LMP: ökofogyott létezés

2013-01-27 10:35:51

Nehéz eldönteni, kinek van igaza az LMP belső háborújában. Schiffer András a párt önállóságáról beszél, valójában nem zárkózik el attól, hogy a demokráciát elpusztító és milliókat nyomorba döntő Orbánnak adjon még egy esélyt. Jávor Benedek és köre a kormányváltáshoz elengedhetetlen összefogásról beszél, de ezt csonkán, egyvalakivel látják elképzelhetőnek, hozzá azonnal csatlakoznának is.

Az LMP veszte az őszintétlenség. Minden látszattal ellentétben az LMP sohasem tudta, hogy mit képvisel. Mint az egyslágeres előadót, a korhangulat befújta a pártot a slágerlistákra, de egy teljes lemeznyi anyagot képtelenek voltak összeállítani. Például nem tudom, mitől hívják az LMP-t ők maguk, és az újságírók is szinonímaként: ökopártnak. Semmilyen markáns jelét nem adták zöld mivoltuknak, ha csak azt nem, hogy Sólyom László védőszárnyai alól bújtak elő. A Werder Bremen sem hívja magát ökopártnak csak azért, mert zöld a színe. A Real Betis sem. Az LMP létezése pedig szép lassan ökofogyottá vált.

Schiffer azzal érvel, hogy 2009-ben Bajnai Gordon (és persze, Gyurcsány Ferenc) ellenében alakult a párt, mit keresnének ők az Együtt 2014, majd a Nagy Összefogás részeként Gyurcsány és Mesterházy mellett? Főleg, hogy alapításkor, és azóta is, az egész nyolc évet mélyen megvetették. Legitim érv? Igen, legitim.  Megértem, hogy Schiffer félti pártja önállóságát, frakcióját. 

Jávorék belső közvéleménykutatásokkal érvelnek, hogy az LMP-s szavazó összefogáspárti, tehát nem érdemes csökötten a régi sablonhoz ragaszkodni. Ráadásul Orbán tényleg tönkre tette az országot, nem keveredhetünk olyan látszatba, hogy képesek lennénk hatalmon tartani. Legitim érv? Igen, legitim. Megértem, hogy Jávorék elindulnának az egyértelmű orbánváltás felé.

Eközben jó ha mindenki tudja, a kutatások szerint az LMP-s szavazók több, mint kétharmada a DK-ra is szívesen szavazna. Na erre varrjunk gombot! Ennyit a nyolc év LMP-s szavazói megítéléséről.

Az LMP abba szakad bele, hogy nem lehet gyanúsan Fidesz-közelinek tűnő kopogtatócédulákhoz jutni a 2010-es önkormányzati választás előtti pillanatokban, majd odaláncolni magunkat a Fidesz ellen. Nem lehet felelőtlenül nagy tétet jelentő népszavazást elindítani, majd egyedül bele is bukni, mivel képtelenek vagyunk elég aláírást gyűjteni. Nem lehet egyszerre a Jobbik sátrában mutatkozni, technikai koalíciót elképzelni Vona Gáborral, és elítélni, de részt nem venni antirasszista tüntetésen. Nem lehet egyszerre azt ígérni, hogy visszalépek az MSZP javára az időközi választáson, majd mégsem. Nem lehet egyenlőségjelet tenni Gyurcsány és Orbán kormányzása közé - Gyurcsány hazafi és demokrata, Orbán nem az. Nem lehet egyszerre államszocialista blogokat írni és a piacpárti Bajnai kegyeit keresni. Túl sok a feszítő ellentét. Most meg odajutottak, hogy marad egy ortodox LMP, és onnan nézve egy Jávor-Lezsák, egy Karácsony-Manninger meg egy Turi-Kovácsnak látszó Scheiring Gábor, akik a süllyedő hajóról átkapaszkodnának egy erősebbnek tűnő katamaránra.

Teszi és tette ezt egy olyan párt, amelynek egész megyékben nincs egyetlen szervezete sem, miközben egyedüliként képzeli magát politikai szempontból mérlegképes könyvelőnek. (Az általuk többnyire lesajnált DK tegnap kétezres kongresszust tartott, programot fogadott el, 750 településen 7000 tagja van, és több, mint száz választókerületben van szervezete. Megnyert két időközi választást, majd egy harmadikon 25 százalékot szerzett. Az LMP mikor ért el ennyit valaha?)

Van itt más baj is. Lehet, hogy az LMP - mivel az orbáni rágalomária vitte be a parlamentbe - valóban elhitte, hogy az emberek utálják a nyolc évet. De nem utálják. Sokan voltak csalódottak, megfáradtak, de az az időszak ma már szinte kánaán, hiszen az emberek nem féltek és jobban is éltek. Szabadság volt, demokrácia, minden településen fejlesztettek valamit. 

A történet az Együtt 2014 számára is tanulságos. Még egy ilyen kicsi pártot, mint az LMP, sem sikerült egyben lenyelni. Mint ahogy az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót sem lehet. Nem lehet úgy befogadó és nyitott ernyőszervezetet kreálni, hogy erővel bedarálok, mint a Fidesz. Érzékelhető hitelességi problémát vet fel, hogy úgy akarjuk magunkat szeplőtelennek láttatni, hogy 2010 előtt nem létező formációkkal barátkozunk (Milla, LMP, Szolidaritás), eközben megpróbáljuk megtagadni a 2006 és 2010 közötti közös múltat. Azt az embert, aki háromszoros minisztert, majd miniszterelnököt csinált belőlem, meg azt az embert, aki kormányzásom egy éve alatt frakcióvezetőként jelentős részt vállalt abban, hogy a programomból valóság legyen. Nem lehet megtenni, hogy nem ülök egy asztalhoz az ellenzéki tárgyalásokon a saját kormányon volt minisztereivel és államtitkáraival, mondván, én azóta más lettem. Vagy akár más is lehetek. A közös múlt megtagadhatatlan, nem is érdemes próbálkozni vele. Akár tetszik, akár nem, Bajnaira, Gyurcsányra, Mesterházyra (ábécé-sorrendben írtam) egyszerre van szükség. Ha úgy tetszik, a régi, sokak számára bizonyító elithez csatlakozhatnak új személyek és képződmények is - kellenek is nagyon -, de a sokak szemében igenis bizonyító "régiek" kiszorításával nem érdemes fáradozni. Nem fog menni, és tömegigény sincs rá.

Kint és bent is nem lehet egyszerre egeret fogni. Ebben sem lett, és nem is lesz más a politika. Legyen ez tanulság március 15-e előtt, ahol újra meg lehet próbálni felállni a közös színpadra.

Forrás: Gréczy.blog.hu

Vissza...