Demokrácia deficit |
2013-02-04 21:04:12 |
|
Mikor egy jó hete a bizottsági ülésen szóvá tettem, miért kell azt, ami valójában csak egy meglévő szabályzat módosítása új rendelet megalkotásának nevezni, azt volt a hivatalos válasz, mert a törvényalkotó most új jogszabályokra alapozza azt. Így a város a már jól bejáratott-sok ciklus óta okos kompromisszumokkal formált- működési szabályzatát ezúttal nem módosította, hanem újraalkotta. Ha összehasonlítjuk a régivel, persze sok mindenben változatlan. Abban semmiképp, hogy ezúttal előzetes egyeztetések nélkül, erőteljesen szűkítette az ellenzék jogait. A közgyűlésen nem véletlenül fogalmaztam úgy, jelentősen növelte ezzel a demokrácia deficitet. Ellenzéki képviselőtársaim közül voltak olyanok, akik úgy érezték, van értelme módosító javaslatok megfogalmazásának és beadásának. Nem ismerték még ki a kétharmad napról napra egyre gőgösebb természetét. Vagy csak így akartak morzsányi médiafigyelmet kiharcolni. Amint láttam (tisztelet a kis számú kivételnek), nem éppen lényegláttató módon közvetítette mindezt a többnyire igencsak rövid pórázon tartott helyi média. Kivételek persze mindig vannak. A veszprémi TV riportere - felmérve, hogy ez az egyik igazán izgalmas téma- nagyon korrekten minden hozzászólalót megkérdezett. Sajnos ugyanakkor az önkormányzati összefoglalót – talán a sugárzási időpont nem túl szerencsés megválasztása miatt is- a veszprémiek vélhetően alig pár százan nézik. Az adófizetők pénzén működtetett városi hetilap erről a kényes témáról szokásához híven, maszatolós módon, alig pár sorban tájékoztatott. A megyei napilap (fideszes kötődésű) tudósítója meg olyan módon írt erről, ami még a rendszerváltozás előtti, pártállami időket idézi. Az online változaton már a cím is brutálisan hangzott. Továbbra is demokrácia lesz Veszprémben címmel s a város polgármesterének gondolatait kiemelve idéző tudósításban ex katedra, mintha ez csupán egy párthatározat kérdése lenne írják le, hogy az új szmsz elfogadása mit sem változtat az eddigi gyakorlaton. Pedig igencsak változik az. S egyáltalán nem attól, hogy az interpellációk, kérdések, napirend előtti hozzászólások igényének bejelentése ezután hat nappal a közgyűlés kijelölt időpontja előtt kell, hogy megtörténjen. A közgyűlésen is világossá tettük, a polgármesteri hatáskörök kiszélesítése zavarja a legtöbbünket. Jómagam is világos érveléssel mutattam rá arra, hogy rendkívül aggályos az a fajta szabályozás illetve szabályozatlanság az szmsz-en belül, ahogyan a polgármester ezután két közgyűlés között- (havonta egy, összesen 10 közgyűlés van egy évben)- ügyenként 25 millió Ft erejéig döntést hozhat teljesen egyedül. A polgármesteri akaratot ezután elegendő lesz csupán utólag jóváhagyatni a többségével. S még a kritikáinkat sem kell közgyűlésen meghallgatni, egy ügyes ülésvezetés esetén. Ezzel szemben mit is ír minderről a Napló? „Az szmsz szerint a polgármester két közgyűlés között dönthet a 25 millió forintot meg nem haladó pályázatokról, aminek nyilván gátat szab a város költségvetése.” Ugyan jól hangzik ez az ügyet bagatellizáló érv, csakhogy a helyzet az, egyre gyakoribbak voltak így is a várost igencsak megterhelő, előzetes kötelezettségvállalások. S ezekkel a kötelezettségvállalásokkal év közben mindig módosította is a többség a költségvetési rendeltét. Ezután lehet majd ilyen döntéseket a polgármesternek minden előzetes egyeztetés nélkül, az ügy sürgősségégre való hivatkozásával -a demokratikus működési rendet akár súlyosan megsértve- teljesen egyedül is véghezvinni. A napirenddel kapcsolatos vita tudósításának igazi pikantériája, hogy egy a közgyűlésen történt blamázs helyzetről jótékonyan hallgat. Miközben a polgármester lelkes irányításával zajlott az ellenzék módosító javaslatainak egyenkénti leszavazása, Mihalovics és Óvádi Péter, Navracsics Tibor két veszprémi közgyűlésben a semmittevésért, pontosabban a gombnyomogatásért is fizetést kapó vazallusa annyira belejött a nem gomb nyomogatásába, hogy nagy lelkesedésében és oda nem figyelésének következményeként a végszavazáson a Fidesz által újra írt szmsz-t sem támogatta. Az igazi meglepetést egyedül persze az okozta, hogy nemcsak a szavazatukat jelző lámpa, hanem az arcuk is piros lett hirtelen nagy zavarukban. Valljuk be, ritka látvány manapság, ha Fideszes politikusok ábrázatán a szégyenérzet jeleként némi bőrpírt is felfedezni vélünk. |
A Fidesz szereti újra írni a törvényeket. Szereti, ha minden tőle függ, belőle ered és azt akarja belénk sulykolni, hogy valójában még az „időszámítás” is az Ő kormányzásuktól kezdődik. Ami előttük volt, az maga az őskáosz, a bűn, amit fel kell számolni, el kell törölni.