„Ez egy Ăşj jogintĂ©zmĂ©ny, mely szerint bárki jogosult az állam által nyĂşjtott támogatásra, ha vállalja, hogy Ĺ‘ maga vagy egy általa felkĂ©rt másik szemĂ©ly teljesen bĂ©rmentve közreműködik saját halottjának temetĂ©sre valĂł elĹ‘kĂ©szĂtĂ©sĂ©ben” – mondta el Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai IntĂ©zet igazgatĂłja. „Ez azt jelenti, hogy szemĂ©lyesen vĂ©gzi a halott mosdatását, öltöztetĂ©sĂ©t, rĂ©szt vesz a koporsĂł vagy az urna temetĹ‘be szállĂtásában, sĹ‘t akár a sĂr kiásásában is. Ez alapjaiban sĂ©rti az emberi mĂ©ltĂłságot, hiszen ezzel az állam az állampolgárt többek között arra kĂ©nyszerĂti – egzisztenciális Ă©s gazdasági eszközökkel –, hogy halottja testĂ©vel kelljen foglalkoznia.”
A szabályozás szerint tehát nem kell rászorulĂłnak lennie annak, aki ezt a szociális segĂtsĂ©get igĂ©nybe veszi, jogi Ă©rtelemben azonban problĂ©más a törvĂ©ny megfejtĂ©se, hiszen egy szűrĹ‘ mĂ©gis akad a szociális temetĂ©s kĂ©rvĂ©nyezĂ©sĂ©nĂ©l: a már emlĂtett szemĂ©lyes közreműködĂ©s, mely sĂ©rtĹ‘ tevĂ©kenysĂ©gre kĂ©nyszerĂti az eltemettetni kĂvánt halott hozzátartozĂłit. „NehĂ©z elkĂ©pzelni, mi volt ezzel az állam cĂ©lja. Az elfogadhatĂł lenne, hogy egyáltalán nem nyĂşjt semmifĂ©le támogatást, vagy csupán kiegĂ©szĂti az önkormányzattĂłl eddig is igĂ©nyelhetĹ‘ hozzájárulást, de az egyszerűen Ă©rthetetlen, miĂ©rt nem azt vizsgálja meg, ki szorul rá a szociális temetĂ©s intĂ©zmĂ©nyĂ©re” – mondta Somody, majd hozzátette, a törvĂ©ny kitĂ©telĂ©t Ă©rtelmezhetjĂĽk visszatartĂł erĹ‘nek, mely szerint csak azok veszik igĂ©nybe az állam támogatását, akik tĂ©nylegesen rászorulnak, Ă©s más lehetĹ‘sĂ©gĂĽk nem lenne halottjaik eltemetĂ©sĂ©re. De a hiba Ăgy mĂ©g sĂşlyosabb, a mĂ©ltĂłság megsĂ©rtĂ©se ugyanis megalázĂł attitűddel párosul.
MajtĂ©nyi LászlĂł, az Eötvös Károly IntĂ©zet elnöke azt nyilatkozta, „ez a jogszabály nĂ©pnevelĹ‘ jellegű Ă©s közĂ©pkoriasan kegyetlen, mely alapjaiban távol áll a 21. század társadalmi berendezkedĂ©sĂ©tĹ‘l”, ráadásul semmikĂ©pp sem illeszkedik bele a szociális ellátĂłrendszer logikájába, az állam tehermentesĂtĂ©sĂ©t egyáltalán nem szolgálja. SĹ‘t, Ăgy az államnak többet kell invesztálnia, hiszen arra nincs lehetĹ‘sĂ©g, hogy ha valaki szerĂ©ny körĂĽlmĂ©nyek között Ă©l Ă©s igĂ©nybe veszi a szociális temetĂ©s intĂ©zmĂ©nyĂ©t, bármit is önköltsĂ©gbĹ‘l fedezzen – vagy elfogadja az állam által felajánlott szolgáltatásokat, vagy maga oldja meg. Ha pedig megkĂ©r valakit a fent emlĂtett tevĂ©kenysĂ©gek elvĂ©gzĂ©sĂ©re, mindkĂ©t fĂ©lnek nyilatkoznia kell arrĂłl, hogy nem adott Ă©s fogadott el Ă©rte fizetsĂ©get, tudtuk meg SomodytĂłl. Az már egy másik kĂ©rdĂ©s, vajon hogyan ellenĹ‘rzi az állam azt, hogy ki vĂ©gzi el egy halott mosdatását vagy egy sĂr kiásását.
„Az egyetlen magyarázat, hogy a jogszabály egy rossz konstrukciĂł, rossz helyen van benne a szűrĹ‘, Ă©s sĂ©rtĹ‘ tevĂ©kenysĂ©gre kötelez, mely a törvĂ©ny cĂ©ljátĂłl idegen elemnek számĂt” – mondta Somody, majd hozzátette: „Akkor tudja bárki megtámadni ezt a szabályozást az AlkotmánybĂrĂłság elĹ‘tt, ha közvetlenĂĽl Ĺ‘t magát sĂ©rti. Tekintettel azonban arra az egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetre, melybe egy hozzátartozĂł elvesztĂ©sekor kerĂĽl az ember, kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy jogaik Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©vel legyenek elfoglalva.”
Â
EzĂ©rt döntött hát Ăşgy az Eötvös Károly IntĂ©zet, hogy nem vár arra, hogy egy állampolgár jogai ilyen mĂ©rtĂ©kben sĂ©rĂĽljenek, hanem ezt megelĹ‘zendĹ‘, Ĺ‘k maguk fordultak az alapjogi biztoshoz, akitĹ‘l reálisan elvárhatĂł, hogy az AlkotmánybĂrĂłság elĂ© terjessze az ĂĽgyet. „Nem döntĂ©st várunk tĹ‘le, hanem azt, hogy tegye meg azt, amit ma Magyarországon rajta kĂvĂĽl jĂłformán senki más nem tehet meg” – mondta Somody. „A szeptember vĂ©gĂ©n beiktatott ombudsman azt mondta, szűkebb körben kĂván Ă©lni lehetĹ‘sĂ©gĂ©vel, de sĂ©rĂĽlt jogok esetĂ©n használni fogja a szavát. Azt hiszem, ez egy olyan eset, amikor igenis lĂ©pnie kell.”
Fülöp Zsófia
Forrás: Magyarnarancs.hu |