A DK levele Navracsics Tibornak

2013-01-16 21:41:04

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Ön volt az egyetlen befolyásos kormánypárti politikus, aki Bayer Zsolt január 5-i, méltán nagy port fölvert írásához nevét és arcát vállalva úgy viszonyult, ahogyan az egy tisztességes konzervatív demokratától elvárható volt. Mélyen elítélte a publicista mondatait, és kijelentette: nincs helye egy közösségben, így a Fideszben sem. Ezért a kiállásáért köszönet és elismerés illeti Önt.

A HírTV hétfői, „Rájátszás” c. műsorában aztán kijelentette: a szerző január 8-án megjelent, magyarázkodó cikke „nagyon sok mindent helyre tett”. Önnek ebben is vitathatatlanul igaza van.

Helyre tette mindenekelőtt Illyés Gyulát, akinek Bartók c. verséből származó nagyszerű mondatát: „…mert növeli, ki elfödi a bajt”, nagyvonalúan Babits Mihálynak ajándékozta. Ez azonban talán a legkisebb baj.

Helyre tette továbbá – langyosnak és büdösnek minősítve – a politikai korrektség civilizált világban kötelező szabályát, amely elutasítja a kollektív bűnösséget, és megköveteli, hogy egyetlen közszereplő se vonjon le egy (vagy akárhány) bűnös bőrszínéből, vallásából, nemzeti vagy etnikai hovatartozásából hátrányos következtetést a hasonló bőrszínű, vallású, nemzetiségű vagy etnikumú emberek egész csoportjára nézve.

Helyre tette Erdős Virág költőt, akinek „Na most akkor” című, szívbe markoló verséből a cigányság társadalmi kirekesztettsége, megbélyegzettsége ellen tiltakozó sort meghamisítva értelmezte, úgy, mintha aszerint a cigány (minden cigány, a bűnös, a rabló, a gyilkos is) csak a többségi társadalom áldozata lehetne.

Helyre tette Victor Hugo -t is, aki a „Nyomorultak” című regényében megalkotta a „megélhetési bűnöző” archetípusát, Jean Valjeant, és kimondta, amit másfél évszázad múltán Bayer csak „szemforgató marhaságnak” minősít: azt, hogy vannak cselekedetek, amelyeket a jog bűncselekménynek nyilvánít ugyan, morálisan azonban nem az elkövetőt kell elítélni érte, hanem azt a társadalmat, amely őt ennek elkövetésére kényszerítette. Éhező gyerekek számára kenyeret lopni ilyen bűncselekmény, részegen késelni természetesen nem. Bayert azonban az ilyen finom különbségek nem zavarják; szerinte az ilyenek egyaránt „legyenek kirekesztve mindenhonnan, ahol emberi tevékenységek zajlanak”. Már persze, ha cigányok.

Mert Bayer helyre tette a cigányságot is, azt követelve, hogy „minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány legyen kirekesztve a társadalomból”. E mondat mögött kétféle gondolatmenet húzódhat meg. Az egyik szerint, aki társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan, az eleve és szükségképpen cigány. A másik szerint viszont nem csak cigány lehet társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan, de közülük csak a cigányokat kell kirekeszteni a társadalomból. Nehéz eldönteni, melyik a rosszabb.

Helyre tette továbbá a cigányemberek sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság valamennyi áldozatát, mondván, „nem akar itt senki likvidálni sem cigányt, sem zsidót, sem feketét, sem arabot, sem senkit”.  Nem-e? És a tatárszentgyörgyi Csorba Robika, meg a rájuk gyújtott házból őt kimenekíteni próbáló édesapja? Vajon az, aki őket lesből agyonlőtte, akaratlanul cselekedett, vagy inkább úgy gondolta, hogy a cigányok állatok, állatok pedig ne legyenek, sehogyan se, és ezt akarta megoldani azonnal, és bárhogyan? A választ Önre bíznám miniszterelnök-helyettes úr, akárcsak annak megválaszolását, hogy vajon ezúttal nem Bayer Zsolt-e az, aki a cigánysággal szembeni, mesterségesen is gerjesztett és olykor a gyilkos erőszakig fokozódó társadalmi indulatokat tagadva növeli, mert elfödi a bajt.

Végül Bayer helyre tette az emberi jogokat is, mint „a könyvekben megénekelt lózungokat”, amelyeket „valóság nevű nagybátyánk ismét felülírt”. Arra a helyre, amely az Ön pártja szerint megilleti őket: a szépen hangzó, magasztos eszmék polcára, amelyekre lehet hivatkozni, ha egy megszervezett puccskísérlet leverése során egyes rendőrök annak tudatos vagy akaratlan résztvevőivel szemben jogtalanul alkalmaznak erőszakot, de amelyeket semmibe lehet venni, ha azok a Fidesz politikai érdekeit keresztezik.

A kérdés csak az, miniszterelnök-helyettes úr, hogy Ön, aki egyúttal az igazságügy miniszteri posztot is betölti, milyen megfontolásból asszisztál Bayer Zsoltnak az ilyesfajta „helyretételhez”.

Készséggel elhiszem én Bayer Zsoltnak, hogy nem akarja „likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt”. A helyzet, úgy vélem, ennél rosszabb: Bayer nem a benne fölgyülemlett indulatokat próbálja cikkében verbálisan levezetni, hanem megfontoltan, cinikusan, hideg fejjel, egyszerű szavazatszerzési céllal játszik rá a magyar társadalomban sajnos bőségesen meglévő cigányellenes előítéletekre. Rosszul áll a kormányzó párt szénája, kudarc kudarc után éri, az ezeket sikerként föltüntetni próbáló győzelmi jelentések rendre köznevetségbe fulladnak, a demokratikus ellenzék megkezdődött együttműködési tárgyalásai pedig azzal fenyegetnek, hogy a szabad és tisztességes választások eszméjét lábbal tipró választási törvények ellenére a jövő évben kicsúszhat a Fidesz kezéből a hatalom. Minden szavazatra szükség van tehát, a szélsőségesek szavazataira is. Bayer Zsolt pedig a leghatékonyabb a Fidesz azon propagandistái közül, akiknek feladata a Jobbik felé kacsintgató szavazók megtartása, illetve a Jobbik szavazóinak elhódítása. Ezért van a Fidesznek múlhatatlan szüksége Bayer Zsoltra, nagyobb szüksége, mint Önre, miniszterelnök-helyettes úr, és ezért kellett Önnek visszavonulót fújnia.

Bayer Zsolt legfőképpen Önt tette helyre.

Forrás: Demokratikus Koalíció

Vissza...