Ennek már szinte filozófiai tartalma van. Igaz, ami igaz, mennyivel egyszerűbben alakult volna a világtörténelem, ha a főbb konfliktusokat cukrászipari termékek felmutatásával próbálják feloldani a felek. Jeanne d’Arc feltehetően nem végzi máglyán, az Aurora ágyúi nem okoznak világfelfordulást, és honunkban is elmaradnak a belviszályok, legfeljebb István királyunk helyett ma Szent Túrós Lukács nevenapján van tűzijáték az országban.
Az csak remĂ©lhetĹ‘, hogy Ăşgy száz Ă©v mĂşlva az orvostudomány már kĂ©pes lesz arra, hogy a szĂłvivĹ‘ asszony spirituszban Ĺ‘rzött agyának elemzĂ©sĂ©bĹ‘l kiderĂtse, miĂ©rt van az, hogy a kormányzĂłpárt egyik potentátjának törtĂ©nelmi pillanatokban kizárĂłlag sĂĽtemĂ©ny, pogácsa Ă©s kifli jut az eszĂ©be. Vajon volt-e már olyan helyzet az elmĂşlt hĂşszvalahány Ă©vben, hogy az utcán ĂĽvöltözĹ‘ tĂĽntetĹ‘ vanĂliás karika hatására visszavonta nĂ©zeteit, majd önnön transzparensĂ©t megszaggatva lĂłgĂł orral hazaballagott?
Milyen fogalma lehet a szĂłvivĹ‘nek errĹ‘l a világrĂłl, a valĂł Ă©letrĹ‘l, MagyarországrĂłl, kĂ©rdezhetnĂ©nk, kĂĽlönös tekintettel arra, hogy a nápolyi kĂnálgatásakor Bencsik András fogatlan bĂ©kemenetesei már a Lendvay utca elejĂ©n zsidĂłztak, buziztak Ă©s kommunistáztak, a szĂ©kházban pedig tĂz Ă©vet ĂĽlt biztonsági Ĺ‘r aktivizálta magát lelkiismereti okokbĂłl, a rend Ă©s a jogállam nevĂ©ben.
Megfigyelhető, hogy amióta kormányon van ez a társaság, a legkisebb konfliktusra is gasztropolitikai válaszokat ad. Amikor tavaly elindultak az első éhségmenetek, Tállai államtitkár kenyeret ajánlott fel a menetelőknek, az idén a lakiteleki polgármester küldött a vonulóknak rántottát, és nem értette, hogy azok miért nem fogadják el. Kormánypárti körökben úgy gondolják, az éhségmenet olyan menet, amelyben mindenki de facto éhes, következésképpen ha két tojásból rántottát adunk a tüntetőnek, akkor feloldódik benne a társadalmi feszültség, megszűnik a nélkülözése, sőt ha almapaprikát is kap a rántotta mellé, már középosztálybelinek érzi magát.
EnnĂ©l a kormánypárti hĂvĹ‘k annyival fejlettebbek, hogy Ĺ‘k már a kinĂ©zetrĹ‘l is kĂ©sz következtetĂ©seket vonnak le, vissza lehet nĂ©zni pĂ©ldául a Nol.hu vonatkozĂł kommentjeit. Ha az Ă©hsĂ©gmenetelĹ‘ XXL-es pulĂłverben vonul, máris elmehet az anyjába, hiszen kommunista bĂ©renc, van rajta zsĂr, nehogy már panaszkodni kezdjen. Az Ă©hsĂ©gmenetelĹ‘ kizárĂłlag akkor hiteles ember, ha percenkĂ©nt ájul bele a mögötte vonulĂł karjaiba, ha viszont Ăgy tesz, akkor nyilván hajlĂ©ktalan vagy munkanĂ©lkĂĽli, azok pedig köztudottan nem akarnak dolgozni, tehát ott forduljanak föl, ahol vannnak. Ez ma a keresztĂ©ny-nemzeti jobboldal szegĂ©nyfelfogása.
Ami viszont ezt a kĂ©nyszeres kĂnálgatást illeti, lĂ©tezik sokkal hatĂ©konyabb mĂłdszer társadalmi elĂ©gedetlensĂ©g esetĂ©re. A februári Ă©hsĂ©gmenet idejĂ©n mesĂ©lte az egyik rĂ©sztvevĹ‘ az Észak-Online-nak: „Alighogy elhagytuk Gyöngyöst, a menet mellett lelassĂtott egy hĂşszmilliĂłs, szĂĽrke szĂnű kombi BMW, leengedtĂ©k az ablakot, Ă©s azzal a felkiáltással, hogy ne Ă©hezzĂ©l, megdobták egy csupasz zsemlĂ©vel TĂłth Imit. Utána, ahogyan jöttek, el is tűntek.” De bizony nem is másztak be kĂ©sĹ‘bb tĂĽntetĹ‘k a BMW-s udvarába.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa
forrás: Nol.hu |