majd ehhez hozzĂĄtette mĂ©g azt is: âNem vagyok az ellen, hogy a közepes kĂ©pessĂ©gƱek is tanuljanak, de nekik nem egyetemen kellene tanulniuk, nekik egy mĂĄsfajta kĂ©pzĂ©sre van szĂŒksĂ©gĂŒk.â
Bevalljuk ĆszintĂ©n, most az egyszer nem hallgattuk Ă©lĆben az adĂĄst, ezeket a szavakat csak leĂrt formĂĄban lĂĄttuk elĆször, aztĂĄn mĂĄsodszor. Merthogy többször futottunk neki, elsĆre ugyanis nem hittĂŒk el, amit lĂĄtni vĂ©ltĂŒnk.
Most nem arrĂłl fogunk Ărni, összesen hĂĄny egyetemi helyre van szĂŒksĂ©g MagyarorszĂĄgon (megtettĂŒk mĂĄr több Ăzben, lĂĄsd keretes ĂrĂĄsunkat alant). Ami speciel igen fogas kĂ©rdĂ©s, komoly vita tĂĄrgya, amelyben lapunk hatĂĄrozott, de vitathatĂł ĂĄllĂĄspontja az, hogy tanuljanak sokan, nagyon sokan, minĂ©l többen, hogy azt ne mondjuk: hĂĄrom gyerek, nĂ©gy kerĂ©k, kĂ©t diploma.
Orbån Viktor szerint csak a legjobbak tanuljanak. A közepes képességƱekre nem költ pénzt.
EgyĂĄltalĂĄn, mi a bĂĄnat az a âkĂ©pessĂ©gâ? Az ugye vilĂĄgos: hogy ki milyen felvĂ©telit/Ă©rettsĂ©git Ăr, nem ĂĄll egyenes összefĂŒggĂ©sben a âkĂ©pessĂ©geivelâ, hiszen ki lehet fogni egy rossz napot, miközben a vizsga kĂŒlönben sem azt mĂ©ri, milyen pszicholĂłgus vagy tanĂĄr lesz az illetĆbĆl. Hogy egy pĂĄr ĂłrĂĄs felmĂ©rĆ alapjĂĄn vonjunk le valakirĆl Ă©vekre â vagy akĂĄr egy egĂ©sz Ă©letre â meghatĂĄrozĂł következtetĂ©st, a mĂ©lysĂ©gesen konzervatĂv magyar közoktatĂĄs jellemzĆ Ă©s kĂĄrtĂ©kony tikkje. OrbĂĄn ezt az elkĂ©pzelĂ©st viszi el az abszurditĂĄsig.
ElĆbb precĂzen szĂ©tvĂĄlogatnĂĄ a magyar lakossĂĄg egy csoportjĂĄt, majd a mƱvelet utĂĄn az egyik rĂ©szĂ©t szĂ©p dobozba csomagolnĂĄ, a mĂĄsikat pedig egy szakadt szatyorba gyömöszölnĂ©, mielĆtt a kukĂĄba vĂĄgja. JegyezzĂŒk meg ezt a nyilatkozatot: MagyarorszĂĄg miniszterelnöke több milliĂł szegĂ©nysĂ©gben Ă©lĆ ĂĄllampolgĂĄr felĂ© mutat olyan gĆgös Ă©rzĂ©ketlensĂ©get, mint a mĂșlt Ă©s a jelen legsötĂ©tebb diktĂĄtorai. Ăgy, ahogy a szĂve â Ă©s Habony ĂrpĂĄd â diktĂĄlja neki.
MiĂ©rt is beszĂ©lĂŒnk Ăgy? HĂĄt azĂ©rt, mert a felvĂ©teli pontszĂĄm â melyet OrbĂĄn szerint emelni kĂ©ne â csak egyetlen ĂĄllapotot mutat meg egy bizonyos idĆben, jellemzĆen 18-19 Ă©vesen. Ez a bizonyos pontszĂĄm pedig korĂĄntsem csak a âkĂ©pessĂ©gektĆlâ fĂŒgg, hanem â mĂĄsok mellett, de nem csekĂ©ly mĂ©rtĂ©kben â az anyagi hĂĄttĂ©rtĆl. Ehhez vegyĂŒk hozzĂĄ azt a tĂ©nyt, mely szerint fĂŒggetlenĂŒl attĂłl, hogy valaki el tud-e helyezkedni a tanult szakmĂĄjĂĄban vagy sem, sokkal jobbak lesznek a munkaerĆ-piaci lehetĆsĂ©gei diplomĂĄval, mint nĂ©lkĂŒle. Az a kormĂĄnyfĆ, aki errĆl nem tud, felkĂ©szĂŒletlen, Ă©s lövĂ©se sincs a korszerƱ felsĆoktatĂĄsrĂłl. Vagy tud Ă©s van, de azt gondolja: aki szegĂ©ny, legyen mĂ©g szegĂ©nyebb.
Vagy nem gondol semmi mĂĄsra, csak a szavazatokra, Ă©s ezĂ©rt, ha mikrofon közelĂ©be kerĂŒl, mĂĄst se csinĂĄl, csak a vĂĄlasztĂłk sĂ©rtett, önsajnĂĄlĂł rĂ©tegeinek kedveskedik. Ćk azok, akik szerint igazsĂĄgtalan, hogy ilyen sokan tanulnak âingyenâ, âaz Ć pĂ©nzĂŒkbĆlâ. Igen, sajnos sokan Ă©reznek haragot a szerencsĂ©sebbek (gazdagok, szĂ©pek, fiatalok) irĂĄnt, Ă©s sokan keserƱsĂ©gĂŒkben leginkĂĄbb azt szeretnĂ©k, hogy legyen mindenkinek szar.
Nekik OrbĂĄn Viktor tökĂ©letes miniszterelnökĂŒk.
Â
Emberellenes bƱn
Berlinger Edina közgazdĂĄsz kĂ©t Ă©ve Ărt cikket a Narancsba a felsĆoktatĂĄssal kapcsolatos tĂ©vkĂ©pzetekrĆl, köztĂŒk arrĂłl, hogy âa tömeges felsĆoktatĂĄs szĂŒksĂ©gkĂ©ppen a minĆsĂ©g hanyatlĂĄsĂĄval jĂĄrâ, vagy hogy âtĂșl sok a diplomĂĄsâ.  EbbĆl idĂ©zĂŒnk: âAki a gyerekeknek azt mondja, hogy nem Ă©rdemes tovĂĄbb tanulni Ă©s diplomĂĄt szerezni, az ember-, sĆt nemzetellenes bƱnt követ el. Empirikus tĂ©ny, hogy a diplomĂĄsok gazdagabbak, boldogabbak Ă©s tovĂĄbb Ă©lnek, mint a nem diplomĂĄsok; Ă©s az a csodĂĄlatos, hogy ez akkor is Ăgy marad, ha nĆ a diplomĂĄsok rĂ©szarĂĄnya.â
ForrĂĄs: Magyarnarancs |