Mindezt MĂĽrkl MĂłnika, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) VeszprĂ©m-FejĂ©r megyei titkára fogalmazta meg. Szerinte vissza kell állĂtani a munka becsĂĽletĂ©t, a dolgozĂłkat pedig elismerni mind anyagilag, mind erkölcsileg. Magyarországon Ă©vek Ăłta lĂ©tbizonytalanság jellemzi a dolgozĂłk világát. Ennek egyik oka a rossz válságkezelĂ©s. Az sem elfogadhatĂł, hogy egyik Ă©vrĹ‘l a másikra gyökeresen változnak szabályok.
Az új munka törvénykönyvének nem volt munkahelyteremtő hatása, rugalmas helyett olcsóbb lett a foglalkoztatás. A munkavállalók megbecsülése, a biztonságérzet is kell ahhoz, hogy az ország kijöjjön a gödörből. A titkár úgy vélte, miközben a kormány a munkaalapú társadalomról beszél, ám a tapasztalat az, hogy a munkát végző ember nincs megbecsülve, a munkavállalók sokasága "elemi létbizonytalanságban" él évek óta, az a fenyegetettség leng a fejük fölött, hogy elveszthetik munkahelyüket.
Mürkl Mónika azt is elmondta, hogy a szakszervezetek megpróbálják koncentrálni erejüket. Éppen ezért a május elsejei fővárosi közös majálisunkon hivatalosan is bejelentik be, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) egyesül. Az új formáció – amely a verseny- és a közszféra szervezett dolgozóinak több mint kétharmadát képviseli majd – a három szakszervezet fúziójával jön létre, a tervek szerint még ebben az évben.
A szövetsĂ©gbe tömörĂĽlĹ‘ szakszervezetek - az 1848. március 15-i tizenkĂ©t ponthoz hasonlĂłan - májusi 12 pontot fogalmaztak meg, mert szerintĂĽk a kormány „nem a munkahelyek megĹ‘rzĂ©sĂ©Ă©rt harcol, hanem a munkavállalĂłk ellen". A tizenkĂ©t pont között szerepel egyebek mellett Ăşj Munka törvĂ©nykönyvĂ©nek megalkotása, teljes körű Ă©s rendszeres konzultáciĂł a szakszervezetekkel, a közszolgálatban dolgozĂłk elismerĂ©se, megbecsĂĽlĂ©se, tisztessĂ©ges Ă©s fenntarthatĂł nyugdĂjrendszer lĂ©trehozása.
A munka ĂĽnnepe
Május elseje hagyományosan a munka ĂĽnnepe. ElĹ‘zmĂ©nyei egĂ©szen a brit ipari forradalomig nyĂşlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta Ă©s közzĂ©tette a munkások követelĂ©sĂ©t, benne többek között az addig 10-16 Ăłrás munkaidĹ‘ nyolc Ăłrára csökkentĂ©sĂ©t, a hangzatos „nyolc Ăłra munka, nyolc Ăłra rekreáciĂł, nyolc Ăłra pihenĂ©s” 1856. április 21-Ă©n az ausztráliai Melbourne városában sztrájkba lĂ©ptek a kĹ‘művesek Ă©s Ă©pĂtĹ‘munkások, hogy a melbournei egyetemtĹ‘l az ausztrál Parlamentig menetelve követeljĂ©k a 8 Ăłrás munkaidĹ‘ bevezetĂ©sĂ©t a kontinensen. AkciĂłjuk sikerrel zárult, mĂ©g csak a fizetĂ©sĂĽk sem lett kevesebb a rövidebb munkaidĹ‘ ellenĂ©re, Ăgy egyben a világon elsĹ‘ alkalommal sikerĂĽlt egy szervezett munkáscsoportnak (kĂ©sĹ‘bbi nevĂ©n szakszervezetnek) bármifĂ©le sikert is elĂ©rni retorziĂłk nĂ©lkĂĽl.Â
Munkát, demokráciát!
A magyar munkavállalók érdekképviseletei követelik Magyarország kormányától, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés.
Magyarország kormánya ma nem a munkahelyek megĹ‘rzĂ©sĂ©Ă©rt harcol, hanem a munkavállalĂłk ellen. DöntĂ©sei nem segĂtik a bĂ©rbĹ‘l Ă©s fizetĂ©sbĹ‘l Ă©lĹ‘ket, sokkal inkább azok alkalmazĂłit. A legrosszabb munkáltatĂł pedig maga az állam, amely nem becsĂĽli saját dolgozĂłit, mindazokat, akik az oktatástĂłl a közszolgáltatásokig igyekeznek az egyre rosszabb körĂĽlmĂ©nyek között is elvĂ©gezni közĂ©rdekű feladataikat.
Éppen ezért május 1-re 12 pontban összegezték követeléseiket:
1. KĂvánjuk a munka szabadságát, Ăşj Munka törvĂ©nykönyvet. 2. ValĂłdi párbeszĂ©det, felelĹ‘s, nyilvános törvĂ©nyhozási munkát Budapesten. 3. Teljes körű, rendszeres konzultáciĂłt a szakszervezetekkel. 4. TörvĂ©ny elĹ‘tti egyenlĹ‘sĂ©get: korlátozás nĂ©lkĂĽli sztrájkjogot. 5. KĂvánjuk a közszolgálatban dolgozĂłk elismerĂ©sĂ©t, megbecsĂĽlĂ©sĂ©t. 6. Közös teherviselĂ©st, igazságos közterheket. 7. ĂšrbĂ©ri viszonyok megszĂĽntetĂ©sĂ©t, a szakszervezeti támogatás tervezhetĹ‘vĂ© Ă©s átláthatĂłvá Ă©telĂ©t. 8. KĂ©pviseletet egyenlĹ‘sĂ©g alapján, az intĂ©zmĂ©nyek vezetĂ©sĂ©ben kapjanak helyet a szakemberek. 9. IfjĂşsági garanciát, piackĂ©pes szakkĂ©pzĂ©st, nyitott oktatást. 10. TisztessĂ©ges Ă©s fenntarthatĂł nyugdĂjrendszert. 11. A szakszervezetek szabadon bocsáttassanak, a pártpolitika engedje szabadon azokat. 12. UniĂłt - összefogást.
|
Tremmer Tamás
|