Rohanunk a polgárháborúba |
2013-02-17 10:06:51 |
|
A jelek arra utalnak, hogy a végletekig megosztott, leigázni készült ország akár polgárháborús helyzetbe is sodródhat. Mi más oka lehet a teljes könyörtelenségnek, amellyel a hatalom az ellenzék bármely kezdeményezéséhez viszonyul? Soha, még csak szikráját sem mutatják semmiféle együttműködésnek, a megértésnek, a belátásnak, a szolidaritásnak. Ha bárki megszólal, azonnal kommunista lesz, hazaáruló, nemzetpusztító, gyurcsánybajnais. Soha egy gesztus, egy megértő félmondat. Azonnal eltipornak mindent és mindenkit. Miféle viszony a politikai vetélytársak, ha úgy tetszik, nem rájuk szavazó, de mégis csak magyarok felé, hogy Orbán a szegényedő milliók pénzén tovább erősített magánhadseregével - amiből már Kövérnek is van - körülbarikádozza a gyulai hotelben ülésező frakcióját? Kint pedig az ellenük tiltakozókra ráküldi az ugyancsak az elszegényedő milliók pénzéből megfizetett bértüntetőit. Köztük az ugyancsak a szegényedő milliók pénzén dolgoztatott rabszolgákat. Ebből egy idő után elég lehet... Az erőszak várható eszkalálódása felé mutat az is, ahogy a Bayer Zsolt ellen szervezett DK-tüntetés szereplőit a Fidesz-székház előtt várták. A transzparens egyszerre tartalmazott zsidózást, és egy hazugságot a gyilkosok pártfogásáról - holott Orbán engedte el a baltás gyilkost. Ütközés mindenáron, a legdurvább eszközökkel. Rugalmasság zéró. Csak a pofon, a tockos, hogy érezd: ha nem velem vagy, senki vagy. Előbb-utóbb fizikai következménye lehet a másik transzparensnek is, amely nem a lamentáló ballib értelmiség soraiból verbuválódott éhségmenetet fogadta a Kossuth téren. Kövér László, az országgyűlés elnöke tudtával és beleegyezésével leszociztak és hataloméheseknek neveztek egy hóban, fagyban vonuló csapatot, amelyben több ezren meneteltek ellenük több száz kilométert. Szolidaritás megint sehol, csak a teljes elzárkózás, és egy irgalmatlan maflás a velük egyet nem értő magyaroknak. Ez az ő hazájuk és senki másé. Még akkor is, ha tudják: vannak térségek, régiók ebben az országban, ahol már tényleg az a tét, hogy esznek-e vagy sem. Jelezném azt is, hogy soha ennyien nem fagytak meg, mint ezen a télen... Lám, aki szegény, az annyit is ér. Most már a tovább csökkentett közmunkás bérből. Mindezt le fogja nyelni ez az ország? Előbb-utóbb ott is elszakadhat a cérna, ahol a hallgatók egy része hagyja magát becsapni, a másik felét pedig a 2006-os huligánokkal terrorizálják. Ha kell, adatokat is gyűjtenek róluk, hogy nyílt fenyegetéssel próbálják őket megjuhászítani. Ilyenkor az ember rögtön megérti, miért a Fidesz az egyetlen párt, amely ma sem akarja az ügynökakták nyilvánosságát. És ezek a fiatalok már többször szájukra vették tüntetéseiken 1956-ot. Történik mindez egy olyan országban, ahol azok kerülnek vádlottak padjára, akik nem követtek el semmit (Sukoró) és azok, akik leleplezték a Fidesz magán-titkosszolgálatát (Dávid Ibolya, Herényi, Szilvásy). Eközben a Fidesz szanaszét lopja az országot, az ügyészség pedig nem csinál semmit. Az ötvenes éveket idézi az is, ahogy Simor Andrásról "kiderül", hogy titokban együttműködött az imperialistákkal. Kérdés tehát, a nép meddig bírja, hogy Bogár László azt mondja, Orbán már érti: magyarok milliót kell az út szélén hagyni. Hogy a Kossuth tér 1944-es (!) átépítésére és stadionokra tízmilliárdok mennek el, miközben szegény családból származó gyerekek elől merő aljasságból elzárják a továbbtanulás esélyét. Bárki bárhogyan tiltakozik, azonnal a nemzet ellenségévé válik. Nem elég, hogy szegényedik, még csak büszke sem lehet magyarságára, mert aki Orbánt nem szereti, az nem is magyar, nem is hazafi. Nem elég, hogy egyre kevesebb a pénz, a lelküket, a hitüket is megtörik. Magyarország pedig süllyed. A gazdaság mély recesszióban, termelő munkában egyre kevesebben dolgoznak. Csökkent az export, az import, zuhan az ipar, különösen az építőipar teljesítménye. Az emberek, mivel nincs munkájuk és pénzük, az infláció pedig a legmagasabb az Európai Unióban, nem vesznek semmit. Mi lettünk a hárommillió közmunkás és a hárommillió kirakatbámuló országa. Orbán mindezt székelyzászlókkal takargatja, és hazudozik a fényes dollárkibocsátásról, amelynél a románok is jobb üzletet csináltak. Lehazudja, hogy ezzel a bombaüzlettel is az egekbe árazza az államadósságot, amely így is az ő kormányzása alatt ért az eddigi rekordra. Ha még Gyurcsány nem állapodik meg az Audi új fejlesztéseiről, és nem hozza ide a Mercedest vagy a Hankook-ot, már kitehettük volna az államcsőd-táblát. Ebben a helyzetben pedig Orbán csak tovább alázza az országot. Kordonozza a hajléktalanokat, vegzálja a rokkantakat, hitet akar tukmálni az iskolákban, tönkre teszi a fiatalok jövőjét. Elzárja magától a világot, és bár arca elárulja fokozódó szétesését, belül igyekszik elhinni saját hazugságait. Sőt, egyre vehemensebben üvöltözi. Orbán tudja, ha veszít, egész életműve, amely az "egyszer kell nyerni, de akkor nagyon" elvén alapszik, azonnal szétesik. Márpedig egy tökös új kormány átnézhetné a vagyonosodását is. Ezért tömi milliárdokkal a régi komcsi ismerőseit Szélestől Bencsikig. Ezért védi a nyilas Bayert, alázza Ángyánt, köpte le jelképesen a rosszabb sorsra érdemes L. Simont, és ezért nem engedi el Matolcsyt. Minden, az ellenzéknek tett gesztus a gyengeség jele lenne. Márpedig Orbán szerint háború van. Vagy ő nyer, vagy minden pusztuljon. Ahogy ellenzékben kiment Brüsszelbe, hogy a hazája ne kapjon uniós támogatást. Ha nyer 2014-ben, hiszi, hogy hosszabb időre berendezkedhet. Ha veszít, lehet, hogy menekülnie kell. Tisztában van a téttel. Reményét táplálja az ellenzék nagyobb része, amely nem érti, hogy Orbán a hatalmat simán nem fogja átadni. Még mindig azt méregetik, hogyan is kéne alkotmányozni - nem illik hozzányúlni Szájer ájpedjéhez -, hogyan is viszonyuljanak a zelmúlthúszévhez és a zelmúltnyolcévhez, vagyis saját múltjukhoz, Magyarország demokratikus (!) múltjához. Felmondják az orbáni leckét, mert azt hiszik, majd az onnan kiábrándult emberek segítenek. Féldiktatúrák idején teljességgel komolytalan közvéleménykutatásokat böngésznek, ahelyett, hogy arra készülnének: mi lesz, ha Orbán még ennél is jobban megőrül. Mintha nem tudnák: ha kell, addig farigcsál a választójogi törvényen is, amíg tovább szűkíti az ellenzék esélyeit. Lesz elég milliárdja, közmédiának hazudott szócsöve, a zavargások után felmentett csőcseléke, békemenetnek hazudott háborús brigádja, hogy bármire képes legyen. Lassan abba kéne fejezni a vitát, hogy mi választja szét az ellenzéket, és össze kéne fogni akivel lehet, felkészülve a legrosszabb forgatókönyvre is. Orbán csapatai már felálltak: földekkel, pályázati pénzekkel kibélelt oligarchák, médiacsapatok, "terrorelhárítók", "békemenetek", "szurkolók" megyei és városi górék gyúrnak és edzenek, készülnek a végső bevetésre. Mégis csak meg kéne fontolni a közös tüntetést március 15-én... Forrás: Gréczyblog.hu |
A helyzet egyre aggasztóbb. Azt gondolom, Orbán Viktor eldöntötte, hogy ha kell, hatalmát erőszak árán is megtartja. Ha mégis olyan leváltós hangulat alakulna ki, amely megállíthatatlanná tenné a váltást, a következő kormány is megkapná a törvénytelen ellenállást, csak még durvább kivitelben, mint 2006-ban. (Az akkori puccskísérlet mögött is ő állt, lásd az általa sosem cáfolt WikiLeaks-iratokat.,...)