Ha a fĂ©lĂ©ves adatok alapján prĂłbálunk becsĂĽlni, akkor azt kapjuk: az idĂ©n jĂł, ha 6400 lakás Ă©pĂĽl majd fel – igaz, a második fĂ©l Ă©v mindig jobb,Ă©s a számokon egy-egy nagyobb Ă©pĂtkezĂ©s elkĂ©szĂĽlĂ©se is sokat dobhat.
Az idei számok alapján a 4,3 milliĂłs lakásállomány megĂşjulási ĂĽteme 670 Ă©vre nĹ‘ – kommentálta az adatot a Társaság a LakásĂ©pĂtĂ©sĂ©rt EgyesĂĽlet. A százĂ©ves megĂşjulási ĂĽtemhez Ă©vi 43 ezer Ăşj lakást kellene Ă©pĂteni.
A beruházĂłk Ăşgy látják: annyira lementek az árak, hogy ma sokszor önköltsĂ©gi áron is nehĂ©z eladni egy Ăşj lakást, ugyanis a használt ingatlanok piacán olcsĂłbban lehet hozzájutni, mint amennyibe annak a felĂ©pĂtĂ©se ma kerĂĽlne. Ilyen körĂĽlmĂ©nyek között pedig kevesen vágnak bele eladásra Ă©pĂteni lakásokat. A magánberuházĂłk pedig inkább vesznek használtat olcsĂłn, mert mĂ©g a felĂşjĂtással is jobban járnak, mint ha ugyanazt felĂ©pĂtenĂ©k.
A szakma mĂ©g pár hĂłnapja azt hitte, tavaly elĂ©rtĂĽk a mĂ©lypontot, Ă©s tovább már nem zuhanhat a lakásĂ©pĂtĂ©sek száma. Az általános vĂ©lemĂ©ny szerint 40 ezer Ăşj lakás Ă©pĂtĂ©sĂ©re volna szĂĽksĂ©g ahhoz, hogy a lakásvagyon Ă©rtĂ©ke szinten maradjon Magyarországon – ez is azt jelenti, hogy Ă©vente a lakóépĂĽletek egy százalĂ©ka cserĂ©lĹ‘dik ki, vagyis százĂ©vente Ăşjul meg a lakásvagyon. TĂzezer lakásnál kevesebb mĂ©g a második világháborĂş alatt sem Ă©pĂĽlt Magyarországon, sĹ‘t: amiĂłta statisztika kĂ©szĂĽl – vagyis 1921 Ăłta –, nem volt erre pĂ©lda.
A rendszerváltás Ăłta a rekordot 2004-ben Ă©rte el a lakásĂ©pĂtĂ©sek száma – akkor majdnem 44 ezer Ăşj lakást adtak át. A kiemelten támogatott forintalapĂş lakáshitelezĂ©s megszűnĂ©sĂ©vel azonban fokozatosan visszaesett az Ăşj otthonok száma, 2008-ban már csak 36, 2009-ben 31 ezer lakást vettek birtokba Magyarországon. A válság nyomán kĂ©t esztendĹ‘n át tartott a drasztikus visszaesĂ©s, ám 2011 Ăłta is folyamatosan csökken a lakásĂ©pĂtkezĂ©si kedv, Ă©s nem látszik a trendfordulĂł. Ráadásul a fĂ©lĂ©ves statisztikát alaposan javĂtja nĂ©hány most befejezett nagy budapesti lakásberuházás. A fĹ‘városban az elsĹ‘ fĂ©l Ă©vben 882 lakást adtak át, Ăgy Budapesten 13 százalĂ©kkal nĹ‘tt az átadott lakások száma – ám a KSH szerint a kĂ©t-három nagyobb projekt ebbĹ‘l 500 darabot kĂ©pviselt. JellemzĹ‘, hogy a fĹ‘városban már csupán 567 lakás Ă©pĂtĂ©sĂ©re kĂ©rtek engedĂ©lyt összesen, ami 43 százalĂ©kkal kevesebb a tavalyinál. VidĂ©ken teljesen leálltak a házĂ©pĂtĂ©sek: a városokban Ă©s közsĂ©gekben a tavalyinak a felĂ©t sem Ă©rte el az átadott lakások száma, mĂg a megyei jogĂş városokban az átlagosnak megfelelĹ‘, vagyis „csak” 41 százalĂ©kos volt a visszaesĂ©s. JĂł hĂr viszont, hogy utĂłbbiak esetĂ©ben látszik nĂ©mi Ă©lĂ©nkĂĽlĂ©s: legalábbis a nagyvárosokban már növekszik az Ă©pĂtĂ©si engedĂ©lyek száma. A 4,2 százalĂ©kos bĹ‘vĂĽlĂ©s azonban azt jelenti: itt már alig van hova esni az alacsony szintrĹ‘l.
Másutt viszont folytatĂłdik a visszaesĂ©s, ami a jövĹ‘re nĂ©zve jelent rosszat: elkĂ©pzelhetĹ‘, hogy inkább a tĂzezer alatt áll be a lakásĂ©pĂtĂ©sek száma (korábban mĂ©g remĂ©nykedtek a szakemberek egy 10-12 ezres mennyisĂ©gben). A kĂĽlönbsĂ©gek persze nagyok. NĂłgrádban összesen 11 Ăşj lakás Ă©pĂĽlt, GyĹ‘r-Moson-Sopron megyĂ©ben viszont 276 – egy fĂ©l Ă©v alatt ez sem sok, de a huszönötszörös kĂĽlönbsĂ©g azĂ©rt megdöbbentĹ‘.
Mindennek az az oka, hogy nincs, aki Ă©pĂtkezzen. A vállalkozĂłk eltűntek – egyedĂĽl most javĂtja a kĂ©pet az átadott fĂ©lezer fĹ‘városi lakás. Az idĂ©n az elsĹ‘ fĂ©l Ă©vben Ăgy az átadott lakásoknak „csak” 56 százalĂ©kát Ă©pĂtettĂ©k magánszemĂ©lyek, mĂg 39 százalĂ©kukat vállalkozások. A maradĂ©k öt százalĂ©k, vagyis összesen 42 lakás önkormányzati finanszĂrozásĂş.
Ezek után nem tĂşl megdöbbentĹ‘ tĂ©ny, hogy csökkent az Ăşj lakások alapterĂĽlete is. MĂg korábban egyre nagyobbak voltak a lakások Budapesten, most már mennek össze: az átlagos alapterĂĽlet tavaly fĂ©l Ă©vkor 104 nĂ©gyzetmĂ©ter volt, az idĂ©n ez 99,6 nĂ©gyzetmĂ©terre esett vissza.
Ez önmagában még nem látszik jelentős különbségnek, de a piac átalakulását mutatja, hogy az alapterület csak a fővárosban csökkent. Itt a 99 négyzetméterről 76-ra esett az átlagos méret, másként szemlélve: a 60 négyzetméternél kisebb lakások aránya 50 százalék fölé nőtt.
Forrás: Nol.hu |