AzĂ©rt lennĂ©k ideges, mert az járna az eszemben, mennyibe fog a falunak kerĂĽlni majd, ha az Ăşj stadion faburkolatába beĂ©pĂtett többerdĹ‘nyi fát kell majd ápolni. Gazdag falu az enyĂ©m – gondolnám ezt felcsĂştikĂ©nt –, na de ennyire?
Ha felcsĂşti lennĂ©k, lemondanám a rokonlátogatásokat. KĂĽlönösen az asszony alföldi pereputtyához nem szĂvesen mennĂ©k. AttĂłl fĂ©lnĂ©k, hogy a frissen vágott csirke hĂşsábĂłl kĂ©szĂĽlt leves felett az ĂĽnnepi ebĂ©dnĂ©l valamelyik vásott kölyök nekem szegeznĂ© a kĂ©rdĂ©st: mikĂ©nt van az, hogy felĂ©tek állami pĂ©nzbĹ‘l focistadion Ă©pĂĽl, nálunk meg nincs csatorna, amin elfolyna a szennyvĂz? MĂ©g elmenne az Ă©tvágyam.
Ha felcsúti lennék, már most vennék egy ünnepi nadrágot. Mindig nejlonban tartanám, élre hajtogatva, csak a mérkőzésekre venném fel. Óvatosan ereszkednék majd a stadionban a székre, elvégre nem mindennap ül az ember olyan padon, melynek darabja egymillió- nyolcvanötezer forintba kerül.
Micsoda vacak lehet a Juventus stadionja – gondolnám ezt felcsĂştikĂ©nt –, ott csak nyolcszázötvenezer forintot használtak fel nĂ©zĹ‘nkĂ©nt, hogy a világ egyik legmodernebb lĂ©tesĂtmĂ©nye felĂ©pĂĽljön. Ha felcsĂşti lennĂ©k, falugyűlĂ©st hĂvnĂ©k össze, ahol meghirdetnĂ©m a „mindenki hozzon magával mĂ©g egy embert” mozgalmat.
Persze, az is lehet, hogy ez sem lenne elég a telt házhoz, mert a sánta Feri meg a pimpós Rudi úgyse hozna senkit, még magát sem. Márpedig mi csak 1800-an élünk Felcsúton, a stadionban meg 3500 hely lesz. Abból a drágábbikból. Ha felcsúti lennék, mindennap hálálkodnék, hogy a Viktor nem operarajongó. Mégiscsak hülyén mutatna egy nagy csilláros, aranystukkós operaház a falu főterén.
|