Bajcsyt Wassra cserélték

2013-02-20 15:57:48

Kunhegyes város képviselő-testülete február 13-ai bölcs döntésével „a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvény értelmében” megszüntette a Bajcsy-Zsilinszky utca elnevezést, és az utcát Wass Albertre keresztelte át. Hagyjuk is most Wasst, nem volt elég utcája nyilván, nézzük csak Zsilinszkyt! Neki tényleg megvolt a kötődése az önkényuralmi rendszerekhez. Például felakasztották, mert felkelést készített elő a nyilasok és a nácik ellen.

Az átnevezést amúgy egy magát nemzeti radikálisnak nevező párt képviselői javasolták a tudós testületnek. Magát a nemzeti radikális meghatározást pedig Bajcsy-Zsilinszky Endre írta le először. Így jellemezte azt az eszmevilágot, amiben hitt. Harcias nacionalista volt, fajvédő, és nem szerette a nyugati típusú demokráciát sem. Csak éppen becsületes volt, és ebből következően az igazság kedvéért képes volt átértékelni a politikáját. A magyar hadsereg dicstelen újvidéki vérengzése után hangosan követelte a parlamentben az ártatlan szerb és zsidó polgárok haláláért felelős magyar tisztek felelősségre vonását. Meggyőződése volt, hogy a nacionalizmus egyszersmind antifasizmust is kell, hogy jelentsen, a németekkel való szövetség pedig maga a nemzeti önfeladás. Lapjában teret adott a nyilas- és náciellenes baloldaliaknak is, minden lehető módon szervezte a nemzeti ellenállást.

A német megszállás után ezért a Gestapo elsőként őt próbálta letartóztatni. Fegyveresen állt ellen, súlyosan megsebesült. Kivégzésére várva csak annyit kért, hogy feleségül vehesse szerelmét. Bende Mária, Mickó már húsz éve volt az élettársa, és titkárnőként dolgozott mellette. A cellában esküdtek össze. A kiugrási kísérlet napján a magyar hatóságok közbenjárására elengedték, de már másnaptól újra keresték a nyilasok.

Néhány hét bujkálás után újra elfogták. A Margit körúti gyűjtőfogházban brutálisan megkínozták. Mivel képviselő volt, ahhoz hogy halálra ítélhessék, az országgyűlésnek ki kellett adnia a mentelmi jogát. A nyilas parlament azonban éppen menekült, meg kellett várni, hogy Sopronban újra összeüljenek. Egykori eszmetársai megszavazták a halálos ítéletet lehetővé tévő döntést. Útban Sopronkőhida felé a rabszállító busz megállt, és az őt őrző katona azt ajánlotta neki, hogy meneküljön el, nem fognak utána lőni. Annyit felelt: „Nem fiam. Engem most felakasztanak, de ezért cserébe egy szék üresen marad Magyarország számára a háború utáni béketárgyalásokon.” Hitt benne: ha halálával bebizonyítja, hogy volt magyar ellenállás, voltak becsületes politikusok, akkor hazájának kevésbé kell bűnhődnie a német szövetség miatt.

Az ugyancsak Sopronkőhidán raboskodó Jávor Pál még látta, ahogy a nyilasok a kivégzésére váró, kivert fogú Bajcsy-Zsilinszky Endrével mosatják fel a padlót. Ahogy később az ávósok a kommunista rabokra, ők rá haragudtak legjobban. 1944 Karácsonyán végezték ki, utolsó kiáltását a rabok is hallották: “Isten mindent hall és mindent lát, éljen Magyarország!” Rabtársa, Mindszenty József mondott érte engesztelő misét. De erre már, gondolom, nem vesztegettek szót Kunhegyesen.

Szerző: Nyáry Krisztián

Forrás: Facebook

Bajcsy-Zsilinszky Endréről itt olvashat bővebben! (Klikk ide!)

Vissza...