A lenyúlás öt nagy hulláma |
2013-10-06 14:38:14 |
Nagy Huszein Tibor Gyurcsány Ferenc pártjában vállal újra politikai szerepet
|
A jövőben a Demokratikus Koalíciót erősíti – nyilatkozata szerint azért, mert Gyurcsány Ferenc képviseli a legkövetkezetesebben, hogy mindenképpen le kell váltani az Orbán-kormányt. Szerepvállalása kapcsán a politikai helyzetről kérdeztük. – Amikor utoljára találkoztunk, már fóliás gazdálkodóként azt mondta: nagyon nem hiányzik önnek a politika. Mégis hiányzik? – Mi az, ami ön szerint a leginkább jelzi, hogy a mostani kormány letért erről az útról? – Rengeteg ilyen dolog van, a magánnyugdíjak ellopásától kezdve a fékek és ellensúlyok kikapcsolásán, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács jogainak durva szűkítésén, a fontos közhivatalok pártkatonákkal való feltöltésén át a választási rendszer „testre szabásáig”, az unortodoxnak nevezett, de egyszerűen csak ostoba és káros gazdaságpolitikáig, és a korrupcióig. – A korrupció kezdettől jelen volt az új rendszerben is. – Úgy szoktam fogalmazni, hogy Magyarország az utóbbi 30 évben 5 nagy lenyúlási hullámot ért meg. Az első a Németh-kormány idején lezajlott, úgynevezett spontán privatizáció. A második az Antall-kormány időszakában végrehajtott privatizáció, amely nem járt a magángazdaságtól várt előnyök bekövetkezésével – mert jórészt nem valódi privatizáció, hanem lenyúlás volt. Amikor az állami vagyon elfogyott, akkor következett a folyó költségvetés lenyúlása, ezt követte az európai uniós pénzek eltulajdonítása – ez a két utolsó jelenleg is zajlik, egymással párhuzamosan. – Mi az ötödik? – Ez a visszaállamosítás, amelynek előkészítése a rezsicsökkentés révén már zajlik. A rezsicsökkentés látható célja, hogy a közszolgáltatásból kiűzzék a külföldi tulajdonosokat – de ezt hosszú időre elhúzzák, közben lerobbannak ezek a rendszerek, mert a mostani tulajdonos már nyilván nem költ rájuk semmit. Nemcsak akkor lehet nagy összegű korrupciós pénzekhez jutni, amikor eladnak valamit, hanem akkor is, amikor az állam visszavásárol. Amit eddig visszavettek, az szakemberek szerint jóval a tényleges ár fölött történt – akik erről döntöttek, azok vagy tájékozatlanok és ostobák – akkor azért kell menniük –, vagy korruptak, akkor pedig azért. A miniszterelnök saját falujában a barátja, az ottani polgármester csak azért hozott létre egy céget, hogy az adófizetők pénzén a drága és fölösleges stadiont megépítse – mert bizony az ilyen dolgok támogatására az adóból visszatartható pénz is közpénz ám. Ennek véget kell vetni – fel kell nyitni az emberek szemét, hogy ez nem fér össze a „jó király” képével, amit Orbán Viktor magáról el akar hitetni. – Ehhez az is kell, hogy ön szerepet vállaljon a Demokratikus Koalícióban? – Nem gondolom magamat messiásnak, de most egyszerű választásnál jóval többről van szó. Meg kell állítani azt a folyamatot, amely, ha újabb 4 évig folytatódik, katasztrófába viszi az országot. Ez ellen mindannyiunknak fel kellene lépni – és én sem várhatom el, hogy helyettem valaki más cselekedjék. – Miért éppen a DK-ban, Gyurcsány Ferenc oldalán?– Mert ő 2008 előtt, ha bátortalan és kis lépésekkel is, de megpróbált valamilyen reformokat beindítani. A Fidesz által kikényszerített népszavazáson a hatalom visszaszerzése érdekében elkezdték visszacsempészni a társadalomba azt a kádári szemléletet, amely miatt az egész rendszerváltozásra szükség volt. Azt a hazugságot adják be az embereknek, hogy az állam majd biztosít mindent: ad lakást, ad olcsó hitelt, olcsó gázt, a jó vezér jólétet ad az ő népének. Ez nem volt nehéz, mert erősen élt az emléke az emberekben. A rendszerváltozásnak azt kellett volna, hogy tudatosítsa mindenkiben: nincs ingyen ebéd! – Ez úgy hangzik, mintha Bokros Lajos mondaná. – Kevesen tudják, hogy én 2010-ben, a választások előtt is mozgolódtam kicsit a politikában. Akkor Bokros Lajosra tettem, akit régről, az egyetemről ismerek. Ő az a szakember, aki okosan, tisztességesen, célszerűen meg tudja mondani, hogy mit kell csinálni. Ezt nehéz a népnek elmagyarázni, nem is jutottak be a parlamentbe. Most úgy gondolom, itt már másféle, erőteljesebb megmozdulásra van szükség – ezért fogadtam el Gyurcsány Ferenc hívását. Az a jó ellenfél, aki nem markáns– Gyurcsányt sokan politikai halottnak tartják, aki több szavazatot visz, mint amennyit hoz. – Ezt próbálják megetetni a társadalommal, és ebben a Fideszen kívül szerepet vállalnak az ellenzéki pártok is. Mondhatnám: azért választottam Gyurcsányt, mert őt támadja a legjobban a Fidesz. Hányszor bántották az utóbbi fél évben Mesterházy Attilát? Azért nem bántják, mert nekik ő a jó ellenfél: a nem markáns ellenfél. Gyurcsány ellen éveken át a személyére szabott, a megsemmisítésig menő karaktergyilkosságot folytattak, mégis túlélte. Igaza volt a határon túli magyarok állampolgársága ügyében is: a Fidesznek csak a megszerezhető, csalásra is használható választójog számított. Igaza van abban is, hogy csak az választhasson Magyarországon, aki ennek a következményeit a saját sorsán viseli. Azért is támogatom Gyurcsányt, mert ő képviseli a legkövetkezetesebben, hogy mindenképpen le kell váltani az Orbán-kormányt. – Gyurcsány tudott kampányolni, de nem tudott kormányozni.– Ebben ne legyen annyira biztos! Súlyos hibákat követett el – többek között főleg azt, hogy nem használta eléggé a hatalmát, és hagyta, hogy a mögötte lévő párt rossz irányba fordítsa a szekeret. Az MSZP nem támogatta, hanem visszahúzta őt a reformpolitikában. Nem bocsátották meg neki, hogy Medgyessy után a vidéki küldöttek az apparátcsikokkal szemben őt tették a miniszterelnöki székbe. Az a szocialista párt, amely a megújulást úgy érti, hogy még mindig nem vonja vissza a politikából Puch Lászlót, Szekeres Imrét, Baja Ferencet, pedig ők voltak azok, akik a reformokat visszafogták, és talán a korrupcióban is lehetett szerepük. A megújulás azt jelentené, hogy ezeket nyilvánosan kivetik maguk közül. – Nem lehet, hogy az említett urak azért kerültek ilyen megvilágításba, mert nem értettek egyet a koalíciós partner által forszírozott neoliberális politikával? Nemcsak ők, de az MSZP népi, nemzeti, baloldali szárnya Jánosi Ferenctől, Géczi Józsefen át Szili Katalinig különböző módon, de fokozatosan háttérbe szorult. – Szili Katalin talán azért szorult háttérbe, mert a saját kezdeményezései butaságnak bizonyultak. Géczit, Jánosit tisztelem, de őket nem Gyurcsány szorította háttérbe. – Lehet, hogy Mesterházy Attilával is az a baj, hogy egy baloldali párt élén megpróbál baloldali politikát folytatni? – Nem igaz, amit ön sugall, hogy a neoliberális politika megbukott. Nem is volt igazi neoliberális gazdaságpolitika Magyarországon. Én nem hiszek abban, hogy baloldali programmal kellene megtámadni ezt a kormányt, mert jórészt épp a baloldali kormányzás eszközeit használja sajátjaként, csak jobboldalinak, vagy nemzetinek állítja be. Magyarországon semmi sem az, aminek hívják. Semmi értelme azt mondani, hogy az ellenzék is azt akarja csinálni, amit a Fidesz, csak egy kicsit másként. Ha a Fidesz 20 százalékkal csökkenti a rezsit, amiről tudjuk, hogy káros, hosszú távon a vesztébe viszi az országot, akkor nem mondjuk azt, hogy mi 25 százalékkal akarjuk csökkenteni. Nem azzal kell próbálkozni, hogy a Fidesz-választókat leválasszuk a Fideszről, hanem azokat kell megnyerni, akik nem tudják, kire szavazzanak, sőt, még azt sem, hogy elmennek-e egyáltalán szavazni. Hiányzik a program és a miniszterelnök-jelölt– Ehhez azonban mégiscsak kellene legalább két dolog: világos, közérthető program, és egyértelmű vezető személy – vagyis közös miniszterelnök-jelölt. – A választási győzelemig nem az a lényeg, hogy az ellenzéken belül melyik irányt választom, hanem az, hogy Orbán rendszere helyett bármi más jobb lenne. Én nem látom, hogy például Bajnai Gordon, Fodor Gábor vagy Schmuck Andor képviselne valami nagyon különböző és eredeti programot – azon kívül, hogy Orbánt meg kell buktatni. Ha pedig ez a közös nevező, akkor minden szavazatra szükség van. – De a program kérdése mindenképpen felmerül – ha hamarabb nem, hát akkor, ha győz az ellenzék. Szlovákiában győzött egy Fico-ellenes koalíció, amelyet aztán az érdekek és értékek különbözősége, továbbá az alkalmatlan miniszterelnök rövid időn belül felbomlasztott. Gondoltak erre? – Természetesen. Ott az a borzasztó nagy kérdés, hogy mit csináljunk az alkotmánnyal, a kétharmados törvényekkel, a 9 évre bebetonozott hivatalokkal és a pártkatona hivatalnokokkal. – Vadai Ágnes úgy nyilatkozott az ATV-ben: a DK egyszerűen illegitimnek tekinti az alaptörvényt. – Ő is tudja, hogy Európában nem egészen helyénvaló ilyen eszközökkel jogrendet változtatni. De előfordulhat, hogy bizonyos ügyekben nem marad más lehetőség – azért kellene nagy többséggel nyerni, hogy erre ne legyen szükség. Készülnek szakmai tervek a jogrend jogilag is helytálló megváltoztatására, amelyek még nem nyilvánosak – de az egész csak a választási eredmény ismeretében válhat aktuálissá. – Ha előbb nem, akkor ellenzéki győzelem esetén mindenképpen választ kell adni a kérdésre: ki legyen a miniszterelnök? – Úgy gondolom, ez eldől legkésőbb a választási kampány finisére. Most olyan a helyzet, hogy az ellenzék erői külön gyülekeznek, igyekeznek olyan rétegeket megszólítani, amelyeket a szövetségesük nem tudna, próbálnak külön-külön is megerősödni, hogy aztán a döntő ütközet előtt összeadják minden eszközüket. Akkorra döntésre kell jutni a miniszterelnök-jelölt személyéről is. – Elképzelhetőnek tartja, hogy egy hatékony kampánnyal a Demokratikus Koalíció eléggé megerősödik ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc is számításba jöhessen? – Gyurcsány Ferenc világosan megmondta, hogy esze ágában sincs most miniszterelnöknek lenni. – Őt ismerve talán nem gondolta egészen komolyan. – Milyen alapon tételezi fel, hogy mond valamit, és nem gondolja komolyan? Ennél sokkal nagyobb a tét. De hogy ne kerüljem meg a személyre vonatkozó kérdést: nem tudom, ki lehet Orbán kihívója. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy Mesterházy Attila lesz, de arról sem, hogy nem ő lesz. Tavaly október 23-án, amikor Bajnai Gordon újra megjelent a politika porondján, késznek látszott a válasz erre a kérdésre. Ha Bajnai megmarad abban a pozícióban, hogy fölötte áll a politikai pártoknak, az ő személye szimbolizálja a demokratikus ellenzék összefogását, annak lett volna realitása. Csakhogy Bajnai már néhány nap múlva felrúgta a hallgatólagos megállapodást, amikor kegyetlenül beletaposott Gyurcsány Ferencbe. Ez nemcsak taktikus lépés nem volt, hanem tisztességes sem volt, hiszen mégiscsak Gyurcsány kormányában volt miniszter, sőt, az ő ajánlására lett miniszterelnök is. Bajnai Németh Miklósra hasonlít– Bajnai kormányzásáról az ellenzéknek nagyon jó emlékei vannak. – Bajnai helyzete sokban hasonlít Németh Miklóséra, aki az egyik legszürkébb pártközpontosból lett miniszterelnök, de sikerült önálló hatalmi centrumot képeznie, mert az MSZMP már nem állt mögötte, nem tudta őt a pártpolitikával alapvetően befolyásolni. Így tudott közgazdász szakemberként szakértő minisztereket választani a kormányába, és ezért voltak képesek rövid idő alatt is komoly kormányzati teljesítményre. Bajnai Gordon is olyan helyzetben lett miniszterelnök, amikor a szocialista párt számára már elveszett a hatalom. Egy válságidőszakban úgy tudott kormányozni, hogy két dologgal nem kellett számolnia: mit szól hozzá a mögötte álló párt, és hosszú távon milyen következményekkel jár a népszerűségére, amit csinál. Ezért tudott „jó miniszterelnök” lenni. Erre az alapra föl lehetett volna őt építeni, mint közös miniszterelnök-jelöltet, úgy, hogy – Mesterházy Attilát is beleértve – mindenki beáll mögé. – De ezt rá akarta kényszeríteni Mesterházyra és a szocialistákra – anélkül, hogy meg lett volna hozzá a kellő ereje. – Lehet, hogy Bajnai további sorsa is Németh Miklóséhoz hasonlóan alakul: amikor Németh vissza akart térni, akkor a pártja már nem kért belőle. De én most azt sem zárom ki, hogy Bajnai mögé sorakozik föl az ellenzéki összefogás. Magam azonban a történtek után azt tartanám a legjobbnak, ha lenne egy semleges, de karizmatikus személy, aki mögé felsorakozhatnának az ellenzéki erők. – Tud ilyet? – Jelenleg nem. Akik lennének, azok szakmailag jók, de az egyik nem elég ismert, és nem túl karizmatikus ember, a másik meg túlságosan is az. Ettől függetlenül a helyzet is előtérbe állíthat alkalmas személyt – mint a spanyol demokrácia születésekor János Károly királyt. – 2002-ben kicsit Medgyessy Péter is ilyen volt – akit aztán félreállítottak, amikor kiderült, hogy tényleg meghatározó vezetőként akar viselkedni, ráadásul komolyan veszi, amit a kampányban ígért. Ha én ilyen semleges figura lennék, azért elgondolkoznék, hogy meddig lesz rám szükség. – Nagyfokú felelősségérzetre lesz szükség mindenki részéről. Bele ne szeressen az ellenzék a Fidesz rendszerébe!– Hogyan lehetne például megelőzni, hogy ennyi szövetséges összekülönbözzék a politikai zsákmányon? Hogy egy hadseregnyi fideszes pártkatonát kibillentenek a székéből, akkor ki üljön azok helyére? – Mondok még rosszabbat: bele ne szeressen a majdan győztes ellenzék a Fidesz által kiépített antidemokratikus kormányzási rendszerbe! Kiderülhet, hogy nem is olyan rossz ám így kormányozni: nem kell figyelni az ilyen-olyan szabályokra, olyan a rendszer, hogy kívülről nemigen lehet belepofázni. Egy kicsit féltem a mi oldalunkat, hogy – látva a jogi nehézségeket – felmerül majd bennük, hogy nem mi csináltuk ezt a rendszert, de hát ez van, sajnos, nem tudunk rajta változtatni. – Ön milyen szerepet képzel el magának a politikában? – Nem tőlem függ. Azon a poszton dolgozom majd, ahol a leginkább szükség van rám. Semmilyen feladatot nem zárok ki, de leginkább szakértő szeretnék maradni. Nagy Huszein Tibor Forrás: Nol.hu |
Visszatér a politikába Nagy Huszein Tibor, aki a rendszerváltozás idején az Agrárszövetség főtitkáraként vált országosan ismertté. Később – nem kis részben szakértelemre és valóságismeretre alapozott szókimondása miatt – kikerült nemcsak a politikából, hanem különféle gazdasági vezetői állásokból is. 2009 óta a Szegedhez közeli Balástyán él, és fóliás kertészként dolgozik.