MĂ©g a kĂ©t ĂĽnnep között jelent meg a Sonline.hu hĂrportálon egy riport arrĂłl, hogy egy meglehetĹ‘s nĂ©lkĂĽlözĂ©sben Ă©lĹ‘ dĂ©l-somogyi család egy Ă©ve nem tudja megkereszteltetni a gyermekĂ©t, mert a plĂ©bános azt mondta, hogy elĹ‘bb nĂ©gy Ă©vre visszamenĹ‘leg rendezniĂĽk kell az elmaradt egyházi hozzájárulást; mindösszesen 44 ezer forintrĂłl van szĂł, ám a havi 60 ezer forint jövedelembĹ‘l nem futja.
Mármost azt mĂ©g a legmegrögzöttebb ateisták s az Ăšr egyĂ©b eltĂ©vedt bárányai is tudják, hogy a keresztelĂ©s ingyenes egyházi szolgáltatás, csakĂşgy, mint a bĂ©rmálás vagy az elsőáldozás, sĹ‘t az egyházi törvĂ©nykönyv elĹ‘Ărja, hogy a pap „a szentsĂ©gek kiszolgáltatásáért semmit ne kĂ©rjen, Ă©s mindig ĂĽgyeljen, nehogy a szegĂ©nyek a szegĂ©nysĂ©gĂĽk miatt nĂ©lkĂĽlözzĂ©k a szentsĂ©gi segĂtsĂ©get”. Mindehhez az egyházi hozzájárulásnak vagy adĂłnak semmi köze, minthogy adomány, következĂ©skĂ©ppen a pĂ©terhidai család egyszerűen át lett verve.
Az most csak a kĂ©rdĂ©s, hogy egyĂ©ni akciĂłbĂłl kifolyĂłlag, vagy nagyĂĽzemileg. Nem feltĂ©tlenĂĽl arrĂłl van szĂł ugyanis, hogy a plĂ©bános az ötletgazda, sĹ‘t, Ĺ‘ a család szerint „kedves, segĂtĹ‘kĂ©sz fiatalember, aki azt mondja, hogy az egyházi gyakorlattal szemben semmit se tehet”. Szavai szerint tehát az egĂ©sz egyházban hasonlĂł a gyakorlat, becsapják az embereket, tehetĹ‘set, elesettet, boldog-boldogtalant egyaránt, igaz, kifejezetten kedvesen Ă©s segĂtĹ‘kĂ©szen, ami sokkal megnyugtatĂłbb, mintha a tetejĂ©be mĂ©g Ăşgy is beszĂ©lnĂ©nek velĂĽk, mint valami jutasi Ĺ‘rmester.
De félre a moralizálással, Erdő Péter majd nyilván jól odacsap, és akkor fejek is hullanak a porba, akár püspököké is, ahogyan az már lenni szokott, amikor az egyháznak a saját disznóságaival kell szembenéznie.
Már ebbĹ‘l is láthatĂł, hogy ez a cikk a keresztĂ©nyĂĽldözĂ©s tipikus esete, ehhez kĂ©pest a SemjĂ©n pártelnök látomásos plágiumárĂłl megjelent tĂ©nyfeltárĂł cikkek trĂ©fás köszöntĹ‘k voltak, nyilvánvalĂł, hogy Ă©n a keresztĂ©nysĂ©g likvidálását tűztem ki cĂ©lul, s ezĂ©rt akár a török hadakat is visszahĂvnám. Pedig nem egĂ©szen Ăgy van; Ă©n dicsĂ©rni jöttem egyházamat. Magam is r. kat.-ra megkeresztelve csak azt kĂvántam jelezni, hogy a lehetĹ‘ legjobb Ăşton haladunk e tĂ©ren is.
Miután kedvenc r. kat. egyházamnak sikerĂĽlt szembenĂ©znie a mĂşltjával, feltárnia a bűnöket, megszabadulnia egykori besĂşgĂłitĂłl Ă©s az elĹ‘zĹ‘ rendszer kiszolgálĂłitĂłl, a jelenben pedig pĂ©ldamutatĂł mĂłdon a szĂ©les nyilvánosság elĹ‘tt leplezi le sorra pedofil meg homoszexuális hajlamaival visszaĂ©lĹ‘ papjait, továbbá elsĹ‘kĂ©nt maga tesz följelentĂ©st milliĂłkat sikkasztĂł egyházvezetĹ‘k ellen, emellett szerĂ©ny Ă©s mĂ©rtĂ©kletes, nem kĂván rĂ©gi idĹ‘k elĹ‘jogaival Ă©lni, azaz soha nem látott erkölcsi magaslatokra jutott, már csak azt kĂ©rnĂ©m, hogy ennek az egyetlen hátramaradt, problĂ©más pĂ©terhidai ĂĽgynek járjon már a vĂ©gĂ©re.
A szĂłban forgĂł vidĂ©ken ugyanis a gyerekek kilencven százalĂ©kát keresztelik meg, fennáll tehát a veszĂ©lye annak, hogy a pĂ©terhidai családot kiközösĂtik, s a vĂ©gĂ©n mĂ©g majd rájuk fogják, hogy kommunisták, sĹ‘t liberálisok, akik a hitetlenek szekerĂ©t tolják, azt pedig az anyaszentegyház mint a szegĂ©nyek Ă©s megalázottak legfĹ‘bb oltalmazĂłja nyilván nem vennĂ© a lelkĂ©re.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa
Forrás: Nol.hu |