Félelem költözik az iskolákba (1)

2012-12-27 18:58:05

Még pár nap és egy fontos fenntartói feladatától, jogától fosztják úgy meg az önkormányzatokat, hogy azok polgárai eközben sajnos némán, (látszólag) szenvtelenül veszik tudomásul a történteket. Pedig óriási -a demokrácia megerősödése érdekében fontos- lépés volt több mint két évtizeddel ezelőtt saját kezükbe venni a településeknek intézményeiket.

Kaptak a központi költségvetésből normatívát, amiből működtetni kellett intézményeiket. Fizetni például a fűtést, a világítást, a tanárokat és a technikai dolgozókat. Időnként (normális körülmények között 5 évente) eldönthették ki vezesse az iskolát, a pedagógiai programokat formálhatták- persze a törvény szabta keretek között- és használhatták akár kulturális célok megvalósítására is intézményeiket.

Január elsejétől nem így lesz. Sok minden alapjaiban változik, csak erről sokan még mit sem sejtenek.

A napokban irodájába rendelte az ország miniszterelnöke a legnézettebb talkshow műsorvezetőjét és Karácsony előtt, (vasárnap este) csodák-csodája nem a királyi tv-n, hanem az egyik kereskedelmi csatornán keresztül próbálta Cipollaként megdelejezni a még megdelejezhetőeket. Szemrebbenés nélkül állította a teljesen felkészületlen és akaratgyenge műsorvezető álkérdéseire, hogy az oktatás területén léptek a legnagyobbat előre. Ezt az állítást azóta a lakájmédia bejáratott fórumain keresztül is ismételgeti a kormány néhány más tagja is, hátha így hihetőbben hangzik ez a nyilvánvaló hazugság. Ha valamit ugyanis az elmúlt két és fél évben sikerült rekord gyorsasággal teljesen leépíteni és szétverni, az éppen a köz- és felsőoktatás.

Egy évvel ezelőtt- mintegy főpróbaként- szétzüllesztették a megyei fenntartású intézményeket. Nem igazán sok hír ért el hozzánk arról, miként lehetetlenült el az állami kezelésbe vétel miatt jó néhány iskola gazdálkodása, miként alakult át azok irányítása. Sok intézményben a kiváló tanárembereket sokszor durván megalázó vezetőváltásokról sem kaptunk tényszerű információkat. Pontosabban semmiféle tájékoztatást nem kaptunk.

A kormányhivatalok fideszes vezetői nem tartották fontosnak a „sikeres” pályázókról, a pályáztatás körülményeiről a részletes információkat mint közérdekű adatokat megosztani velünk. Nem egy intézményben neveztek ki hithű fideszes komisszárokat, bukott fideszes önkormányzati vezetőket, olyan a „kétharmadhoz” közel álló személyeket, akik ugyan a posztra nem voltak alkalmasak, de a Fidesz iránti hűségük kétségbevonhatatlan. Volt, ahol csupán azért váltottak le valakit, mert egy fideszközelinek igazgatói állásra fájt a foga és az adott helyre viszonylag könnyű volt megoldani az „igényt” bejelentőnek a napi közlekedését. Az almádi gimnázium igazgatói állására többször lett volna lehetősége az állam nevében cselekvő kormányhivatalnak alkalmas személyt is választani, de esze ágában sem volt azt tenni, hisz a tantestület és egyéb szervezetek által támogatott személy a Fidesz számára nem tűnt megbízhatónak. (Nem volt ugyanis elkötelezett Fidesz-hívő.) A pletyka szerint mindössze négyen támogatták annak a személynek a kinevezését, aki most -a keretszámok drasztikus csökkentése miatti diáktüntetéseket látva- nekiállt a diákok és tanárok listázásának*. Csak idő kérdése volt a botrány. Csoda, hogy fél évig kihúzta a feladatra eddig is nyilvánvalóan alkalmatlan hölgy különösebb botrány nélkül. Nem hiszem, hogy a tanárok nyílt levele ellenére most meneszteni fogják. Megvárják, míg totálisan leépül az igazgató személyével együtt ez a kiváló eredményeket elérő középiskola. No nem azért, mert ők eleve ezt szerették volna, de ha már így esett, kizárt, hogy lépjenek, hisz az presztízsveszteség lenne, amit nem engednek meg maguknak semmiféle körülmények között sem. (Akkor inkább pusztuljon minden!)

Most, hogy az önkormányzatok által eddig viszonylag sikeresen működtetett intézmények is állami kezelésbe kerülnek a dúlás folytatódni fog. Már most beszélik, hogy készülnek meneszteni -főleg nagyvárosi intézményekben- a nemrég önkormányzatok által kinevezett igazgatók egy részét. Részben azért, mert kell a fideszes klientúrának a feladat, pontosabban az azzal járó pénz és státusz, részben pedig azért, mert akik most irányítói az iskoláknak, azokat nem tartják teljesen megbízhatóaknak a fideszes körökben.

Az intézményvezetők nagy része eközben csendben tűr, megalázkodik és abban reménykedik, őt nem temeti maga alá ez a nagyhatalmi gőg, arrogancia.

Szerintem tévednek. Idő kérdése és eltiporják őket is, vagy annyira meg fog hajolni a gerincük, hogy tükörbe nézve, nem ismerik majd fel már önmagukat sem.

Kevesen tudják azt is, hogy az új és késve megjelenő és a pedagógusokat minden önálló cselekvéstől megfosztó kerettantervek alapjaiban zúzzák szét mindazt, ami eddig igenis jól működött. 2004-ben sokan örültek a nyelvi előkészítő osztályok bevezetésének. Mindezt most lapátra teszik. Úgy alakítják át a feltételeket, hogy azok a sikeres régi formájukat hamarosan teljesen elveszíthetik. A csúnya ebben a történetben az, hogy miközben az előző kormányzatokat sikertelenséggel vádolják -a nyelvoktatás területén a nyelvi előkészítő év bevezetése például korszakváltó volt, sok helyen kiválóan működött- és most pusztán anyagi okokból mégis ellehetetlenítik ezeket a képzési formákat is. Kíváncsi leszek, meri-e majd valaki szóvá tenni, hogyha a 2013 szeptemberére meghirdetett képzési formák nem olyan feltételekkel indulnak majd valójában, ahogyan azt most 2012 októberének végéig meghirdették az igazgatók. Pedig erre megvan minden esély. S a mostani 9. évfolyam (nyelvi előkészítős osztályok) tanulói várhatóan úgy fognak jövőre ismét kilencedik évfolyamra járni, hogy egy a megígértekhez képest egészen más képzési struktúrában végzik, végezhetik tovább tanulmányaikat. Pedig a kormányfő Hajdú Péter előtt mondott ám olyan szépeket, hogy ami ezután következik, az csak azoknak hoz változást, akik még nincsenek benn az adott képzési formákban. A felsőoktatásra gondolt, de ennek az elvnek érvényesnek kellene lenni a középfokú képzésekre is. Ahol viszont törvényeket visszamenőlegesen is lehet hozni úgy, hogy a társadalom ezt elnézi nekik, ott ne csodálkozzon senki. Aki meg csodálkozik, az jobb ha fél és a félelem miatt inkább meg sem szólal. Az általuk nagyívűnek tartott átalakításban, sokkal inkább forráselvonó „nagytakarításban”, az egzisztenciális ellehetetlenítésekben az általános félelemérzet kialakítása is cél. A ma hatalombrókerei azért „eredményesebbek” ebben elődeiknél, mert eltiportak mára minden demokratikus intézményrendszert, azok csak látszólag működnek és mindenki megtanulta mára, ha szólni mer, annak könnyen lehet állásvesztés, hosszan tartó munkanélküliség, megalázó közmunka a vége.

A sikeresnek hazudott közoktatás-átalakítás része az is, hogy most intézményekben dolgozó takarítók, portások, s mindazok, akik nélkül az iskolák normális módon egy percig sem működhetnek, még nem tudják biztosan, hogy 2012. január 2-tól ki a főnökük, lesz-e és ha igen, milyen feltételekkel munkájuk. Itt Veszprémben például úgy hoztak létre egy intézményszolgáltató intézményt az utolsó pillanatban, hogy a vezetőjét az önkormányzat alig 2 héttel ezelőtt nevezte ki. S a vezető még nem ismeri a munkatársait, sejtésem szerint fogalma sincs miként kell irányítania január másodikától a dolgozóit. Az iskolák igazgatói zömében úgy kezdik 2013-at az iskoláikban, hogy nem ők a munkáltatói sem a takarítóknak, sem a portásoknak, sem a gazdasági irodák munkatársainak. Január másodikán úgy mennek dolgozók százai Veszprémben és az országban vélhetően dolgozók ezrei úgy a megszokott munkahelyeikre, hogy fogalmuk sincs, ki osztja majd be őket munkába. Totális az anarchia. S a miniszterelnök mondja tovább a nyilvánvaló hazugságokat. A műsorvezető mindezeket meg nem vitatja, nem meri, merheti vitatni. Behódol és bólogat. S bólogat mindenki, mert ki lehet ma-ilyen nehéz időkben- annyira bátor, hogy felkiáltson, hisz „a király (valóban) meztelen”! Úgy tűnik, sajnos tragédiáknak kell még ahhoz majd megtörténnie, hogy elmúljon végre ez az ijesztő mértékű „vakság”, legyőzhetővé váljon a félelem és eljöjjön végre a gyors kijózanodás is.

*Kulka János mondja egy interjúban: "A mai Magyarország tragédiája az igazodás. Amikor egy balatonalmádi gimnázium igazgatónője azt gondolja, neki az a dolga, hogy behívassa a diákokat és jegyzőkönyvet vegyen fel arról, kinek mi a véleménye a diáktüntetésekről..."

Vissza...