Búsulj vagy inkább butulj magyar!

2013-03-06 19:51:32

2013. szeptember elsejétől új kerettantervek alapján kell elkezdeni az oktatást az 1. az 5. és a 9. évfolyamokon. Azok a tanulók, akik most lesznek elsősök vagy ötödikesek, már erkölcstant is fognak tanulni.

8 éven keresztül heti egy, a 8 év alatt összesen 8 órában alapozzák meg egyelőre még nem igazán tudni, pontosan kik (és milyen végzettség, tudás birtokában), hogy gyermekeink egy „új” Magyarország immár valóban erkölcsös polgárivá váljanak. (Abban a kérdéskörben, hogy kik taníthatják szerintük hitelesen az erkölcstant, egy szülői szervezet véleménye nemrég alaposan felkavarta a kedélyeket.)

A kerettantervek óraszámait áttekintve kiderül, az erkölcstan oktatására 8 év alatt jutó óraszámnál kevesebb óraszám kell, hogy elég legyen arra, hogy a kisdiákok megbízható ismereteket és tudást szerezzenek például biológiából, földrajzból, kémiából vagy fizikából. Ezeknek a tantárgyaknak az oktatására a felső tagozat 4 éve alatt összesen heti 3 óra jut.

Történelemből és társadalomismeretből az órakeret összesen 4 x 2 = 8 óra. Ugyanannyi jut 8 év alatt erkölcstanra, mint a felső tagozatosnak 4 év alatt a történelem tantárgy ismeretanyagának elsajátítására. Ha a kisdiák szülei úgy döntenek, hogy ők inkább a hittan tanulását választják gyermekeinek, akkor persze erkölcstan óra helyett hitoktatásban vehetnek majd részt gyermekeik. A törvény szerint csak akkor, ha legalább 7 fő ugyanahhoz a felekezethez tartozva kéri ezt az ország bármelyik iskolájának valamelyik első vagy ötödik osztályban.

A „számlát” az állam, azaz az adófizetők állják. Mivel katolikusok szinte mindenhol, de reformátusok is jó néhány helyen lesznek egy-egy osztályban várhatóan legalább heten, a számukra ez a lehetőség könnyen válhat valósággá. A kisebb lélekszámú felekezeteknek sok-sok helyen esélye sem lesz arra, hogy az adófizetők pénzéből ugyanezzel a lehetőséggel élni tudjanak. Ha nincsenek annyian, hogy egy osztályban legyenek heten, akkor olyan mintha nem is lennének.

Nekik tehát a közpénzből nem jár az, ami jár a többieknek. Nem véletlenül hallani már a kevesebb hívőt tömöríteni képes egyházak képviselői részéről is azt, hogy a hittan oktatásának a helye az iskolák helyett a gyülekezetekben kellene legyen.

Bár az oktatásirányítás prominensei azt állítják, már két éve zajlanak a tantárgy bevezetését megelőző tárgyalások, egy vallásszociológus tapasztalatai ennek ellenkezőjére utalnak. Prominens egyházi személyek körében végzett tavalyi vizsgálat szerint a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között. Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező módon - az iskolában vagy ott is. Mindezek azt mutatják, hogy nem volt egyeztetés a témáról még az egyházi vezetőkkel sem. (Forrás: fn24.hu)

Mindez 2013 szeptemberétől miért történik meg mégis? Nem én találtam ki, hanem Kákay István (a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója) mondta: „A jelenlegi Oktatásért Felelős Államtitkárságon valamennyi vezető beosztásban levő munkatárs egyházi iskola kötelékéből került a minisztériumba – tehát teljes mértékben egyházbarát volt a tárgyaló fél.”

Még hogy a társadalmi igényeknek megfelelően dőlnek el fontos kérdések ma Magyarországon!

Vissza...