Magyarország az EU tagja, és minden téren betartja az unió alapelveit. Ennek jegyében kérem önöket, hogy sürgősen húzzanak el a Balettintézet épületéből, mert ha hazaértem, úgyis törvényben rúgom ki magukat.
MinderrĹ‘l sajnálatos anyagtorlĂłdás miatt az MTI nem számolhatott be, ám a lakosság Ăgy is biztos volt a portugálok kizavarásában, hiszen a miniszterelnök pár nappal elĹ‘tte szavát adta rá. ErrĹ‘l a magyar kormányfĹ‘ Coelho miniszterelnöknek Ăgy beszĂ©lt az esti vacsorán: – Istvánnal, a fĹ‘polgármesteremmel Ă©pp utaztunk az Ăşj Mercedes buszon, nagyokat bolondoztunk a tĂ©vĂ©kamerák elĹ‘tt, hogy nekĂĽnk is jegyet kell lyukasztanunk, amikor István egyszer csak azt mondja: nem tudjuk elvenni a portugáloktĂłl a BalettintĂ©zet Ă©pĂĽletĂ©t, mert az övĂ©kĂ©.
No, mondom, hát add be a javaslatot, Ă©n meg majd csinálok neked rá törvĂ©nyt, hogy elvehesd. Be fogjuk adni a javaslatot, mondta István, mert nálunk, magyar embereknĂ©l az a szokás, hogy egyes szám elsĹ‘ szemĂ©lyben csak Ă©n beszĂ©lek. ArrĂłl nem számolt be a hĂradĂł, hogy mit szĂłltak mindehhez a portugál Ă©s brazil ĂĽzletemberek, mindenesetre Magyarországon Ă©vtizedek Ăłta nem volt akkora sikere tĂ©nyfeltárĂł dokumentumfilmnek, mint a kormányfĹ‘ Ă©s a fĹ‘polgármester autĂłbusz-utazásárĂłl szĂłlĂł pár perces videofelvĂ©telnek; ha valaki meg akarja ismerni a mai Magyarországot, ebben minden benne van.
Egykori tsz-elnökök Ă©s szĂ©pkorĂş párttitkárok nĂ©zik párás szemmel a miniszterelnök buszos kalandját, Ă©s el-elcsuklĂłn emlegetik a rĂ©gi idĹ‘ket, amikor „mi is pont Ăgy beszĂ©ltĂĽnk a kocsisunkkal meg a mellĂ©kĂĽzemágban dolgozĂł asszonyokkal, csak mi nem Norbi gyorsĂ©ttermĂ©be nĂ©ztĂĽnk be enni valamit, hanem hagymáztunk, vagy levágtunk mindjárt harminc birkát”. Plusz a film mint jellemrajz.
István, aki a népemlékezetben ugyebár eléggé egyoldalú életet él, ha kell, szemüvegtörést helyez kilátásba, riporternőt aláz, és bárkit kioktat, aki ellentmond, most egy másik arcát mutatta; legyen elég annyi, hogy amióta világ a világ, ennyire sallangmentes szervilizmussal és önzetlen odaadással, egy pillanatra se lankadó lendülettel még nem nyalt segget egyetlen világváros főpolgármestere sem miniszterelnöknek.
Annak rögzĂtĂ©sĂ©t, hogy Magyarországon Ăgy szĂĽletnek a döntĂ©sek, hogy ez az egĂ©sz mentalitás mintha nĂ©mikĂ©pp ismerĹ‘s volna a bolsevizmus törtĂ©netĂ©bĹ‘l, meghagyjuk másnak, nekĂĽnk Ă©pp elĂ©g István egymagában. Aki persze nem Ă©rti, hogy mi a baj az Ĺ‘ utazásával, hiszen Orbán Viktorral csak „a város fejlĹ‘dĂ©sĂ©rĹ‘l tanakodtak”. Ami nem csoda, a megĂ©rtĂ©shez az olvasottságon, az általános műveltsĂ©gen tĂşl nĂ©mi mĂ©ltĂłsággal, önbecsĂĽlĂ©ssel is kellene bĂrni, de hát a miniszterelnök Istvánja mĂ©g azt se vette Ă©szre, hogy a tanakodás során a saját gazdája vĂ©gig hĂĽlyĂ©re veszi; soha ennyire nem látszott mĂ©g, hogy Magyarország fĹ‘városának nincs fĹ‘polgármestere.
A portugáliai Ăşt egyĂ©bkĂ©nt remekĂĽl sikerĂĽlt, sĹ‘t Anibal Cavaco Silva portugál államfĹ‘ a magyar miniszterelnök udvariassági látogatásán kĂĽlön köszönetet mondott a dĂ©lelĹ‘tti szĂves gesztusĂ©rt, amennyiben a magyar kormányfĹ‘ elĹ‘re figyelmeztette a portugál tulajdonosokat. Holott akár azonnal ki is fĂĽstöltethette volna Ĺ‘ket az Ă©pĂĽletbĹ‘l a magyar szabadságharc jegyĂ©ben.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa
Forrás: Nol.hu |