Aki nem tud arabusul..., avagy nem a ruha teszi...

2013-08-30 16:56:55

Soha nem gondoltam, hogy e két szólást egymással összefüggésben le lehet írni, s a mai napig így lenne, ha nem olvasom a veszprémi 7 nap ezévi 33. számát.

Ennek második oldalán idézik Czaun János „városrészi önkormányzati vezető” képviselő Kádárta népéhez intézett augusztus 18.-i szózatát, amelynek keretében egy történetet mesélt el, honnan szemlélte Sarolta asszony annak idején István és Koppány seregeinek összecsapását. Miután ez a „végigtekintés” a veszprémi várból történt így ebből két „üzenetértékű” következtetést is levont.

Egyrészt, hogy már a csata idején is vár állott a várhegyen, másrészt, hogy Veszprém már a Gizellát megelőző korban is a királynék városa volt. Annak – az egyébként helytálló – megállapításnak, hogy ekkor már „állt a vár” nincs semmiféle üzenetértéke, pusztán történelmi tény, mindenféle „üzenetérték” nélkül. A másik – a maga nemében teljesen „újszerű”, felfedezés értékű - megállapítás azért hibás, mert ugyancsak történelmi tény, hogy István előtt nem volt királyunk, fejedelmek, azt megelőzően „echte” pogány törzsi vezérek álltak a honfoglaló magyarok élén, így hitveseik - ha voltak - nem lehettek királynék. Ebből következően Veszprém sem lehetett Gizella előtt a királynék városa.

Ehhez a státuszhoz ráadásul még a kereszténység is „szükségeltetett”, ugyanis a királyné és a mindenkori veszprémi püspök egyházjogilag tételesen szabályozott kapcsolata tette ezt azzá, ami.(Ha a képviselő úrat elvonatkozásban érdeklik a részletek úgy számos szakirodalom áll rendelkezésére). Aki augusztus 20 táján beszéd elmondására vállalkozik az vagy olvasson előtte sokat, vagy olvasson utána alaposan, vagy vegye elő valakinek már korában kipróbált szövegét. Újításba csak az kezdjen, aki tud is arabusul.

A másik „gyöngyszem” mindjárt felette található, mely szösszenetet Mátyus Tamás jegyzi, aki a lap impúrumából kitűnően a szerkesztőbizottságnak is tagja. Szegény belebonyolódik egy műelemzéssel vegyes „színikritikába” az Alföldi Róbert rendezte István a király szegedi szabadtéri bemutatója kapcsán. Ennek során kifejti, hogy sok mindent hajlandó Alföldinek megbocsátani, de az „kiveri nála a biztosítékot” hogy a „korhű jelmezekből kivetkőztette a szereplőket” s így olyanná tette, mintha a „szalamiszi csatát tankokkal vívnák. Túl azon, hogy az „arab nyelv ismerete” nála is hiányzik, ebben óriásit téved, hiszen a darab üzenete – mert ennek tényleg van üzenetértéke - független a jelmezektől, s pont ez teszi előadhatóvá, élvezhetővé ma is, s volt aktualitása a Kádár érában is. Nem a kacagány vagy az aranysújtásos palást adja a mű lényegét, hanem amit énekelnek. Szerencsére a szerzőpáros Szőrényi-Bródy is mondott véleményt az „ügyben”, s én az ő nyilatkozatuk autentikusabbnak tekintem.

De hát Veszprém lakossága ezt a lapot olvassa, ráadásul sokan csak ezt, hiszen ez „ingyenes”, legalább is annak látszik. Azért látszólagos ez az „ingyenesség”, mert csak, mint olvasónak az. Mint veszprémi polgárnak nagyon is sokba kerül, ugyanis önkormányzatunk 23 millió forintot költ rá évente, s ennyiért kapjuk ezt a gagyit. (Mennyi minden értelmes célra elkölthető lenne ez a pénz.)

Jut eszembe, a szerkesztő által felidézett nem szárazföld, hanem tengerszoros, ahol a csatát a görög és a perzsa hajóhad vívta. Ott bizony a tankok elsüllyedtek volna...,

Dr. Bősze Ferenc

Vissza...