Senki nem állĂthatja, hogy a mai kritikus Ă©szrevĂ©teleimet ellenszenv motiválja, mert Ărásaim igazolhatják, hogy mennyire pozitĂvnak tartottam az E-2014 megszĂĽletĂ©sĂ©t. Nem ellenszenv, hanem csalĂłdottság az, amit Ă©rzek, mert egyre halványul a lehetĹ‘sĂ©g, Ă©ppen a fĹ‘ cĂ©lt Ă©s ĂĽzenetet tekintve a lĂ©nyeg, amit Bajnai felvillantott oktĂłber 23-án, hogy vĂ©dernyĹ‘t akar, fog, tud nyĂşjtani. Olyan ernyĹ‘t, amelynek a vĂ©delmĂ©ben nem önfeladással, de igazi kooperáciĂłval, nagyvonalĂş alkalmazkodással, gondos prioritás-kezelĂ©ssel bekövetkezhet majd a plurális demokrácia átmentĂ©se 2014 utánra, a centrális erĹ‘tĂ©r elsöprĂ©se, a gátlástalan hazugságok kiszellĹ‘ztetĂ©se a politikai közbeszĂ©dbĹ‘l, a demokratikus rend helyreállĂtása. A felsorolás elemei Ă©s sorrendje egyaránt fontosak. De elvĂ©tettĂ©k. ElĹ‘ször azzal vĂ©tettĂ©k el, hogy válogatni kezdtek, ki jöhet, Ă©s ki nem. A válogatást nem elvek következetes Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©se vezĂ©relte, hanem alkalmazkodás a politikai elĹ‘ĂtĂ©letessĂ©ghez. ElvĂ©tettĂ©k, ezĂ©rt beelĹ‘ztĂ©k Ĺ‘ket. ElvĂ©tik, mert mĂ©g mindig azt hiszik, hogy eljátszhatĂł a közĂ©pen állás, azzal áltatják magukat, hogy a bizonytalanok valahol közĂ©pen lebegnek Ă©s arra várnak, hogy közĂ©prĹ‘l menjen Ă©rtĂĽk egy Ăşj párt, holott ezer jele volt már, hogy nincs ilyen közĂ©p. Nincsenek Bajnaira várĂł nem baloldali, nem liberális választĂłpolgárok. Legutoljára március 15-Ă©n derĂĽlt ki, amikor a hĂłesĂ©s elsöpörte a sokat szervezett közös ĂĽnneplĂ©st. Az eredeti tervek szerint a pártok kĂĽlön gyĂĽlekeztek volna ĂĽnnepelni, Ă©s az után találkoztak volna a Milla rendezvĂ©nyĂ©n. NyilvánvalĂł, hogy ehhez az elkĂ©pzelĂ©shez a Milla ragaszkodott, abban a meggyĹ‘zĹ‘dĂ©sben, hogy a saját támogatottságát tĂzezrekben tudja majd demonstrálni. Azonban az idĹ‘járás közbeszĂłlt. A Milla az EgyĂĽtt-tel kĂ©t nappal kĂ©sĹ‘bb tartotta meg immár saját kĂĽlön a rendezvĂ©nyĂ©t, ahol aztán kiderĂĽlt, hogy konkrĂ©tan rájuk nem voltak kĂváncsiak ötezernĂ©l többen. Azt hittem, ez kijĂłzanĂtĂł lesz. Amikor az AlaptörvĂ©ny negyedik mĂłdosĂtása bekövetkezett, Ă©s Bajnai vĂ©gre Ăşgy lĂ©pett, közös egyeztetĂ©sre invitálva az ellenzĂ©k demokratikus pártjait, ahogy elsĹ‘ perctĹ‘l tennie kellett volna, azt remĂ©ltem, március 15-e tanulságát is levonta. De a dolog megállt ott, hogy megállapodtak AlternatĂv Nemzeti Választási bizottság lĂ©trehozásában. LáthatĂłan maradt a hit, hogy ha mĂ©g idĹ‘t adnak maguknak, akkor jelentĹ‘sen kĂ©pesek lesznek javĂtani az ellenzĂ©ken belĂĽli tárgyalási pozĂciĂłikat. Ez a remĂ©ny áll a most elindult országjárás mögött. Ez a remĂ©ny nyilvánul meg a dátumvitákban. Holott világosan kĂ©ne beszĂ©lni. KonkrĂ©tan: milyen feltĂ©teleket támasztanak, milyen garanciákat követelnek az MSZP-tĹ‘l a szövetsĂ©gĂ©rt cserĂ©be? Igaza van Kakuk Györgynek Ă©s Mihancsik ZsĂłfiának (Bajnai GordonrĂłl): abban is Ĺ‘szintĂ©nek kĂ©ne lenni, mi az akadálya, hogy szövetsĂ©gest találjanak ezekhez a cĂ©lokhoz a Demokratikus KoalĂciĂłban. Mert ha az elveket tekintjĂĽk, nehĂ©z lenne magyarázatot találni, hogy eddig miĂ©rt is nem tettĂ©k. Nem akarják Ă©rteni, hogy a pártot eddig választani nem tudĂłk arra várnak, hogy egy valĂłdi ellensĂşlyt jelentĹ‘ erĹ‘ tűnjön fel vĂ©gre, amihez csatlakozhatnak. MinĂ©l inkább kĂ©sik a felismerĂ©s, annál rosszabb pozĂciĂłba manĹ‘verezik magukat. Éppen fordĂtva törtĂ©nik majd, mint várják.
Itt állunk egy gazdasági csĹ‘dtömeggel a nyakunkban, hazardĂrozĂł illuzionistákkal szemben, akik most Ă©ppen rezsicsökkentĂ©si háborĂşnak álcázzák azt, hogy egyre inkább valĂłdi ellensĂ©gkĂ©nt kezelik EurĂłpát. AzĂ©rt teszik, hogy az önkĂ©nyuralom hadállásait vĂ©dhessĂ©k a demokratikus kritikával szemben. LáthatĂłan nem rettennĂ©nek vissza az UniĂłbĂłl valĂł távozástĂłl sem. A nĂ©pbutĂtás már ott tart, hogy fel lehet dobni a valĂłságtĂłl elrugaszkodott ostobaságokat, majd aláĂrást gyűjteni hozzá, vĂ©gĂĽl nĂ©pakaratkĂ©nt szentesĂteni. A másik tĂ©rfĂ©len a magukat az ellenzĂ©k vezetĹ‘ erejĂ©nek tekintĹ‘ pártok mindeközben mĂ©g mindig kĂ©pesek azt a legfontosabbnak gondolni, hogy adott pillanatban melyikĂĽk mögött mennyi szimpatizáns áll.
Bármennyire is Ă©rvĂ©nyes szempont lenne ez egy demokráciában – ma nem számĂt. Ugyanis a kĂ©rdĂ©s vĂ©gtelenĂĽl sĂşlyos Ă©s egyszerű: sikerĂĽl-e megszabadulni a jelenlegi rezsim fenntartĂłitĂłl 2014-ben, vagy nem. EgyfelĹ‘l csak egyĂĽtt kĂ©pesek ezt a cĂ©lt elĂ©rni, másfelĹ‘l, ha nem lesznek kĂ©pesek, akkor teljesen eltűnik minden eltĂ©rĂ©s jelentĹ‘sĂ©ge, ami a demokratikus pártok közt fellelhetĹ‘ ma. Miután egyikĂĽknek sincs elegendĹ‘ ereje önmagában a jelenlegi helyzet megváltoztatására, azt kellene belátni, hogy akkor tökĂ©letesen mindegy, hogy kinek-kinek mennyivel kevesebb vagy több hiányzik az egyedĂĽli gyĹ‘zelemhez. Az egymásra utaltság mindent felĂĽlĂrĂł kĂ©nyszere számĂt kizárĂłlag. SĹ‘t, nem mondhatnak le a többiek támogatásárĂłl sem. Bizony a DK Ă©s Gyurcsány támogatásárĂłl sem, Ă©s Bokros vagy Ungár Klára pártjának támogatásárĂłl sem. Ez a kĹ‘kemĂ©ny realitás. Mindenki kell ahhoz, hogy a demokratikus akarat Ă©rvĂ©nyesĂĽlhessen a diktatĂłrikus akarat felett. Ahhoz, hogy egy önkĂ©nt vállalt egysĂ©g ereje Ă©rvĂ©nyesĂĽlhessen a korbáccsal megteremtett Ă©s egyeduralomra Ă©pĂĽlĹ‘ egysĂ©ggel szemben. Vagy-vagy.
De azĂ©rt sem fontos, hogy kinek Ă©ppen mennyi szimpatizánsa van, kedves pártok, mert a feladatok, amelyek elĹ‘tt állnak, nem adnak lehetĹ‘sĂ©get az önmegvalĂłsĂtásra. EgyelĹ‘re ez a fázis halasztĂłdik. Helyette egy valĂłdi konszenzussal lĂ©trehozott program mĂłdszeres vĂ©grehajtása következhet csupán. A demokratikus jogállam helyreállĂtása eltarthat Ă©vekig. Nem lesz olyan idĹ‘szak egyelĹ‘re, amikor akár a legnagyobb párt is azon gondolkodhatna, hogyan lehetne az Ĺ‘ szemlĂ©lete a meghatározĂł, mert már most meg kell egyezni mindenkivel a legfontosabb kĂ©rdĂ©sekben egy egĂ©sz ciklusra vonatkozĂłan. Már most meg kell egyezni azokban a garanciális elemekben, amelyeket feltĂ©telĂĽl szabnak a kisebbek a nagyobbnak, cserĂ©be a támogatásukĂ©rt. Már most meg kell egyezni azokban a kĂ©rdĂ©sekben, amelyeket a kisebbeknek is tudomásul kell venniĂĽk, cserĂ©ben a legfontosabb cĂ©ljaik garantálásáért. Már most meg kell egyezni a majdani működĂ©s rendjĂ©ben, be kell látni, el kell határozni, hogy a megállapodás minden pontját a közös Ă©rdek, a közös prioritások határozzák meg, Ez a fĹ‘ rendezĹ‘ elv, nem pedig a pártok mĂ©rete. És már most garanciákat kell beĂ©pĂteni annak biztosĂtására, hogy ezt a megállapodást tisztessĂ©gesen be is fogják tartani.
Vagyis totál felesleges további támogatĂłkat gyűjteni kĂĽlön-kĂĽlön, mert ehhez az elhatározáshoz a munĂciĂłt nem kĂvĂĽlrĹ‘l kell várni, hanem ugyanannak a felelĹ‘ssĂ©gĂ©rzetnek kell táplálnia, amely ma minden demokrata ellenzĂ©ki politikustĂłl elvárhatĂł.
Egy ilyen Ă©pĂtkezĂ©shez nincs szĂĽksĂ©g demokratákat kiszorĂtĂł taktikázgatásra, nem elĂ©ggĂ© demokrata szavazĂłk kegyeinek megnyerĂ©se Ă©rdekĂ©ben. Nem kell fĂ©lszemmel arra figyelni, hogy a jobboldali lejáratĂł kampány Ă©ppen kit állĂt a cĂ©lkeresztjĂ©be, Ă©s ahhoz alkalmazkodni, hanem ezt is egysĂ©ggel kell lesöpörni. A dolog Ă©ppen fordĂtva működik. Nem a választĂłktĂłl kell várni, hogy mondják meg, miben engedhet a politikus. A politikusnak kell vállalnia a felelĹ‘ssĂ©get, hogy a választĂłt meggyĹ‘zze, minek Ă©rdekĂ©ben, milyen kompromisszumokat kell megkötni. Világossá kell tenni egyĂ©rtelműen, hogy a közös cĂ©l elĂ©rĂ©sĂ©nek támogatásához milyen kikötĂ©sek társultak. A legtöbbet garantáltan „az hozza”, ha a választĂłpolgár vĂ©gre határozottságot, elvi kĂ©rdĂ©sekben következetessĂ©get Ă©s mindennek egysĂ©ges kĂ©pviseletĂ©t tapasztalhatja. Ha azt látnák pĂ©ldául, hogy az ellenzĂ©k vĂ©gre kĂ©pes közösen fellĂ©pni a választás tisztaságáért. Hogy egyĂĽtt dolgoznak azon, hogy a kormányzĂłkat a választási törvĂ©nyek olyan elemeinek kiiktatására kĂ©nyszerĂtsĂ©k, amelyek csalásra adnak lehetĹ‘sĂ©get. Ez megváltoztatná a közhangulatot, oldaná az apátiát. AmĂg nem Ă©rzĂ©keli a választĂł, hogy van Ă©rtelme reagálni, addig kivár, addig passzĂv lesz, Ă©s nem tud pártot választani.
Tessék végre felébredni!
Lánczos Vera
Forrás: Galamus.hu |