Most beelőzzük Zircet? (Kísért a múlt!)

2013-06-07 17:53:09

A május végi veszprémi közgyűlésen napirend előtt kért szót dr. (ha így megy tovább, hamarosan vitéz) Mihalovics Péter, a veszprémi önkormányzat Fidesz frakciójának frakcióvezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár, stb. Az ülésen az alábbiakat mondta, pontosabban olvasta fel:

 „A mai napirend előtt azért kértem felszólalási lehetőséget, hogy egy Veszprém városát és polgári hagyományát gazdagítani szándékozó kezdeményezésre hívjam fel az Önök figyelmét. Közel hét évtizede ugyanis az itt élők az Óváros téren országzászlót avattak, amit a második világháború és Magyarország 20. századi történelmének egyik legsötétebb pillanatában civilizációs üzenetként hagytak az utókorra – mutatva, hogy a Veszprémben élők számára létezik a haza, és az ahhoz való tartozást ilyen szimbólumokkal is ki lehet fejezni.”

Álljunk csak meg itt egy pillanatra!

Mit is illik tudni a Veszprémben 1944-ben felállított országzászlóról?

Az 1944. március 15-én Veszprémben felállított országzászló a '60-as évekig állt a Rákóczi téren, a jelenlegi Óváros téren. (Körülbelül ott, ahol a mostani Városháza előtt található lobogók vannak, körbevéve a díszes, kovácsoltvas kerítéssel.) Elbontása után kovácsoltvas kerítése a MÉH telepre került, ahonnan Lohn János nyugalmazott repülő őrnagy mentette meg, és őrizte meg a mának. Most az ő ajándékaként kerül régi helyének közelébe. Az Országzászló faragott kő talapzatát a Villa Medici Hotel főbejátatától jobbra a parkban, a volt Cukrász-major területén találjuk. Ezen az alábbi szövegű tábla volt: "Hiszek Magyarország feltámadásában." (id. Szathmáry Árpád közlése.)

Az Országzászló emlékhely kerítés darabjait a Városháza B épületének déli falán 2007. május 9-én helyezték el és avatták fel újra. (Az avató: dr. Herth Viktória, a Polgármesteri Kabinetiroda vezetője volt.) A nagy hazafiúi lendület akkoriban Veszprémben úgy látszik ahhoz kevés volt, hogy zászlóállítással megelőzzék a Zircieket. A Zirc és Vidéke újság 1936. július 5-i számában a sporthírek közt elbújtatva nagyon apró betűkkel közli, hogy a sportegyesület 1936. július 1-jén megtartott ülésén a sportügyek megtárgyalása után, az ülés végén vitéz Gajzágó Gyula üv. elnök azt indítványozta, hogy az egyesület indítson mozgalmat országzászló felállítására.

Az ötlet atyja, vitéz Gajzágó Gyula 1936. augusztus 9-én Mi a zászló? címmel írt hosszabb felkészítő írást az országzászló létesítésével kapcsolatban. Bevezetőjében így ír a zászlóról: „A zászló az emberi szem számára rúdra erősített többszínű selyemdarab, a lélek számára egy nemzetnek, egyesületnek legbecsesebb, legkifejezőbb szimbóluma. Országzászlónak nevezzük azt a zászlót, amelynél minden vasárnap és ünnepnap a magyar jövendő fiatal (levente) és cserkész csapatok teljesítenek őrszolgálatot, jelezve, hogy fiatal karjaiktól várja a jelen nemzedék, hogy a félárbocra eresztett zászló ismét fellendüljön a magasba.

A zászló szerepéről dr. (vitéz) Mihalovics Péter napirend előttijében az alábbi módon szólt.

„A zászló ugyanis, amit helyreállítani kívánunk Veszprémben, túlmutat a tárgyszerű, anyagi világ fizikai dimenzióin. Ha csak materiális értelemben nézzük, a zászló egy meghatározott színek egymás mellé rendezéséből összeálló, és a 21. században jelentőségéből fokozatosan veszítő közvetítőeszköz, amely azt jelöli, milyen területen élünk. Mi azonban úgy gondoljuk, nemzeti zászlónk érzelmi, kulturális, szimbolikus és közösségteremtő viszonyítási pont, amelynek megjelenése és ábrázolása egyetemes erejű. E két felfogás úgy viszonyul egymáshoz, mint az állam és a haza – az állam egy értéksemleges jogi kategória, a haza pedig felöleli mindazt, amiért magyarnak érezzük magunkat.”

Zircen végül már 1937. június 20-án megtörtént az avatás.

1937. június 27-én a Zirc és Vidéke újságban ismeretlen tudósító Ünnepre ébredt címmel foglalja össze az ünnepi eseményeket.
"Ünnepre ébredt a község apraja, nagyja. Országzászlót avatunk. Özönlik a nép az ünnepélyes istentiszteletre. A templomot is az alkalomhoz illően díszítették fel. A templomban zászlóik alatt tömött sorokban állnak a cserkészek, leventék, tűzoltók. A templomi szertartás végén a közönség a meghívott vendégekkel együtt kivonult a Rákóczi térre s elkezdődött az avatás. Az országzászló talapzata körül a veszprémi Turul Bajtársi Egyesület fekete sapkás tagjai állnak díszőrséget. (A fekete sapka a trianoni gyászt jelképezi). Az ünnepség a magyar hiszekeggyel kezdődött. Ezután az országzászló talpazatára lépett Cser Cézár zirci esperes plébános, aki az országzászló építményét és zászlóját felszentelte, megáldotta. Következett a szavalat, melyet Drkosch Sándor hazafias lelkesedéssel adott elő. A közönség feszült érdeklődése közben kezdte meg ünnepi beszédét dr. Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke. A beszéd után a Cecilia énekkar művészi előadásban hazafias dalt énekelt Létray Gyula karnagy vezetésével, majd dr. Gál Sándor a veszprémi Turul egyesület nevébe szépen felépített, nagyhatású beszédet mondott. Ezt követően dr. Rimaszombati Imre, a zirci országzászló-bizottság elnöke állt az országzászló elé, és lelkes szavak kíséretében Zirc lakosságának nevében adta át az országzászlót a község képviselőjének, Wolf Károly községi bírónak. Ő a lakosság bizalmát képviselve vette át az országzászlót. A község és a vendégek koszorúinak elhelyezése után az ünneplő közönség elénekelte a himnuszt, majd a leventék, a Turul egyesület, a cserkészek és a tűzoltók díszmenetben vonultak el a jobb jövőbe vetett hitet jelképező országzászló előtt. A jelenlevők egy szép ünnep emlékével, hazafias érzésekben megerősödve hagyták el a község szép parkját, hogy az országzászlóval tovább hirdessék a feltámadás útját. Vitéz Gajzágó Gyula elgondolása, fáradságos munkája nyomán és a község lakosságának hazafias összefogása révén.”

Sajnos a veszprémi 1944.március 15-i országzászló avatás ünnepi eseményéről nem találtam az interneten információt.

Azért azt el tudom képzelni, hogy az akkori veszprémi ünnepség a Zircen történtekhez hasonló módon folyt. S azt is sejtem, mennyire nagyívű eseményre számíthatunk, ha sikerül majd újra felállítani Veszprémben is a valamikor egyszer már felállított országzászlót.

(Annál, ami nemrég pl. Szegeden zajlott, annál egészen bizonyosan pompázatosabb eseményre számíthatunk.)

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes avatta fel az új délvidéki országzászlót 2013. május 14-én, Szegeden az Árpád téren."A magyar állampolgárság és az Európában bevált autonómia megadása jelenti a megoldást. Ez a magyar megmaradás és a Kárpát-medence népeivel sorsközösséget vállaló válasz történelmünk tragédiájára. Ezt jelképezi ez az országzászló"- mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: 1920. június 4. tragikus történelmi dátum a magyarság számára. "Nekünk, magyaroknak a gyász napja, de egyben a nemzet határokon átívelő összetartozásának felelőssége, küldetése is".

„Simor Márton szegedi szobrászművész alkotása süttői mészkőből készült, alapja kévét idéz, amelyet szíjak szorítanak. A posztamensen a Hiszekegy sorai olvashatók. A kéve tetejét a magyarság szétszabdaltságát jelképező gránitpengék tagolják. A hatméteres zászlórúd, amelyen félárbocra eresztett angyalos címeres lobogót lenget a szél, kettős keresztben végződik.
Az emlékmű azért az Árpád térre került, mert 1933-tól itt állt a szegedi országzászló, amelyet a második világháborút követően jelképeitől megfosztottak, majd lebontottak.”

No, ha Szegedhez képest el is maradtunk, Zircet azért még lekörözhetjük. A frakcióvezető talán ezért is mondta el buzdító gondolatait felszólalásában. „Veszprémi képviselőkként büszkék lehetünk arra, hogy városunk polgárai között mindig is szép számmal éltek, akik számára vannak ügyek, amelyek megoldása érdekében maguk mennek előre, példát mutatva mindnyájunknak. Ilyen tettre kész emberekből áll a Város-Tér Alapítvány és a Védegylet Veszprémért. Összefogásuk számunkra is üzenet, amely arra szólít bennünket, akik az itt élők bizalmából és felhatalmazásával próbáljuk végezni a ránk szabott feladatot, hogy párthovatartozástól függetlenül álljunk kezdeményezésük mellé, támogassuk, hogy Veszprém újra országzászlót állíthasson.

A két alapítvány kezdeményezése nyomán Miniszterelnök-helyettes Úr és Polgármester Úr 100-100 ezer forinttal állt az ügy mellé, én a magam és a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség nevében arra kérek minden jelenlévőt és rajtuk keresztül az ő ismerőseiket, hogy mutassunk példát.”

A Védegylet Veszprémért szervezetéről csak annyit,már régen bebizonyosodott, hogy egyértelműen Fideszes (ál)civil szervezetről van szó. (Már 2006 őszén is együtt indították jelöltjeiket a Fidesszel Veszprémben.)

A Város-Tér Alapítvány jelenlegi elnöke pedig nem más, mint az egyik fideszes önkormányzati képviselő házastársa. (Az alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke nem más, mint Brányi Mária, aki jelenleg a város Fideszes alpolgármestere, s egyúttal a Védegyelet Veszprémért Egyesület alapító tagja, volt elnöke.)

Aki egy percig is azt hiszi, nemes a szándék, az súlyosan téved. Sokkal inkább számító. Egy évvel vagyunk az önkormányzati választások előtt. Indulásakor kísértetiesen hasonlít ez a történet a Megyeház téren a Védegylet Veszprémért gondozásában felállított Melocco szobor történetéhez. Az országos országzászló állítási hisztériához kapcsolódás okán pedig azért aggasztó, mert -ha jelenleg ezt még álcázzák is- ugyanarról szól, amiről a 30-as évek második és a 40-es évek első felében szólt. Valójában egyáltalán nem a megbékélés a cél, hanem a több mit 90 éve Trianonban történtek miatti revánsvágy felerősítése, és így a választások előtti szélsőjobbos szavazatok begyűjtése.

Az országzászlókat akkor hazánk feldarabolásának (megcsonkításának) emlékére építették az ország falvaiban, városaiban. Ha Semjén Zsolt mondatait újraolvassuk, rájöhetünk, most is valami ilyesmi a mélyebben meghúzódó ok.

Vissza...