Most már bárki meneszthetƑ

2013-03-26 17:26:47

A testĂŒlet Ășj tagja szerint a legfƑbb jogalkotĂł az OrszĂĄggyƱlĂ©s

Az alaptörvĂ©ny szerint MagyarorszĂĄg fĂŒggetlen, demokratikus jogĂĄllam, de hogy ez pontosan mit jelent, az AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg (AB) több mint hĂșsz Ă©v alatt munkĂĄlta ki.

A rendszervĂĄltozĂĄs hajnalĂĄn kimondta: a „jogĂĄllamisĂĄg egyik alapvetƑ követelmĂ©nye, hogy a közhatalommal rendelkezƑ szervek a jog ĂĄltal meghatĂĄrozott szervezeti keretek között, a jog ĂĄltal megĂĄllapĂ­tott mƱködĂ©si rendben, a jog ĂĄltal a polgĂĄrok szĂĄmĂĄra megismerhetƑ Ă©s kiszĂĄmĂ­thatĂł mĂłdon szabĂĄlyozott korlĂĄtok között fejtik ki a tevĂ©kenysĂ©gĂŒket”. Nos, e kiszĂĄmĂ­thatĂłsĂĄg mĂĄr a mĂșltĂ© – amire az AB egyik legutĂłbbi hatĂĄrozata is figyelmeztet. A testĂŒlet – minimĂĄlis többsĂ©ggel, nyolc-hĂ©t arĂĄnyban – kimondta ugyanis: nincs azzal semmi gond, ha a törvĂ©nyhozĂĄs a minƑsĂ­tett többsĂ©g birtokĂĄban a fĂŒggetlen bĂ­rĂłsĂĄg egyik meghatĂĄrozĂł vezetƑjĂ©t egyedi törvĂ©nyalkotĂĄsi aktussal meneszti. Ez törtĂ©nt az egykori LegfelsƑbb BĂ­rĂłsĂĄg (LB) 2009-ben hat Ă©vre kinevezett elnökhelyettesĂ©vel, akit tavaly januĂĄr 1-jĂ©n a jogszabĂĄly erejĂ©nĂ©l fogva ĂĄllĂ­tottak fel.

ErmĂ©nyi Lajosnak a bĂ­rĂĄk kĂ©nyszernyugdĂ­jazĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł – igaz, kĂ©sƑbb megsemmisĂ­tett – rendelkezĂ©s szerint 2012-ben egyĂ©bkĂ©nt is tĂĄvoznia kellett volna, de a hatalom olyan tĂŒrelmetlen volt, hogy fĂ©l Ă©vet sem tudott vĂĄrni. InkĂĄbb sietve törvĂ©nybe foglalta, hogy a legfelsƑbb bĂ­rĂłi fĂłrum ĂĄtkeresztelĂ©sĂ©vel – a mĂșlt Ă©v januĂĄrja Ăłta az LB ismĂ©t KĂșria nĂ©ven mƱködik – az elnök, vagyis Baka AndrĂĄs Ă©s az elnökhelyettes, tehĂĄt ErmĂ©nyi megbĂ­zatĂĄsa megszƱnik. Az Ă©rv az volt, hogy a feladat- Ă©s hatĂĄskörök jelentƑs vĂĄltozĂĄsa szemĂ©lycserĂ©t indokol.

Ez csak annyiban igaz, hogy a korĂĄbbi LB-elnök egyben az OrszĂĄgos IgazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsi TanĂĄcs (OIT) vezetƑje is volt, Ă©s e minƑsĂ©gĂ©ben – „fejezetgazdakĂ©nt” – a bĂ­rĂłsĂĄgi rendszer egĂ©szĂ©nek mƱködĂ©sĂ©Ă©rt felelt. A bĂ­rĂĄk ĂĄltal vĂĄlasztott testĂŒlet igazgatĂĄsi feladatait azonban az OrszĂĄgos BĂ­rĂłsĂĄgi Hivatal vette ĂĄt, s a vezetƑjĂ©nek szemĂ©lyĂ©rƑl, HandĂł TĂŒnde kinevezĂ©sĂ©rƑl mĂĄr a parlament döntött. Így a KĂșria elnökĂ©nek mozgĂĄstere szƱkĂŒlt, s emiatt – bĂĄr nĂ©hĂĄny Ășj, az elvett jogosĂ­tvĂĄnyokhoz kĂ©pest jelentĂ©ktelen hatĂĄskört is kapott – elĂ©g nehĂ©z arra hivatkozni, hogy azĂ©rt kellett mennie, mert olyan feladatok vĂĄrnak rĂĄ, amelyekkel a hivatalba lĂ©pĂ©sekor senki nem szĂĄmolhatott. SƑt, inkĂĄbb az elnök gondolkodhatott volna azon: elfogadja-e a szerepĂ©nek jelentƑs csökkentĂ©sĂ©t.

Ennek eldöntĂ©sĂ©t nem bĂ­ztĂĄk rĂĄ, inkĂĄbb jogszabĂĄlyt alkottak a menesztĂ©sĂ©rƑl. Ugyanez törtĂ©nt a helyettesĂ©vel is, s Ƒ emiatt az AB-hez fordult. Az alkotmĂĄnybĂ­rĂĄk pedig most elvi jelentƑsĂ©gƱ hatĂĄrozatot hoztak, mert elfogadtĂĄk: a mindenkori parlamenti többsĂ©g szemĂ©lyre szabott konkrĂ©t törvĂ©nyi rendelkezĂ©sbe foglalt egyedi döntĂ©st hozhat arrĂłl, hogy ki töltsön be vezetƑ posztot a mindenkori hatalomtĂłl fĂŒggetlen intĂ©zmĂ©nyekben. Ennek alapjĂĄn nem megalapozatlan a kĂ©rdĂ©s: mi vagy ki lehet a következƑ cĂ©lpont? A testĂŒlet hasonlĂł helyzettel mĂĄr talĂĄlkozott. Így vĂĄltottĂĄk le a Medgyessy-kormĂĄny idejĂ©n a PSZÁF elnökĂ©t, kĂ©sƑbb az energiahivatal vezetƑit. A bĂ­rĂĄk az elƑbbi esetben Ășgy gondoltĂĄk, a mindenkori kormĂĄnyok szervezetalakĂ­tĂĄsa szabadsĂĄgĂĄnak rĂ©sze a vĂ©grehajtĂł hatalom alĂĄrendeltsĂ©gĂ©be tartozĂł intĂ©zmĂ©nyek ĂĄtalakĂ­tĂĄsa. S ha egy ĂĄtszervezĂ©s valĂłban indokolja – a konkrĂ©t ĂŒgyben az elnök feladatait teljes egĂ©szĂ©ben egy Ășj testĂŒlet vette ĂĄt –, a hatĂĄrozott idƑre kinevezett vezetƑ is felĂĄllĂ­thatĂł. Az AB a kifogĂĄsolt rendelkezĂ©seket mĂ©gis megsemmisĂ­tette, mert az ĂĄtalakĂ­tĂĄs a hivatal mƱködĂ©sĂ©ben jogbizonytalansĂĄgot okozott. Az energiahivatal elnökĂ©nek Ă©s helyettesĂ©nek menesztĂ©se kapcsĂĄn viszont a bĂ­rĂĄk nem sokkal kĂ©sƑbb mĂĄr szigorĂșbbnak bizonyultak. Ebben az esetben a szervezetet nem alakĂ­tottĂĄk ĂĄt, csupĂĄn annak hatĂĄsköre vĂĄltozott – mutatott rĂĄ az AB.

Így pedig a testĂŒlet szerint felvetƑdik a joggal valĂł visszaĂ©lĂ©s tilalma, amikor valamilyen jogintĂ©zmĂ©nyt „nem annak jogrendszeren belĂŒli rendeltetĂ©se szerinti cĂ©ljĂĄra” hasznĂĄlnak fel. Vagyis: a törvĂ©nymĂłdosĂ­tĂĄs kizĂĄrĂłlag egyes ĂĄllami vezetƑk korĂĄbban törvĂ©nyben deklarĂĄlt feltĂ©telekkel lĂ©tesĂ­tett munkaviszonyĂĄnak megszĂŒntetĂ©sĂ©re irĂĄnyult. Ez a hatĂĄrozat szerint sĂ©rti a visszamenƑleges hatĂĄlyĂș jogi szabĂĄlyozĂĄs tilalmĂĄt, s Ă­gy ellentĂ©tes a jogbiztonsĂĄg elvĂ©vel. Az ilyen felmentĂ©sekkel kapcsolatos AB-hatĂĄrozatokban ugyanakkor felvetƑdött, hogy a parlament, illetve a kormĂĄny lehetƑsĂ©gei mĂĄsok a törvĂ©nyhozĂł vagy a vĂ©grehajtĂł hatalomnak alĂĄrendelt, s mĂĄsok a fĂŒggetlen intĂ©zmĂ©nyek tekintetĂ©ben. MĂ­g az elƑbbiek esetĂ©ben elfogadhatĂł lehet pĂ©ldĂĄul a megbĂ­zatĂĄs idƑtartamĂĄt lerövidĂ­tƑ vagy akĂĄr a vezetƑt menesztƑ döntĂ©s, alkotmĂĄnyos vĂ©delmet Ă©lvezƑ szerv –és ilyen a fĂŒggetlen igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs – kapcsĂĄn viszont nem.

Az alkotmĂĄnybĂ­rĂĄk most Ășj helyzettel talĂĄlkoztak, hiszen e kĂ©rdĂ©s nem csak elmĂ©leti volt. A hatĂĄrozat indoklĂĄsĂĄban az AB rĂ©szletesen hivatkozott a testĂŒlet korĂĄbbi, hasonlĂł hatĂĄrozataira – többek között a joggal valĂł visszaĂ©lĂ©s tilalmĂĄra is –, hangsĂșlyozta ugyanakkor, hogy most Ășj helyzet van, hiszen nem ĂĄllamigazgatĂĄsi, hanem bĂ­rĂłsĂĄgi vezetƑ menesztĂ©se a tĂ©t. BĂĄr a döntĂ©s sorĂĄn a legkevĂ©sbĂ© sem vettĂ©k figyelembe, de utaltak is rĂĄ: az „igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs, mint az ĂĄllamszervezeten belĂŒl elkĂŒlönĂŒlt hatalmi ĂĄg önĂĄllĂłsĂĄgĂĄnak egyik alkotmĂĄnyos garanciĂĄjĂĄt” jelenti, hogy az ilyen vezetƑk megbĂ­zatĂĄsĂĄnak idƑtartama a kormĂĄnyĂ©tĂłl eltĂ©r, ugyanakkor sajĂĄtos kinevezĂ©si szabĂĄlyok Ă©rvĂ©nyesĂŒlnek.

EbbƑl levezettĂ©k: a legfƑbb bĂ­rĂłi fĂłrumot Ă©rintƑ olyan szervezeti, hatĂĄsköri vĂĄltozĂĄsok törtĂ©ntek, melyek indokolttĂĄ tehetik a törvĂ©nyhozĂłi beavatkozĂĄst. KiszĂ©lesedett a KĂșria hatĂĄsköre – Ă­gy az indoklĂĄs, ami nem egĂ©szen igaz. Az LB elnöke elveszĂ­tette az egĂ©sz bĂ­rĂłsĂĄgi szervezetre kiterjedƑ igazgatĂĄsi jogosĂ­tvĂĄnyait, miközben Ășj hatĂĄsköröket a KĂșria csak a nĂ©pszavazĂĄssal vagy az önkormĂĄnyzati rendeletek törvĂ©nyessĂ©gi felĂŒlvizsgĂĄlatĂĄval kapcsolatban kapott. Az AB emellett jelezte, hogy pĂ©ldĂĄul a jogegysĂ©g biztosĂ­tĂĄsĂĄval összefĂŒggĂ©sben szintĂ©n mĂłdosult a feladatrendszer, de csak annyiban, hogy a korĂĄbban az LB belsƑ utasĂ­tĂĄsai szerint folyĂł munkĂĄnak törvĂ©nyes alapot teremtettek.

Így kĂ©rdĂ©ses, hogy mindez elegendƑ alapot szolgĂĄltatott-e a vezetƑk menesztĂ©sĂ©hez. Ha az AB Ășgy vĂ©li, hogy igen, nem csodĂĄlkozhat azon, ha legközelebb a parlament olyan törvĂ©nyt hoz, amellyel az alkotmĂĄnybĂ­rĂĄk hatĂĄsköreinek „kiszĂ©lesĂ­tĂ©se” miatt legközelebb a testĂŒlet elnökĂ©t vagy tagjainak egy rĂ©szĂ©t tĂĄvolĂ­tjĂĄk el.

Törésvonalak

MĂĄr a korĂĄbbi hatĂĄrozatok egy rĂ©sze is arra figyelmeztetett, hogy a testĂŒleten belĂŒl a rĂ©gi Ă©s az Ășj bĂ­rĂĄk között törĂ©svonal mutatkozik. Ez volt tetten Ă©rhetƑ pĂ©ldĂĄul a bĂ­rĂĄk kĂ©nyszernyugdĂ­jazĂĄsĂĄt lehetƑvĂ© tevƑ törvĂ©ny hatĂĄlyon kĂ­vĂŒl helyezĂ©se esetĂ©n: ott, miutĂĄn egy ember hiĂĄnyzott a testĂŒletbƑl, szavazategyenlƑsĂ©g alakult ki, s az elnök voksa döntött. Több mĂĄs döntĂ©sben is megosztott volt a testĂŒlet, de olyan szoros eredmĂ©ny, mint az LB volt elnökhelyettese ĂŒgyĂ©ben, nemigen alakult ki. E mostani eset Ă©rdekessĂ©ge, hogy Paczolay PĂ©ter elnök az Ășjakkal szavazott. A többsĂ©gi hatĂĄrozatot tĂĄmogatĂł nyolcak – az elnök kivĂ©telĂ©vel – mind kifejezetten a jobboldalhoz köthetƑ emberek, de a kisebbsĂ©gben maradt hetek közĂŒl is mĂĄr csak nĂ©gyen voltak a korĂĄbbi kormĂĄnypĂĄrti jelöltek (ebbƑl a körbƑl HollĂł AndrĂĄs napokon belĂŒl tĂĄvozik, utĂłdja JuhĂĄsz IstvĂĄn lesz ). A döntĂ©st Stumpf IstvĂĄn, a Fidesz egykori kancellĂĄriaminisztere opponĂĄlta. (L. K.)

Ez volt a mĂ©rföldkƑ

Az AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg most szakĂ­tott a sajĂĄt korĂĄbbi jogvĂ©dƑ gyakorlatĂĄval – Ă­gy kommentĂĄlta a hatĂĄrozatot KollĂĄth György alkotmĂĄnyjogĂĄsz. Ez szerinte nem csupĂĄn egy gyenge minƑsĂ©gƱ, rosszul megindokolt hatĂĄrozat – amely szembemegy az eddigi döntĂ©sekkel –, hanem egyĂ©rtelmƱen azt mutatja, hogy amennyiben egy-egy kĂ©rdĂ©s eldöntĂ©sĂ©hez kormĂĄnyzati Ă©rdek fƱzƑdik, a testĂŒlet többsĂ©ge ezt kĂ©sz respektĂĄlni. KollĂĄth ĂĄllĂ­tja: eddig a kormĂĄnyzati hatalom Ă©s az alkotmĂĄnyossĂĄg Ƒrei csaptak össze, de most vĂĄltozott a helyzet, ami mĂ©rföldkƑnek is tekinthetƑ.

Az alkotmĂĄnyjogĂĄsz meggyƑzƑdĂ©se szerint a testĂŒletnek ragaszkodnia kellett volna sajĂĄt korĂĄbbi ĂĄllĂĄspontjĂĄhoz, amely szerint a kizĂĄrĂłlag egyes konkrĂ©t vezetƑk menesztĂ©sĂ©re irĂĄnyulĂł szemĂ©lyre szabott törvĂ©nyhozĂĄs a jogalkotĂłi hatalommal valĂł visszaĂ©lĂ©s. KollĂĄth hangsĂșlyozta: ebben az esetben közömbös, hogy egy ilyen intĂ©zkedĂ©s kit Ă©rint, inkĂĄbb az ĂŒzenet a fontos. Ha egy fĂŒggetlen hatalmi ĂĄg hatĂĄrozott idƑre kinevezett felelƑs vezetƑjĂ©t ilyen eszközökkel el lehet tĂĄvolĂ­tani, ez azt jelenti – fogalmazott –, hogy bĂĄrkivel bĂĄrmit megtehetnek.

Ha az AB nem tekinti feladatĂĄnak többĂ©, hogy a jogĂĄllamisĂĄg, a jogbiztonsĂĄg ƑrzƑje legyen, nincs szĂŒksĂ©g az intĂ©zmĂ©nyre – jelentette ki az alkotmĂĄnyjogĂĄsz. A testĂŒlet mƱködĂ©se ebben az esetben Ă©rtelmetlennĂ© vĂĄlik, sĂłhivatalra pedig ott, ahol egyetlen sĂłbĂĄnya sem mƱködik, KollĂĄth szerint semmi szĂŒksĂ©g.

Lencsés Kåroly

ForrĂĄs: Nol.hu

Vissza...