Mit mondott 2012 októberében Bajnai? Amikor ernyőszervezet létrehozását javasolta, az egyik alapvetése az volt, hogy a pártok és szervezetek önálló identitásuk feladása nélkül csatlakozhatnak hozzá: a közös nevező az, hogy demokráciát akarnak, annak érdekében szövetkeznek. Ez a célkitűzés deformálódott mára odáig, hogy jut hely nekik az MSZP listáján, ha jut.
A következő deformációt az jelenti, hogy ha jut, milyen feltételekkel.
GyurcsányĂ©knak az MSZP-hez intĂ©zett javaslatábĂłl kiderĂĽlt, hogy Ĺ‘ Ă©s a pártja választási koalĂciĂłban gondolkozik, ezĂ©rt, logikusan, nem kĂvánja, hogy az MSZP Ă©s az EgyĂĽtt–PM felnyissa a megállapodását. Ez annak a szemlĂ©letnek a jegyĂ©ben törtĂ©nik, hogy a legszĂ©lesebb összefogás nemcsak azok között jön lĂ©tre, akik kormányozni is akarnak egyĂĽtt. (KözbevetĹ‘leg: a dolog pikantĂ©riája egyrĂ©szt az, hogy a megállapodást vĂ©gigolvasva, nemigen van benne olyan kitĂ©tel, amely a rezsimváltás szempontjábĂłl lĂ©nyegesen eltĂ©rne a DK által kĂ©pviselt nĂ©zetektĹ‘l, legfeljebb a DK álláspontja kĂ©t dologban radikálisabb: szerintĂĽk Ăşj alkotmányra van szĂĽksĂ©g Ă©s a határon tĂşliak szavazati jogárĂłl mást gondolnak. De ez nem akadály, mert nem visszatart a cĂ©loktĂłl, nem megy szembe velĂĽk. MásrĂ©szt a DK ezzel a megoldással is Ă©ppen az eddigi elvárások szerint cselekszik: mĂ©g a látszatát is kerĂĽlni igyekezett annak, hogy önmagát a kormányzásra kĂ©szĂĽlĹ‘k közĂ© akarná tolni, pedig korábban ezzel jĂłcskán megvádolták. Most, ismĂ©t, mint a DK-választĂłk lenyĂşlása Ă©rdekĂ©ben, Ă©ppen az Ĺ‘ elkötelezettsĂ©gĂĽkkel visszaĂ©lve Ă©s arra apellálva számĂtgatnak. A rivális ellenzĂ©ki pártok ez esetben is a pozitĂv gesztust fordĂtják a visszájára, használják visszafordĂtott fegyverkĂ©nt: már nem elĂ©g, hogy a DK nem akar kormányozni, azokat a nĂ©zeteit is tagadja meg, amelyek eltĂ©rnek az MSZP nĂ©zeteitĹ‘l, akár közĂĽk van a rezsimváltáshoz, akár nincs.)
A DK nyilván azĂ©rt javasolt közös listát, mert az egyĂĽttműködĂ©snek ez a formája kifejezi, hogy van, amiben egyetĂ©rt a kĂ©t párt (rezsimváltás), Ă©s van, amiben nem. Vagyis nem jár identitás feladással a közös kĂĽzdelem, nem jár mindannak a feladásával, amiben a DK kĂĽlönbözik az MSZP-tĹ‘l, továbbá, gyĹ‘zelem esetĂ©n, az önállĂł frakciĂłalakĂtást minden kĂ©sĹ‘bbi alku nĂ©lkĂĽl biztosĂtja.
Ehhez kĂ©pest Mesterházy, miközben látszĂłlag szavakon lovagol, azĂ©rt hangsĂşlyozza a választási koalĂciĂł helyett a politikai szövetsĂ©g meghatározást, mert ebbe ágyazza a megállapodás ellehetetlenĂtĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges ĂĽrĂĽgyet: „aki szövetsĂ©get köt velĂĽk, az attĂłl kezdve nem kĂ©pviseli önállĂłan saját politikáját a kampány során, hanem szövetsĂ©geseivel egyetĂ©rtĂ©sben jelenĂti meg a közös álláspontot.”
Vajon miĂ©rt is nem elegendĹ‘ azokban a kĂ©rdĂ©sekben közös álláspont, amelyek egy választási koalĂciĂł alapját jelentik? Mire gondol Mesterházy, vajon miben kĂ©pvisel a rezsimváltás tekintetĂ©ben mást a DK, mint akár az MSZP, akár az EgyĂĽtt–PM? Látjuk amĂşgy, a gyakorlatban, a maximalista kĂvánalom teljesĂtĂ©sĂ©t az EgyĂĽtt–PM-mel szemben is? Teljesen ugyanazt mondja pĂ©ldául Mesterházy a rezsicsökkentĂ©s ĂĽgyĂ©ben, mint Bajnai? Nem. Pedig Ĺ‘k kormányozni is egyĂĽtt akarnak majd. Akkor mirĹ‘l van szĂł?
PorhintĂ©srĹ‘l van szĂł. Ezzel a kĂvánalommal ugyanis megoldhatĂł, hogy a DK vagy ne lĂ©pjen szövetsĂ©gre az MSZP-vel, mivel az MSZP az identitásának teljes feladását várja el cserĂ©be, vagy ha szövetsĂ©gre lĂ©p, akkor egyszer Ă©s mindenkorra önkĂ©nt mondjon le arrĂłl, amire három Ă©vvel ezelĹ‘tt lĂ©trejött, s amit egy következĹ‘ parlamentben is megjelenĂteni szeretne.
Mesterházy kérdéseket tesz fel arról is,hogy egy másik demokratikus párt, amellyel választási „szövetségre” készül, személy szerint kiket jelölne az MSZP-listájára az együttműködés fejében. Úgy gondolja, joga van ahhoz, hogy sikeres egyezség esetére egy másik, demokratikus fórumokkal rendelkező párt demokratikus fórumai helyett meghatározza, kiket delegálhatnak.
Mondhatnánk erre, hogy joga van hozzá, hiszen a saját listájára vennĂ© fel az Ă©rintetteket, de nem mondhatjuk, mert ezt a helyzetet maga az MSZP teremtette az EgyĂĽtt–PM-mel közösen, amikor kizárĂłlag ketten állapodtak meg, mindenki mást kiszorĂtottak, mindenki másnak csak ultimátumot kĂnáltak.
Vagyis ez a „tárgyalási procedĂşra” a kĂ©t nagy ellenzĂ©ki pártnál puszta szĂnjátĂ©k, amikor a DK-rĂłl van szĂł. Elbábozzák a nyilvánosságnak, hogy valĂłdi vita zajlik a feltĂ©telekrĹ‘l, miközben a valĂłdi cĂ©l a kiszorĂtás, illetve az, hogy a nyilvánosság elĹ‘tt ezt a kiszorĂtott fĂ©l egyĂĽttműködĂ©sre kĂ©ptelensĂ©gekĂ©nt, áruláskĂ©nt adják el.
Ebben a helyzetben a DK-nak nincs más választása, mint ragaszkodni az identitásához. Aminek az az alapja, hogy az Orbán-rezsim csak Ĺ‘szinte Ă©s valĂłdi demokratikus egyĂĽttműködĂ©ssel válthatĂł le. Ehhez szĂĽksĂ©ges az a látásmĂłd is, amelyet a DK kĂ©pvisel, Ă©s azok a szavazĂłk is, akik a DK mögött állnak. És nem adhatják fel azt az elvet, hogy demokratikus pártokban a demokratikusan választott fĂłrumok dolga eldönteni, kik a vezetĹ‘ik Ă©s kiket delegálnak bárhová, akár a parlamentbe is. DerĂĽljön csak ki a következĹ‘ pár hĂłnapban, hogy valĂłban annyit Ă©r-e a hazai választĂłközönsĂ©gnek az a szemlĂ©let Ă©s az az ország- Ă©s jövĹ‘kĂ©p, amelyet a DK kĂ©pvisel, mint amennyit a jelenlegi mĂ©rĂ©sek mutatnak; hogy igazuk van-e az ellenzĂ©ki tĂ©rfĂ©l nagyobb pártjainak, amikor mĂ©g ezt is a tizedĂ©re degradálják, amikor szövetsĂ©get ajánlanak. Avagy derĂĽljön ki az ellenkezĹ‘je: ha nincs Ăgy, akkor a választĂłknak ezt alkalmuk lesz kifejezĂ©sre juttatni mĂ©g a következĹ‘ hĂłnapokban.
Megegyezni bármikor meg lehet, egészen az utolsó napig. Ennek biztosan nem a DK lesz az akadálya.
Lánczos Vera
Forrás: Galamus.hu |