vagy 2,4 százalékos) GDP-arányos hiányt, hogy közben egyszeri bevételként elszámol 530 milliárd forintot, a GDP 1,9 százalékát a magánnyugdíjpénztári tagok egy részének állami pillérbe történő visszalépése miatt, és ezen felül még 360-380 milliárd forintnyi, a GDP 1,3 százalékának megfelelő járulékbevételt is megtart magának azzal a nemrég elfogadott jogszabállyal [4], amely az eddig a nyugdíjpénztárakba folyó tagdíjakat az állami nyugdíjkasszába irányítja. Azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő "felültervezés" mellett összesen 3,2 százaléknak megfelelő egyszeri, rendkívüli bevételt teremtett magának 2011-re a kormány. Ennek kapcsán a független KT kiemeli: „mind az átláthatóságot, mind a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot rontja, ha az állam a költségvetési hiány tényleges emelkedésének láthatóvá tételét átmenetileg azzal kívánja elkerülni, hogy a belföldi háztartások megtakarításainak egy részét saját magához csoportosítja át.”

 Költségvetési Tanács nemcsak a hiányszám körüli furcsaságot teszi szóvá. Szerintük a költségvetés makrogazdasági feltételeivel, paramétereivel nincs összhangban a költségvetés több tétele. Például a makropályából és a költségvetési tervezési köriratból az következne, hogy a központi költségvetési körben a bérkiadások csökkennének, a benyújtott törvényjavaslat azonban nem ezt tükrözi. A közszféra működési költségei ráadásul a várható inflációt meghaladó mértékben nőnek, vagyis marad a drága állam [5], az olcsóbb közigazgatás egyelőre üres szólam.

Ha az Indexen megjelent írás egészére is kíváncsi, klikkeljen ide!

Vissza...