Saját csapdájába eshet a Fidesz

2013-07-25 05:39:26

A Fidesz kommunikációjáról óhatatlanul a szakállas vicc jut az eszünkbe, amelyben a férj rajtakapja a feleségét a szeretőjével és rákiabál: „Megesküdtél arra, hogy soha nem csalsz meg!” Mire a feleség: „Most nekem hiszel drágám, vagy a szemednek?” A viccnek ezúttal az adja az aktualitását, hogy kedvenc szőke szóvivőnk nemes egyszerűséggel azt volt bátor kijelenteni, hogy Magyarországon mindenki tudja, az államadósság csökken, aki mást állít, az hazudik. Lehet, hogy mindenki tudja, mondhatnánk, csak sajnos maga az adósság nem, sem az azt kiszámító intézmények, mint például a gazdasági minisztérium, a KSH, továbbá az uniós Eurostat. A nyilvánvaló tények tagadása nem idegen a Fidesztől, sőt a tömegkommunikációjának az alapja, de ebben az esetben még a szokásosnál is messzebb mentek. Az adatok ugyanis egyértelműek és félreérthetetlenek: az idei első negyedév végére az Eurostat hivatalos jelentése szerint – amely a magyar adatszolgáltatáson alapul – az államadósságunk 23 340 milliárd forintra nőtt, ami a GDP 82,4 százaléka. Tavaly év végén az arány még 79,2 százalék volt, azóta folyamatosan emelkedik. Összehasonlításképpen: pont három éve, még a kormányváltás előtt a nominális összeg 19 450 milliárd volt, GDP-arányosan 82,2 százalék.

Hogy lehet itt csökkenésről beszélni? Különösen annak fényében, hogy közben az Orbán-kormány lenyúlta és fel is használta a magán-nyugdíjpénztári vagyont, ami önmagában a GDP mintegy 10 százaléka, azaz nélküle az adósság is ennyivel magasabb lehetne. Ehhez jön még az elmúlt három év hét (!) megszorító csomagja, amelyek együttesen további legalább 2 000 milliárd forintos korrekciót jelentettek. Feltehetnénk ugyanazt a demagóg kérdést, amelyet még ellenzékből a Fidesz szokott: vajon hová ment el ez a rengeteg pénz, ha közben még az adósságállomány is növekedett?

A szőke szóvivő a konkrét számokat nem tudta cáfolni, inkább az adósság alakulását bemutató grafikonokat minősítette félrevezetőnek. Érdekes színfoltja volt a magyarázkodásának, amikor a forint árfolyamának csökkenésére hivatkozott: még a válság mélypontján a Fidesz a szocialista kormányt vádolta azzal, hogy ő a felelős a forint gyengüléséért, és emiatt a magyar emberek vagyona is kevesebbet ér. Három éve 265 forintba került egy euró, és 180-ba egy svájci frank, ma 295, illetve 235 a kurzus. Hogy lehet az, hogy miközben Orbánék saját propagandájuk szerint sikert sikerre halmoznak, rendbe tették a gazdaságot, és jobban teljesítünk mindenki másnál, a Fidesz akkori állítása alapján ennyivel szegényebbek lettünk?

Arról nem is beszélve, hogy az árfolyamra való hivatkozás az adatok szerint sem stimmel: a tavalyi év végéhez képest még némileg erősödött is a forint, így a devizaadósságunk forintban kifejezett összege csökkent! Jelentősen emelkedett viszont a forintadósság, ma már az aránya eléri a 60 százalékot. A szóvivő állítása tehát a mindenkit hülyének néző demagógián túl tömör ostobaság volt. Az NGM nem esett ebbe a hibába, magyarázata szakmai érvekkel próbálkozott, de nagy öngólt rúgott velük. Egyrészt azzal érvelt, hogy az adósság alakulását hosszabb távon kell nézni, egy adat még nem minden. Ebben teljesen igaza van, a baj csak az, hogy a távlatosabb mutatók talán még kedvezőtlenebbek.

Az idei március végi 82,4 százalékos adósságaránnyal szemben egy évvel azelőtt 79,9 százalék volt a ráta, a romlás 2,5 százalék, azaz éves összehasonlításban is sokkal rosszabb a helyzet. Ennél aggasztóbb, hogy már rendelkezésre állnak a június végi előzetes adatok is, melyek szerint a központi költségvetés hiánya március vége óta mintegy 500 milliárd forinttal nőtt, azaz az adóssághelyzet nem javul, hanem romlik. Az NGM magyarázata szerint ennek az az oka, hogy az elmúlt hónapokban sok hitelt vettünk fel, egyrészt azért, hogy tartalékoljanak az esetlegesen romló nemzetközi helyzetre, másrészt előkészítendő az idő előtti IMF-hitel-törlesztést.

Úgy látszik, nem tűnt fel Vargáéknak, hogy ezzel beismerték: új hitelekkel váltják ki az IMF-kölcsönt. Mint tudjuk, a jövő év elejéig vissza akarják fizetni a Valutaalaptól kapott pénzt, és egyben bezárják a szervezet itteni irodáját is, azaz újabb győzelmet aratnak a szabadságharcban. Arról viszont nem beszélnek, hogy honnan szereznek ehhez forrást, és egyáltalán, mi az értelme az egésznek. Az IMF-hitelből még 2,9 milliárd euró törlesztése van hátra, de az eredeti ütemezés szerint ebből csupán 200 millió maradna jövő március utánra, azaz az előtörlesztésnek sok értelme és pozitív hozadéka nincs.

Ellenkezőleg: mint a mostani NGM-magyarázatból kiderült, piacon felvett pénzből törlesztik az IMF-hitelt, ami az adósságot nem csökkenti, csak többletköltséget jelent. Az IMF-hitel átlagkamata 2,5 százalék, ezzel szemben az idén felvett mintegy 4 milliárd eurónyi devizahitel átlagos kamata 4,5 százalék, azaz a különbség 2 százalék, ami ekkora összegnél forintban kifejezve éves szinten nagyjából 20 milliárd forint! Tényleg megéri ez nekünk? A forintalapú hitelfelvételnél hasonló különbözet mutatkozik az IMF-kölcsön javára, pénzügyi szempontból tehát érthetetlen, miért választja a drága pénzt az olcsóbb helyett a Fidesz-kormány, miközben keményebb megszorításokat vezet be, mint amit az IMF valaha is javasolt.

Az ok persze világos, szabadulni akarnak bármiféle kontrolltól, amely korlátozná a mozgásterüket. Hogy ez mennyibe kerül az országnak és milyen következményekkel jár, nem szempont a Fidesz-vezetés számára, még akkor sem, ha a számok nem őket igazolják. Az államadósság szintjét és trendjét, valamint a választási költekezési szándékokat látva rövidesen dönteniük kell, ha nem akarják a saját alkotmányukat megsérteni: újabb megszorításokat vezetnek be, vagy az állami vagyont felhasználva csökkentik az adósságot.

Vissza...