A KöltsĂ©gvetĂ©si Tanács semmit sem okult az AlkotmányĂrĂłság megregulázásábĂłl? Olvasva az alábbiakat azt sejtem, a KöltsĂ©gvetĂ©si Tanács is átalakulás elĹ‘tt áll. "A tanács Ăşgy látja, hogy 113 milliárd forinttal több adĂł-, járulĂ©k- Ă©s illetĂ©kbevĂ©telre tesz szert az állam jövĹ‘re, mint amennyit a kormány beĂrt a költsĂ©gvetĂ©si törvĂ©nyjavaslatba."
|
A kiadási oldalon viszont vastagon fogott a kormány ceruzája, ott 45 milliárd forint megmaradhat ahhoz kĂ©pest, amit a bĂĽdzsĂ©terv jelenleg tartalmaz. Vagyis összessĂ©gĂ©ben 160 milliárd forinttal kisebb hiányszámnak kellene szerepelnie a dokumentumban a 800 milliárdos cĂ©lnál. ĂŤgy pedig nem csak Ă©ppen csĂşsznánk be a 3 százalĂ©kos GDP-arányos hiánykĂĽszöb alá, hanem 2,4 százalĂ©kos lenne a deficit. Ez alapján Ăşgy tűnhet, hogy Ăłvatosan járt el a kabinet, mĂ©gsem lehetĂĽnk maradĂ©ktalanul boldogok. EgyrĂ©szt azĂ©rt, mert a kormány Ăşgy Ă©rnĂ© el ezt a 3 (vagy 2,4 százalĂ©kos) GDP-arányos hiányt, hogy közben egyszeri bevĂ©telkĂ©nt elszámol 530 milliárd forintot, a GDP 1,9 százalĂ©kát a magánnyugdĂjpĂ©nztári tagok egy rĂ©szĂ©nek állami pillĂ©rbe törtĂ©nĹ‘ visszalĂ©pĂ©se miatt, Ă©s ezen felĂĽl mĂ©g 360-380 milliárd forintnyi, a GDP 1,3 százalĂ©kának megfelelĹ‘ járulĂ©kbevĂ©telt is megtart magának azzal a nemrĂ©g elfogadott jogszabállyal [4], amely az eddig a nyugdĂjpĂ©nztárakba folyĂł tagdĂjakat az állami nyugdĂjkasszába irányĂtja. Azaz a GDP 0,6 százalĂ©kát kitevĹ‘ "felĂĽltervezĂ©s" mellett összesen 3,2 százalĂ©knak megfelelĹ‘ egyszeri, rendkĂvĂĽli bevĂ©telt teremtett magának 2011-re a kormány. Ennek kapcsán a fĂĽggetlen KT kiemeli: „mind az átláthatĂłságot, mind a hosszĂş távĂş költsĂ©gvetĂ©si fenntarthatĂłságot rontja, ha az állam a költsĂ©gvetĂ©si hiány tĂ©nyleges emelkedĂ©sĂ©nek láthatĂłvá tĂ©telĂ©t átmenetileg azzal kĂvánja elkerĂĽlni, hogy a belföldi háztartások megtakarĂtásainak egy rĂ©szĂ©t saját magához csoportosĂtja át.”
 Költségvetési Tanács nemcsak a hiányszám körüli furcsaságot teszi szóvá. Szerintük a költségvetés makrogazdasági feltételeivel, paramétereivel nincs összhangban a költségvetés több tétele. Például a makropályából és a költségvetési tervezési köriratból az következne, hogy a központi költségvetési körben a bérkiadások csökkennének, a benyújtott törvényjavaslat azonban nem ezt tükrözi. A közszféra működési költségei ráadásul a várható inflációt meghaladó mértékben nőnek, vagyis marad a drága állam [5], az olcsóbb közigazgatás egyelőre üres szólam.
Ha az Indexen megjelent Ărás egĂ©szĂ©re is kĂváncsi, klikkeljen ide! |