Újabb szervezetek csatlakoztak a Világos Veszprémért megmozdulásához |
2013-02-13 18:03:09 |
|
A veszprémi székhelyű, tavaly bejegyzett Szabad Piac Alapítvány igazgatója, Kész Zoltán a február 15-ei tüntetés helyszínén, a volt bányatröszt épületénél megtartott sajtótájékoztatóján kiemelte, támogatják a Világos Veszprémért kezdeményezését és úgymond "megszerezték" Gyöngyösi Márton "igazi" beszédét és ezt ismertette a sajtóval. (A beszéd természetesen nem valódi, egyfajta "fricskaként" illusztrálták vele Gyöngyösi Márton politikai megnyilvánulásait - a szerk.) A "beszédben" emlékeztetnek, Gyöngyösi Márton "bár lassan három éve az Országgyűlés tagja, eddig nem sok olyat csinált, amivel felhívta volna a nemzet figyelmét szerény személyére. Ha nincs ez a kis zsidó-listás beszéde, még ma sem tudná senki, hogy ki vagyok". "Mert mégis miről beszéljen? A gazdasági visszaesésről? A megújuló energiáról? A gyógyszertámogatási rendszerről? Ezek bonyolult dolgok,...csak ahhoz ért, hogy megmondja, ki a magyar és ki az ellenség." Ezt "könnyű megmondani. Elsősorban a jobbikosok. Talán még a gárdisták is, a fideszesek már nem, a szocialistákról ne is beszéljünk." "Ennél csak az az egyszerűbb, megmondani, hogy ki az ellenség. Tulajdonképpen mindenki más: az Európai Unió, a románok, a bankárok, a multik, a cigányok, a melegek, a zsidók, a liberálisok, az értelmiségiek, a baloldaliak satöbbi. Ha pedig tudjuk, ki az ellenség, természetes vágyunk, hogy készítsünk listát róluk... mi ezzel a probléma". "Nem kell a társadalom és a gazdaság bonyolult összefüggéseivel foglalkozni! Az csak összezavarja az embert. Vagyunk mi és vannak ők. A mi gondjainkról ők tehetnek. Ezért utáljuk őket. Ilyen egyszerű." Kitérnek arra is, "a veszprémi zsidók részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, és a magyar szabadságért küzdöttek. Állítólag erről zsidó sírkövek is tanúskodnak. Fél évszázad múlva a veszprémi zsidó közösség tagjai már a világháborúban harcoltak Magyarországért. Közülük 28-an haltak hősi halált. Ezek után jöttek a listakészítő elődök, akik olyan törvényeket hoztak, amelyek alapján a zsidó polgárokat, valójában magyar polgárokat, először összeírták, utána kifosztották, végül feltették őket a koncentrációs táborokba tartó vonatokra. 1941-ben még 887 zsidó élt Veszprémben. 1944. április 15-én két gettót jelöltek ki számukra a városban, az egyiket éppen abban a zsinagógában, amelynek helyén ez az épület áll (a volt bányatröszt - a szerk.). Ebbe a gettóba 650 veszprémi és 53 környékbeli zsidót zsúfoltak. Mintegy 170 férfit munkaszolgálatra köteleztek. Az üldözés éveit a zsidó lakosság kevesebb, mint tíz százaléka élte túl. Veszprémben csak néhányan maradtak közülük." A sajtótájékoztatón Kész Zoltán kitért arra is, a Szabad Piac Alapítvány ey piacpárti társaság, inkább jobboldali értelmiségiek köre, és csatlakozásukkal azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a szélsőségek elleni összefogásnak párton kívülinek, oldalon kívülinek kell lenni, hogy ne ismétlődhessen meg a harmincas-negyvenes évek történelme. A Világos Veszprémért megmozdulásához eddig a következő szervezetek csatlakoztak: Demokratikus Koalíció (DK) Veszprém városi és Veszprém megyei szervezetei, Híd a Demokráciáért Egyesület, HIT Gyülekezete, Kádártai Lakosok Egyesülete, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Veszprém, Lehet Más a Politika (LMP) Veszprém, Lokálpatrióták a Városért Közhasznú Egyesület, Magyar Szocialista Párt (MSZP) Veszprém városi és Veszprém megyei szervezetei, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Veszprém megyei szervezete, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Veszprém megye, Párbeszéd Magyarországért (PM), Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) Veszprém, Szövetségben Együtt Magyarországért (SZEM) Veszprém városi és Veszprém megyei szervezetei, Magyar Szolidaritás Mozgalom Veszprém városi és Veszprém megyei szervezetei, Tolerancia Facebookos Csoport, VÁLTOZÁST! 2014 Mozgalom, Veszprémi Polgári Társaskör és a Veszprémi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. *** Korábbi cikkünk a Világos Veszprémért február 15-i demonstrációjáról itt olvasható, a Jobbik városi szervezetének álláspontja, illetve tájékoztatója Gyöngyösi Márton február 15-i veszprémi előadásáról pedig itt érhető el. Forrás: veszpréminapinap Íme a fricskának szánt levél (a képzelet szüleménye): Tisztelt veszprémi polgárok! Először is engedjék meg, hogy egy kicsit magamról beszéljek. Ez már csak azért is indokolt, mert bár lassan három éve vagyok az országgyűlés tagja, eddig nem sok olyat csináltam, amivel felhívtam volna a nemzet figyelmét szerény személyemre. Ha nincs ez a kis zsidó-listás beszédem, még ma sem tudná senki, hogy ki vagyok. Nem is sejtik, hogy ez milyen nyomasztó érzés! A cigánybűnözés szimpla emlegetésével már a kurucinfóba sem lehet bekerülni, nemhogy a komoly médiába. Nehéz munka ez a rasszizmus. Mert mégis miről beszéljek? A gazdasági visszaesésről? A megújuló energiáról? A gyógyszertámogatási rendszerről? Ezek bonyolult dolgok, és én nem értek hozzájuk. Én csak ahhoz értek, hogy megmondjam, ki a magyar és ki az ellenség. Ez a szakmám. Ezzel tudok benne lenni a tévében. Azt, hogy ki a magyar, könnyű megmondani. Elsősorban mi, jobbikosok. Talán még a gárdisták is, a fideszesek már nem, a szocialistákról ne is beszéljünk. Ilyen egyszerű ez. Ennél csak azt egyszerűbb megmondani, hogy ki az ellenség. Tulajdonképpen mindenki más: az Európai Unió, a románok, a bankárok, a multik, a cigányok, a melegek, a zsidók, a liberálisok, az értelmiségiek, a baloldaliak satöbbi. Ha pedig tudjuk, ki az ellenség, természetes vágyunk, hogy készítsünk listát róluk. Nem értem, mi ezzel a probléma. A lista, vagy régebbi kifejezéssel az összeírás, még nem jelent feltétlenül sárga csillagot. Mindent szép sorrendben. Higgyék el, nem kell annyit gondolkodni! Nem kell a társadalom és a gazdaság bonyolult összefüggéseivel foglalkozni! Az csak összezavarja az embert. Vagyunk mi és vannak ők. A mi gondjainkról ők tehetnek. Ezért utáljuk őket. Ilyen egyszerű. Éppen olyan egyszerű, mint mi vagyunk. Persze, néha elgondolkozom azon, hogy mi van, ha tévedek. Nyugodjanak meg, az ilyen pillanatok nem tartanak sokáig. Nem rég a kezembe került egy írás, amely a veszprémi zsidóság történetéről szólt. Azt írták benne, hogy a veszprémi zsidók részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, és a magyar szabadságért küzdöttek. Állítólag erről zsidó sírkövek is tanúskodnak. Fél évszázad múlva a veszprémi zsidó közösség tagjai már a világháborúban harcoltak Magyarországért. Közülük 28-an haltak hősi halált. Ezek után jöttek az én listakészítő elődeim, akik olyan törvényeket hoztak, amelyek alapján a zsidó polgárokat, valójában magyar polgárokat, először összeírták, utána kifosztották, végül feltették őket a koncentrációs táborokba tartó vonatokra. 1941-ben még 887 zsidó élt Veszprémben. 1944. április 15-én két gettót jelöltek ki számukra a városban, az egyiket éppen abban a zsinagógában, amelynek helyén ez az épület áll, ahol most tartózkodunk. (Ezért a gesztusért szeretném külön elismerésemet kifejezni a párt helyi szervezőinek.) Ebbe a gettóba 650 veszprémi és 53 környékbeli zsidót zsúfoltak. Mintegy 170 férfit munkaszolgálatra köteleztek. Az üldözés éveit a zsidó lakosság kevesebb, mint tíz százaléka élte túl. Veszprémben csak néhányan maradtak közülük. Az a baj, hogy ha ilyeneket olvasok, akkor elbizonytalanodom, és olyanok jutnak eszembe, hogy bocsánatot kellene kérnem azért a parlamenti beszédemért. Látják, ezért nem szoktam olvasni. Önök most feltehetnék nekem azt a kérdést, hogy ha Veszprémben gyakorlatilag nem maradtak zsidók, akkor miért foglalkozom mégis velük? De nem teszik fel ezt a kérdést, mert akkor nem az én rendezvényemre jöttek volna el, hanem azokéra, akik tiltakoznak ellene. Oda azok mennek, akik gondolkodnak.
|
Mintegy húsz szervezet jelentette be eddig részvételét a Világos Veszprémért pénteki, Jobbik elleni demonstrációja kapcsán - legutóbb, szerdán a Szabad Piac Alapítvány tartott csatlakozásáról sajtótájékoztatót.