Letelepedés-mutyi

2013-05-25 05:29:18

Új kottát kell írnia a kormánynak azon "hivatásos hozzászólók", agitátorok számára, akik most új szajkóznivalót kapnak. Eddig ugye tele szájjal ment az "offshore-lovagozás", az adó elől "kisíbolt" milliárdok - és tulajdonosaik - ostorozása. Míg végre a kormányközeliek is rájöttek arra, hogy van élet Máltán, sőt a Kajmán szigeteken is. Ahol a pénzt már síbolni sem kell, az állam maga adja oda az arra érdemeseknek.

A Napi Gazdaság adta hírül tegnap, hogy egy Máltán bejegyzett cég Afrikában árul majd magyar letelepedési államkötvényeket. A társaság jogot kapott arra, hogy forgalmazhassa a speciális értékpapírt.
Ez az a kötvény, amit az EU-n kívüli polgároknak 250 ezer euróért lehet megvenni, cserébe tartózkodási, majd letepedési engedélyhez jutnak a vásárlók Magyarországon. (A pénzt persze az állam kamatostul vissza is fizeti.)
Hogy e közgazdasági torzszülött kinek az ötlete volt, nem tudni, de hogy mire jó az éppen most derült ki. A trafikmutyi kismiska ehhez képest. Ez a mutyitörvény is most kezd termőre fordulni.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága eddig három vállalkozásnak adott jogot a forgalmazásra közül a Discus Holdings Ltd. egy Máltán bejegyzett társaság, amely arra kapott jogot, hogy három afrikai országban (Dél-Afrika, Kenya, Nigéria), illetve Indonéziában forgalmazhassa speciális államkötvényeket.
Az összesen közel 270 millió lakost számláló három afrikai országban, illetve a 250 milliós Indonéziában az utóbbi években tapasztalható jelentős GDP-növekedés miatt egyre jobban növekszik annak a felsőközéposztály-beli rétegnek a létszáma, amelynek a schengeni övezetbe történő üzleti célú beutazása komoly akadályokba ütközik. (A mi kötvényünkkel viszont lényegében kijátszhatják az EU-t, amiért bizonyára hálás lesz majd nekünk a közösség.)

A máltai cég tulajdonosa fontosnak tartotta közölni: nem kért és nem is kapott semmilyen politikai támogatást pályázatuk elbírálásánál. (Ahogyan ez ma Magyarországon manapság természetes is.)
A Kajmán-szigeteken is már van egy forgalmazó, a Hungary State Special Debt Fund, illetve a Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limited.
Ezek - nem győzöm hangsúlyozni! - nem offshore-cégek. Hogy miért nem? A Fidesz szerint azért nem, mert lehet tudni, hogy kik a tulajdonosok.
És hogy mi az egészben a bóni? A cég 40 ezer eurót (cirka 12 millió forintot - számol fel közvetítési díjként, fejenként.
Ezért persze talán még meg sem érné az egész. Hogy a nemoffshore-cégek mégis pénzüknél legyenek, a közvetítő cég az adósságkezelőtől diszkontáron jut hozzá az államkötvényhez (221 ezer euróért), míg a letelepedő 250 ezer eurót fizet a közvetítőnek.

Ez így már majd' 70 ezer euró (bő húszmillió forint) haszon külföldi koponyánként.
A következő két-három évben a kormány 4 ezer letelepedővel számol. Én pedig úgy, hogy ez mai árakon - kapaszkodjunk! - 80 milliárd forintnyi sikerdíj a kiválasztott néhány cégnek. Fincsi!
(Tocsik Mártát - Isten nyugtassa!- akkori 800 millió forintért vegzálták egy évtizedig, mire kimondták, hogy az összeg a jó erkölcsbe ütközik.)
És, hogy ez miért jó az államnak? Egy befektetési tanácsadó a blogjában levezeti: semmiért. Zsiday Viktor szerint a letelepedési engedélyeket intéző cégek 221 ezer euróért vásárolnak a magyar államtól, melynek 5 év múlva, a lejáratkor a 250 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat. Tehát Magyarország kap 221 ezer eurót és egy plusz lakost az országba, akinek majd visszafizet 275 ezer eurót. "Magyarország a letelepedési államkötvényekkel pont annyiért tud bevonni devizahitelt, mint egyébként tudna, ha semmit nem adna a kötvények mellé, tehát nem keres vele semmit, viszont az ígért közszolgáltatásokkal költsége lesz - írja az elemző.

Szívesen leírnám, hogy akkor mégis kinek jó ez a biznisz, de sajnos már nem fér ide.

Vissza...