Veszprémben mindenki szélsőjobbos?

2013-03-17 17:45:22

Ugyan, kérem! Mondaná a megkérdezettek szinte 100%-a. Márpedig azzal, hogy a város határában a Veszprém felirat rovásírással is kihelyezésre került, akár ezt is gondolhatják rólunk. Sokan okkal lehettünk eddig büszkék arra, hogy Veszprémben a városvezetés -más települések vezetőivel ellentétben- eddig volt annyira bölcs és előrelátó, hogy egy ilyen elképzelést ne támogasson!

A bölcsesség úgy látszik eddig tartott! A városban működő és rendszerint a veszprémiek közül alig egytucatnyi embert megmozgatni képes Jobbik rá tudta venni a döntéshozókat, hogy ezt a javaslatukat támogassa. Nemrég egy közgyűlésen napirend előtt kérdeztem rá a város polgármesterétől, jó-e az, ha ezt a kérdést képviselő-testület helyett az önkormányzat egyik bizottsága dönti el csupán? Sajnos a város Fideszes polgármestere ebben nem látott semmi kivetnivalót. Nem volt képes átlátni, hogy az egész város szegénységi bizonyítványa lesz az, ha egy ilyen tábla kikerül. S elég durva sértés a város lakói számára, hogy ilyen dolgokba a véleményük semmit sem számít. S az még durvább, hogy egy nyilvánvaló kisebbség ráerőszakolja az akaratát a többségre.

Mondhatnánk, nem igazán probléma ez. Hisz más települések határában is kihelyezésre kerültek ilyen táblák. Csak hát ott is ugyanazt jelzik, amit itt is. Körülbelül azt, hogy itt nem normális emberek laknak.

Ha normális emberek élnének Veszprémben, akkor azok nem engednék, hogy politikai pártok a jelképrendszerüket kirakják a településük határába. A Jobbik most ezt teszi. S itt szeretném megint leszögezni, a rovásírás megismertetésével-azok számára, akik ezt meg akarják ismerni- nincs semmi bajom. A része a történelmünknek, még ha számos álláspont akár az egykori, akár a mai használatával kapcsolatosan erősen vitatható.

A probléma azzal van, hogy egy rasszista, nyíltan antidemokrata, és antiszemita párt valójában csak eszközként használja arra, hogy -akár a kutyák a vizeletükkel a fán-ők is azt jelezzék, ez a település is valójában már az ő területük.

Tudomásul kellene venni, hogy a település határában a rovásírásos táblák megjelenését a többség a szélsőjobb jelenlétéhez kapcsolja. 100 emberből szinte 100 nem ismeri fel a rovásírással írt betűk egyikét sem. Azt viszont még egy erre tévedő külföldi is azonnal felfogja, miről szól valójában ez a tábla. S magában elkönyveli, itt is szélsőséges nacionalisták élnek. Pedig itt is csak annyi történt, hogy a „farka csóválta” egy kicsit a kutyát! Akár a kettős keresztek állításával, ezzel is azt üzeni a Jobbik, ő itt bizony jelen van, s alkalomadtán a hatalomgyakorlásra is jelentkezik.

Hacsak a magyar identitást vagy valamiféle kulturális identitást jeleznének ezek a táblák, bánná a fene! Akárki akármit mond, ez valójában a politikai identitásra utal, akár a kettős keresztek felállítása, s nem más mindez, mint egy politikai mozgalom szimbóluma. S ezt a Fideszes városvezetés most ugyanúgy „megette”, ahogy „megették” az elmúlt években a környező, de akár az ország más területein is a települések vezetői.

Mit lehet tenni mindezek után? Újra kell kezdeményezni a döntés felülvizsgálatát.

Amikor az engedély megadásakor kérdőre vontam ezért a polgármestert, már akkor is jeleztem, semmiképpen nem támogatnám a táblák önkényes eltávolítását, megrongálását. Magam ilyet sohasem követnék el és másokat is arra kérek, ne bántsák ezeket a Jobbikot hirdető táblának látszó transzparenseket! A város vezetésének a szégyene, hogy ezek a táblák ott lehetnek! S persze kicsit minden veszprémié is. Mégis törvényes módon kell harcolni az eltávolításáért! A Jobbik egyes gyűlölködő tagjai a kettős kereszt állításakor is vádoltak áttételesen minket, engem azzal, hogy közünk lehet annak meggyalázásához. A Veszprémi 7 Napban a Jobbik városi elnöke a vád megfogalmazásig is eljutott. S annak ellenére, hogy mi ennek a gyanúsítgatásnak a visszautasítását azonnal jeleztük a hetilapnak, az erről semmit sem írt.

Ír viszont általában bőségesen mindarról, amit a Jobbik a városban csinál. A legutóbbi számában például a kokárdaosztogató akciójukról. S arról, megalakult a Jobbik ifjúsági tagozata, akik a kokárdaosztogatást is magukra vállalták. Arról viszont, hogy ugyanezek a fiatalok a február 15-i veszprémi Gyöngyösi fórumon kiálltak az zsidók listázása mellett, már nem esik szó. S arról sem, hogy milyen jelentős civil és ellenzéki megmozdulás zajlott éppen ekkor  a Jobbik sajnos még kegyeletsértőnek is tartható magatartása miatt. Egy független lapban nem titkolták volna el, milyen határozott kiállás, tiltakozás volt a Jobbik fóruma ellen, amelynek helyszínéül épp azt az épületet választották, amely az egykor ott álló veszprémi zsinagóga és volt zsidó gettó helyén ma áll.

Szégyen bizony mindez egy olyan város számára, amelyik büszke egyetemi város mivoltára is. A füredi úton az ezt hirdető tábla, már meglehetősen ingatag. Ha így megy tovább, nemcsak az egyetemi város feliratot tartalmazó tábla, hanem a veszprémiek emberi tartása is megroggyanhat.

A rovásírásról:

'A legelterjedtebb, a szakma által támogatott nézet szerint a magyar rovásírás az arámi eredetű türk írás egyik családjához tartozik. Tőlük tanulhatták meg a magyarok az 5-6. század körül, és a maguk nyelvéhez idomították. Egy másik elgondolás az ómagyar írást az ókori magas kultúrák világába vezeti, s közeli kapcsolatban állónak tartja más ókori írásokkal, így a föníciai, az egyiptomi és a sumér írásokkal, vagyis szerinte ez egy régi (35 ezer évvel ezelőtti), egész Eurázsiában elterjedt írásrendszer része. Ez a nézet a rovásírást az emberiség legősibb kulturális kincsének tekinti.
Bárhogy legyen is, a kereszténység felvételével e honfoglalás előtti mesterség, mivel a pogány vallásra emlékeztetett, -nemkívánatossá- vált. Olyannyira, hogy a fellelhető ómagyar írásokat összegyűjtötték és megsemmisítették, az írást magát pedig betiltották.
Emléke dacolt a latin betűs írás kényszerével, melynek köszönhetően mára szép számmal kerülnek elő főként középkori rovásírásos emlékek."

Vissza...