Az indoklás szerint "Orbán biztosĂtotta, hogy a dohányzás visszaszorĂtását szolgálĂł intĂ©zkedĂ©sek a kormány prioritásai között szerepeljenek".
MeggyĹ‘zĹ‘dĂ©sem, hogy az indoklásban megfogalmazottak országunk miniszterelnökĂ©t a legkevĂ©sbĂ© sem Ă©rdekeltĂ©k. MĂ©gis sokan hiszik el, hogy hazánk elsĹ‘ embere ilyen Ă©s ehhez hasonlĂł magasztos cĂ©lokĂ©rt kĂĽzd. Én inkább azokkal Ă©rtek egyet, akik szerint a nemzeti dohányboltok pályázati feltĂ©teleinek kialakĂtásáért, azok lebonyolĂtásáért, s a magyarországi dohányĂĽzlet gátlástalan lenyĂşlásáért Ĺ‘ Ă©s párttársai egy jĂł rĂ©sze inkább szabadságvesztĂ©st Ă©rdemelne. Nem fogom rĂ©szletezni, mások már megĂrták, milyen nyilvánvalĂł bizonyĂtĂ©kai vannak annak, hogy a kormányfĹ‘ irányĂtásával a törvĂ©nyessĂ©g látszatát megtartva mikĂ©nt szerzett meg Orbán Ă©s politikai szervezete, illetve annak kegyeltjei egy 500 milliárdos ĂĽzletet.
Ha Magyarországon mĂ©g működnĂ©nek a fĂĽggetlen hatalmi ágak Ă©s lĂ©tezne a fĂ©kek Ă©s ellensĂşlyok rendszere, akkor magas beosztásban lĂ©vĹ‘ politikusokat, s a nyilatkozatai, beismerĂ©s alapján magát a miniszterelnökök is bĂrĂłság elĂ© kellene állĂtani.
Ezzel szemben „mindannyiunk bölcs vezetĹ‘jĂ©t” kitĂĽntetik. S milliĂłk hiszik el neki itt Magyarországon is, hogy valĂłban a leszoktatás, a dohányzás elleni intĂ©zkedĂ©sek bátor meghozatala volt számára az elĂ©rni Ăłhajtott cĂ©l. Kit Ă©rdekel, hogy pl. az elárusĂtĂł helyek kialakĂtásakor a legkevĂ©sbĂ© sem Ă©rdekelte a döntĂ©shozĂłkat, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatok eddig milyen rendeletekben Ă©s hogyan szabályozták az ĂĽzletek kĂĽlsĹ‘ arculatának megjelenĂtĂ©sĂ©t? (Vagy az, hogy ennek a több száz oldalas Ă©s kötelezĹ‘en követendĹ‘ Ăştmutatásnak a kidolgozĂłja vajon ki lehetett Ă©s ezzel a "remekművel" mekkora "dohányt" kereshetett?) Ha nem egyezik a mai szabályozás a helyi rendeletben foglaltakkal, majd helyben legfeljebb ĂşjraĂrják azokat. (Egy jĂł hete ebben a tĂ©makörben kĂ©rdĂ©st intĂ©ztem a fĹ‘Ă©pĂtĂ©szhez Ă©s a jegyzĹ‘höz VeszprĂ©m városában. MĂ©g kĂ©szĂĽl a válasz. VĂ©lhetĹ‘en az fog kiderĂĽlni ebbĹ‘l, hogy a városunkban megnyitĂł ĂĽzletek arculata a rendeletĂĽkben foglaltakkal ellentĂ©tes ugyan, de mivel azt most már magasabb jogszabály Ărja elĹ‘, Ăgy nem tehetĂĽnk semmit, csak elfogadhatjuk azt. Rajtam kĂvĂĽl pedig Ă©rdekel mĂ©g valamit, hogy ezzel a döntĂ©shozatali mĂłddal is a helyi demokrácia van megint egyĂ©rtelműen lesajnálva?)
Ma felhĂvott egy Balaton parti kistelepĂĽlĂ©s egyik felháborodott lakĂłja. (Nem fordult máshoz, fĹ‘leg nem más mĂ©diához panaszlevĂ©llel, mert azt tapasztalja, olyasmirĹ‘l, ami sĂ©rti a mai hatalmat, a legnagyobb rĂ©szĂĽkben már Ăşgy sem Ărnak. Vagy ha Ărnak, egyáltalán nem az általa igaznak vĂ©lt kontextusban Ărnak rĂłla.) Ăšgy gondolta velem osztja meg, mekkora megaláztatás Ă©rte. Elmondása szerint másodrendű állampolgárkĂ©nt kezelik, hisz Ĺ‘ mĂ©g (szĂ©gyenszemre) mindig dohányos. S vĂ©lemĂ©nye szerint mĂ©g sokan, több milliĂłnyian lesznek azok, Ă©letĂĽk hátralĂ©vĹ‘ rĂ©sze során. MĂ©g akkor is, ha tudják, ezzel sĂşlyosan ártanak saját egĂ©szsĂ©gĂĽknek. No, de ezzel a káros szokásukkal annak a több mint ötezer -a magyarul nem tudĂł kĂĽlföldiek szerint inkább a szexiparban tevĂ©kenykedĹ‘nek tekintett- bolttulajdonosnak biztos megĂ©lhetĂ©st nyĂşjtanak. S azok egy jĂł rĂ©sze- annak ellenĂ©re hogy tudja, hogy Ă©ppen belĹ‘lĂĽk Ă©l- a kormányfĹ‘ mĂ©g nagyobb dicsĹ‘sĂ©gĂ©re bátran, s minden következmĂ©ny nĂ©lkĂĽl alázhatja meg Ĺ‘ket, hiszen Ĺ‘k már csak másodrendű állampolgároknak számĂtanak.
Ezen a Balaton parti kistelepĂĽlĂ©sen a kocsma mellett egyetlen Ă©lelmiszerbolt működik. Most ennek a boltnak egy rĂ©szĂ©nek a leválasztásával nyĂlt meg a bolton belĂĽl egy nemzeti dohánybolt is. A dohánybolt nyitva tartása viszont attĂłl fĂĽgg, mikĂ©nt van vendĂ©g az Ă©lelmiszerboltban. Addig ugyanis, amĂg Ă©lelmiszert akar venni valaki, addig cigaretta, dohányáru nem vásárolhatĂł. Aki nekem elmondta a törtĂ©netĂ©t, tapasztalata alapján megalázĂłnak Ă©rezte helyzetĂ©t. Mivel nem olyan könnyű másik boltot felkeresni, meg kellett várnia, mĂg a boltban lesz egy olyan pillanat, amikor senki sem akar Ă©lelmiszert vásárolni. S ekkor az Ă©lelmiszerboltot az egyetlen alkalmazott bezárta, s a dohányboltot kinyitotta.
EbbĹ‘l a törtĂ©netbĹ‘l egĂ©szen bizonyosan azt a következtetĂ©st vonják most le sokan, mĂ©giscsak a miniszterelnöknek van igaza. S tettĂ©Ă©rt az elismerĂ©s is joggal illeti. Pedig egyáltalán nem errĹ‘l van szĂł vĂ©lemĂ©nyem szerint. A bolt ĂĽzemeltetĹ‘je annyira mohĂł, hogy az egyetlen alkalmazottrĂłl kĂ©t bĹ‘rt is Ăgy kĂván lehĂşzni. S a törvĂ©nyalkotĂł számára mĂ©g ezt is lehetĹ‘vĂ© teszi. S eközben egy káros szenvedĂ©lyű embert hogyan aláz, az már a legkevĂ©sbĂ© sem Ă©rdekli.
Az, hogy ezzel a mindenkit egyformán illetĹ‘ szabadság egy rĂ©sze megint elveszik, azt pedig kevesen Ă©rtik, s Ăgy azt nem is vĂ©delmezik. Nem lesz nehĂ©z ebbĹ‘l a helyzetbĹ‘l egy lĂ©pĂ©ssel megint tovább lĂ©pve azt is elĂ©rni, hogy a dohányos egĂ©szsĂ©gĂĽgyi alapellátást se kapjon. S követheti majd Ĺ‘t az alkoholbeteg, a tĂşlsĂşlyos, vagy az alultáplált, a sok cukrot, vagy sĂłt fogyasztĂł, vagy bárki más. KivĂ©ve persze a társadalmi elit tagjait. Mindazt, akinek közpĂ©nzbĹ‘l magas szintű ellátásban lehet ma is rĂ©sze, mert Ĺ‘ már a kĂ©tharmadhoz, illetve a kiváltságos társadalmi rĂ©teghez tartozik. Olyan valaki, aki valĂłjában a nyomorultakbĂłl gazdagodik, de a miniszterelnök feltĂ©tlen hĂve Ă©s gátlástalan retorikájának kritika nĂ©lkĂĽli befogadĂłja. |